„Nagyon jól kijövünk Venezuelával” – sommázta Donald Trump amerikai elnök szerdán azt a telefonbeszélgetést, amit Delcy Rodríguezzel, a dél-amerikai ország új, ügyvivő elnökével folytatott. Nagyszerű személynek nevezte az amerikai katonai akcióval elfogott és New Yorkban drogkereskedelmi vádakkal bíróság elé állított Nicolás Maduro korábbi alelnökét. Később a Truth Socialön annyit még elárult, hogy „olajról, ásványkincsekről, kereskedelemről és természetesen a nemzetbiztonságról” is beszéltek. Végül azt mondta, hogy a két ország közötti partnerség látványos lesz.
Rodríguez az X-en udvariasnak minősítette a tárgyalást, ami szerinte a kölcsönös tisztelet jegyében zajlott. Trumppal „megvitattuk a népeink javát szolgáló kétoldalú munkarendet, valamint a kormányaink között függőben lévő ügyeket” – tette hozzá a CNN szerint.
Trump csütörtökön fogadja az ellenzék Nobel-békedíjjal kitüntetett vezetőjét, María Corina Machadót a Fehér Házban. Azonban az már kezdettől látszott, hogy a venezuelai ellenzék hiába számított arra, hogy Maduro eltávolítása után az Egyesült Államok gyorsan hatalomra segíti őket, vagy azonnali választások kiírását fogja követelni az országban.
Trump korábban azonban arról beszélt, hogy Machadót nem tisztelik Venezuelában, és nincsen elég nagy támogatottsága az országon belül ahhoz, hogy a 2024-es elnökválasztás széles körben valódi győztesnek tartott ellenzéki jelöltjével, a Spanyolországba menekült Edmundo Gonzálezzel együtt átvegye a hatalmat. Amerikai lapok információi szerint az elnök azután vesztette el érdeklődését Machado iránt, hogy a nő elfogadta a Nobel-békedíjat, amire Trump nyilvánosan vágyott.
A támadás után nem sokkal Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok fogja irányítani Venezuelát, de aztán világossá tették, hogy ezt egyelőre a Rodríguez vezette kormányra gyakorolt nyomással érnék el. A miniszterek zömmel a posztjukon maradtak, az államforma nem változott, demokratikus választásokat nem írtak ki. A venezuelai drogállam szereplői közül is többen hatalomban maradtak – ezen a téren úgy tűnik, hogy Maduro elfogása inkább egy korszak vége, mint a rendszer összeomlása volt.
Rodríguez kezdeti kardcsörtetése hamar óvatossá vált, kellemes beszélgetéseket folytat Trumppal, politikai foglyok szabadon engedését jelentették be, miközben az amerikaiak készülnek átvenni az olajkitermelést és -exportot. Trump bejelentette, hogy Venezuela 30–50 millió hordó olajat ad át az Egyesült Államoknak, melyet piaci áron értékesítenek majd tovább, a befolyó összeg felhasználását pedig az amerikai elnök fogja ellenőrizni, „hogy az Venezuela és az Egyesült Államok népének javát szolgálja”.
A USA Today szerint Rodríguez és Machado is tudja, hogy Trump jóindulatától függ, melyikőjük szerezheti meg tartósan az elnöki posztot. Machado interjúkban próbálta támadni Rodríguezt, azonban jelenleg úgy tűnik, Trump megbízik az átmeneti elnökben. „Nagyfokú együttműködést láttunk [a részéről], és az elnök ennek folytatására számít” – mondta Karoline Leavitt fehér házi szóvivő egy vasárnapi sajtótájékoztatón.
Fogolyelengedés, korlátozottan
Maduro elfogása után a venezuelai vezetés különleges helyzetet hirdetett ki, szó szerint „külső nyugtalanság állapota” miatt, írta a Wall Street Journal. Katonai ellenőrzőpontokat állítottak fel, és Caracas utcáin megjelentek a civil ruhás, felfegyverzett, motorokon közlekedő colectivos-bandák, a rendszer elkötelezett és sokszor erőszakos hívei. A rendkívüli állapot miatt a rendőrök átkutathatnak és őrizetbe vehetnek bárkit, aki a gyanújuk szerint segítette az amerikai akciót.
Maduro híveinek egy része szervezett tiltakozó meneteken tüntetett az amerikai akció ellen. A diktátor rendszerével szemben állók többsége viszont nem mert kimenni ünnepelni, mert egyfelől félt a rendszer híveitől, másfelől úgy volt vele, hogy így is a rezsim emberei maradtak hatalmon. A Journal szerint azért az első napokban sok ablakba kiálltak emberek, és fazekakkal csörömpöltek, jelezve örömüket Maduro sorsa miatt.
Miközben szabadon nem lehetett kimenni tiltakozni, kompromisszumok már érezhetők a sarokba szorított rezsim részéről. Ennek egyik leglátványosabb epizódja foglyok elengedése volt. Egyelőre csak a börtönökben sokszor tárgyalás nélkül raboskodó foglyok kis részét engedték el, az ENSZ venezuelai missziója követelte a szélesebb körű amnesztiát, illetve a családtagok informálását szeretteik hollétéről. Hivatalosan 116 embert engedtek el, de jogvédő szervek szerint a szabadon engedettek valós száma valahol 49–65 között van. A Foro Penal emberjogi szervezet 55 fogoly szabadulását erősítette meg.
Sok családtag napok óta egyes börtönök előtt virraszt, hogy valamit megtudjon a bebörtönzöttekről. A venezuelai börtönviszonyokról egy évvel ezelőtti cikkünkben írtunk bővebben, összesen 800 politikai fogoly lehetett börtönökben. Az ABC szerint egyre több venezuelai család mer előlépni azzal, hogy szerettük egy börtönben sínylődhet, és kérik a kiengedését.
Egy konkrét történeten, Edilson Torresén keresztül mutatták be a családok szenvedését. A korábbi rendőrtisztet novemberben vették őrizetbe, azóta a családja semmit sem tudott róla. Torrest kedden temették el, pedig rokonai abban reménykedtek, hogy ő is a szabadon engedettek közt lesz. A hatóságok szerint előbb szívinfarktust, majd stroke-ot kapott, végül a kórházba szállítás után halt meg.
Olyan helyben ismert figurák viszont szabadultak, mint Rocío San Miguel emberjogi ügyvéd, Biagio Pilieri ellenzéki politikus vagy Enrique Márquez korábbi elnökjelölt. Külföldiek is kijöhettek a rácsok mögül, mint például az olasz üzletember Marco Burlò, akit elszigetelve tartottak a börtönben – írta az ABC. A CNN négy kiszabadult amerikairól is tud. Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy egy magyar állampolgárt is szabadon engedtek, de a Foro Penal által szerdán közzétett listáról derült ki, hogy Daniel Eduardo Varnagy Rado politikatudósról, közgazdászról van szó.
A szintén venezuelai börtönben raboskodó magyar Bossányi Zsuzsannáról nincs hír, nem tudni róla, hogy szabadult volna. Bossányi egy panamai felségjelzésű hajón volt, ami második világháborús hajóroncsok után kutatott. A legénységet kémkedés gyanújával vették őrizetbe tavaly nyáron. Bossányit női börtönbe szállították, ahol a caracasi magyar nagykövet találkozott vele. A magyar külügyminisztérium tavaly úgy értesült, hogy Bossányi megfelelő fizikai állapotban volt. Arról nincs hír, hogy mikor szabadulhat, a Hvg.hu azonban úgy tudja, hogy az érintett hajó legénységének egyik tagját már szabadon bocsátották a venezuelai hatóságok.
Olaj, olaj, olaj
Mivel már a venezuelai akció után pár nappal nyilvánvalóvá tette, hogy át akarja venni a venezuelai olajipar ellenőrzését, Trump és kormánya több kapcsolódó akciót hajtott végre, konzultációt szervezett és jogszabályt hozott. Külön cikkben írtunk róla, hogy a rozoga, biztosítás nélkül, gyanús regisztrációval működő árnyékflotta tankereit sorban foglalják le az amerikaiak – még ha oroszra is festi át őket a legénységük. Csütörtökön egy újabb olajtankert foglaltak le a Karib-térségben, összesen már a hatodikat.
Trump pénteken aláírt egy elnöki rendeletet, miszerint a venezuelai olajat védeni kell attól, hogy bírósági eljárásokban használják. Ezek a források Venezueláé maradnak, és nem lesznek hozzáférhetők például magánhitelezőknek. Eközben lassan újraindulhat az amerikai blokád miatt leállt olajtermelés. Ugyanis egy kibertámadás és a blokád együttes hatására nem tudtak szállítani a venezuelaiak, megteltek a tárolókapacitásaik, így egy ponton az olajkutakat is le kellett zárni.
Az amerikaiakkal kötött megállapodásoknak megfelelően Venezuelában több olajkúton újraindították a termelést, és folytatódik a nyersolaj exportja. Két, összesen 1,8 millió hordó olajjal megrakott tankhajó hagyta el a venezuelai kikötőket hétfőn, az egyik a Reuters szerint egy bahamai olajterminálra tart. Ez a szállítmány része annak az 50 millió hordós megállapodásnak, amit Caracas és Washington kötött. Ezt a mennyiséget az amerikaiak finomítják és eladják majd. Ezzel részben oldottak a Venezuela olajiparát fojtogató blokádon.
Eközben Trump szervezett egy végül egész különösre sikeredett (ablakon kinézés, Marco Rubio odacsúsztatott üzenetének felolvasása) megbeszélést a nagy amerikai olajcégek képviselőivel. Ezek után Darren Woods, a legnagyobb amerikai olajcég, az ExxonMobil vezérigazgatója azt mondta, hogy Venezuela jelenlegi állapotában nem alkalmas befektetésre. A világ egyik legnagyobb olajkészletével rendelkező ország a hetvenes években még napi 3,5 millió hordó nyersolajat tudott kitermelni, de az olajinfrastruktúra lerohadása miatt tavaly már csak 1,1 millióra volt képes. Ez a szám az amerikai akció után 880 ezerre esett vissza.
A Hill szerint Trump abban bízik, hogy ha felpörög a venezuelai kitermelés, és bőséges lesz az olaj a világpiacon, az lenyomja az üzemanyagárakat, sőt az amerikai inflációt is.
Eközben viszont az alacsony olajár rontja az amerikai olajcégek jövedelmezőségét, kevesebb a bevételük, így nem is akarnak hirtelen dollármilliárdokat önteni a romos venezuelai olajinfrastruktúrába. Így nem biztos, hogy az ExxonMobil vezetősége nagyon szomorkodni fog, ha kihagyják a venezuelai olajüzletből.
Venezuela gazdasága kezd magára találni Maduro elfogása óta, a caracasi tőzsde indexe 130 százalékkal jobban teljesít január 3. óta. A CNBC szerint optimisták a befektetők, hogy az ország gazdasága emelkedő pályára állhat. A remények szerint Delcy Rodríguez kormánya tőkét vonz, olajat termel és kibékül az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor szakértők szerint a venezuelai tőzsde elég kicsi és nehezen hozzáférhető a külföldi befektetőknek, így előfordulnak nagy kilengések. Ráadásul még ha minden Trumpék tervei szerint alakulna is, Venezuelának komoly adósságai vannak (kb. 150–170 milliárd dollár), ami nehézzé teszi majd a talpra állást.
Maduro teljes bizalmát élvezte
Az ellenzékből sokan tartottak attól, hogy Maduro eltávolítása után alelnöke került ügyvivő elnökként az ország élére. Az 56 éves Rodríguez egy ponton a gazdasági és olajipari ügyekért is felelt, mielőtt alelnök lett belőle. Rodríguez marxista gyökerekkel rendelkezik, apja jelentős hírnévnek örvend venezuelai baloldali körökben.
Az új elnök fiatal korában ügyvédnek tanult, majd Párizsban munkajogot, Londonban pedig társadalomtudományokat hallgatott. Akkor robbant be a köztudatba, amikor a mostani venezuelai rendszert megalapozó Hugo Chávez elnök ellen puccsot hajtottak végre 2002-ben. Rodríguez ekkor anyjával Nagy-Britanniában tartózkodott, és akcióba léptek: szimbolikusan elfoglalták a londoni nagykövetséget – idézte fel a történteket a New York Times. A puccsista kormány gyorsan megdőlt, és helyreállították Chávez hatalmát. Rodríguez lojalitása pedig megtérült, munkát kapott a külügyminisztériumban.
Chávez halála után Maduro lett az új elnök, de Rodríguez pályáját ez sem törte derékba. Előbb 2013-ban kommunikációs, majd 2014-ben külügyminiszter lett, rövid ideig az ellenzéki többségű parlamenttel párhuzamosan működő alkotmányozó gyűlést is vezette. Miután 2017-ben távozott a posztról, Maduro így emlékezett meg divatérzékeny miniszteréről a Reuters szerint: „Igazán megérdemli az egész ország elismerését, mert tigrisként védte a venezuelai szuverenitást, békét és függetlenséget.” Az NBC szerint pedig a következőképpen jellemezte alelnökét a megbuktatott elnök: „egy fiatal nő, bátor, tapasztalt, egy mártír lánya, forradalmi és ezer csatában edződött.”
A New York Times szerint olyan politikusnak látták, aki képes hidakat építeni a gazdasági elitek felé. A 2018-as, már akkor is vitatott eredményű elnökválasztás hozta a még nagyobb fordulópontot a karrierében, ezután lett alelnök, illetve megkapta az ország egyik titkosszolgálati szervének az irányítását. 2020-ban mindezek felett az övé lett a gazdasági és olajügyi tárca is. Minden erejével védte a választási csalással és drogcsempészettel vádolt rezsimet. Az első Trump-kormány idején vele szemben is szankciókat hoztak a tüntetések leverése miatt, de később egyes gazdasági reformintézkedései miatt is ismert lett Trump köreiben. Az államosított gazdaságot megpróbálta részben visszaterelni a szabadabb piacgazdaság felé, de a 100 százalékot is meghaladó hiperinflációval nem tudott mit kezdeni.
José Manuel Romano alkotmányjogász és politikai elemző azt mondta róla a CNN-nek, hogy prominens tagja a venezuelai vezetésnek, és Maduro teljes bizalmát élvezte. Az elemző szerint az ügyvivő elnök eredményorientált személyiség, és nagy befolyással van a teljes kormányzati apparátusra, beleértve a védelmi minisztériumot is.
A kanadai CBC szerint a venezuelai alkotmány értelmében 30 napon belül választást kell kiírni, ha az elnök ennyi ideig elérhetetlen és nem tudja betölteni posztját. Ugyanakkor a legfelsőbb bíróság Rodríguez ügyvivő elnöki kinevezésekor közölte, Maduro távolléte átmenetinek tekinthető. Így Rodríguez 90 napig vezetheti az országot, ez pedig további hat hónappal meghosszabbítható, ha a nemzetgyűlés megszavazza.
Venezuela erős emberei maradtak
Delcy Rodríguezt és bátyját, a nemzetgyűlés házelnökét, Jorge Rodríguezt a Vanity Fair spanyol kiadása úgy jellemezte, mint a Maduro-rezsim alappilléreit, de Phil Gunson, az International Crisis Group vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy nincsenek fegyvereik, a valódi hatalom Vladimir Padrino López védelmi miniszter és Diosdado Cabello belügyminiszter kezében lesz.
A Reuters szerint Cabello belügyminiszterként az erőszakszervezetek, a katonai elhárítás és a kormánybarát, civil ruhás, motoros fegyveres bandák, a Maduro bukása után is utcára küldött colectivos felett is rendelkezik. Éppen ezért őt tartják felelősnek a korábbi tüntetések erőszakos, brutális leveréséért. Az Egyesült Államok vérdíjat tűzött ki a fejére, és megfenyegette, Maduro után ő lehet a következő célpont, ha nem működik együtt a Rodríguez-kormánnyal. Maduro megdöntése után ő maga is fegyveresekkel járta Caracas utcáit, és saját tévéműsorában egy bunkósbotot lóbált, jelezve elszántságát.
„A csávó, akit elvittek, egy báb. Az igazi főnök még hatalmon van”
– mondta róla egy boltos a Guardiannek. Persze, közben meg is gyengülhetett a pozíciója azzal, hogy a biztonsági erők főnökeként végignézte, ahogy egy idegen állam elrabolja az államfőt.
Padrino már jobban megfelel az USA-nak – bár rá is kitűzték a vérdíjat –, ő fel is esküdött Delcy Rodríguez elnökségére. A további fontosabb figurákról a venezuelai drogállamban itt írtunk.
A Trump első ciklusa alatt egy ideig nemzetbiztonsági tanácsadóként dolgozó John Bolton a New York Timeson megjelent véleménycikkében elsietettnek, és nem megfelelően előkészítettnek minősítette a Maduro elfogásával végződő akciót. Bolton szerint az ellenzék segítségével belső repedéseket kellett volna találni Maduro kormányzatában, és nem elutasítani Machadót. A venezuelai rendszer Bolton szerint tovább él, és minden jel arra utal, hogy Rodríguezék igyekeznek megszilárdítani a hatalmukat.
Arról, hogy mit várnak a venezuelaiak a vezetőváltástól, ebben a cikkünkben írtunk, emellett műsorunkban is beszélgettünk arról, mi jöhet most Venezuelában:
Cikkünket megjelenés után frissítettük az elengedett venezuelai–magyar állampolgár időközben kiderült nevével.
