Ártatlan vagyok. Nem vagyok bűnös. Egy tisztességes ember vagyok – mondta Maduro a New York-i bíróságon
Ártatlannak vallotta magát Nicolás Maduro, Venezuela szombaton megbuktatott és elfogott, majd New Yorkba szállított elnöke. Madurót az amerikai hatóságok többek közt drogkereskedelemhez fűződő vádpontokban vádolták meg. A volt elnök fülhallgatóban jelent meg a tárgyalóteremben, és az ülés elejétől jegyzetelt. A tárgyalás elején Alvin K. Hellerstein bíró megjegyezte, az ő feladata és szándéka most a méltányos eljárás lefolytatása. Madurót arra kérte ezután, azonosítsa magát, mire ő azt mondta, ő Venezuela elnöke, akit elraboltak. Ezután spanyolul monológba kezdett, mire a bíró leállította azzal, hogy lesz még módja elmondani elfogásának körülményeit. Maduro tehát végül nem tudta elmondani beszédét, amivel készült.
A megbuktatott elnök ezután kijelentette: „Ártatlan vagyok. Nem vagyok bűnös. Egy tisztességes ember vagyok.”
Ügyvédje kiegészítette ezt azzal, hogy védence nem vallja bűnösnek magát egy vádpontban sem. Maduro a bíró kérdésére azt is elmondta, nem látta a vádiratot, mielőtt a bíróságra érkezett, és nem tudja a jogait sem. A New York Times szerint ez arra utal, hogy nem nagyon volt ideje konzultálni a védőjével. Maduro után felesége, Cilia Flores is „teljesen ártatlannak” vallotta magát.
Maduro ügyvédje, Barry Pollack jelezte ezután, indítványt tervez benyújtani, mivel Maduro egy szuverén ország államfője, és „felmerültek kérdések a katonai elrablásának legalitásával kapcsolatban”. A védő jelezte még, Madurónak és feleségének is egészségügyi problémái vannak, amikre oda kell figyelni – Flores fején kötés is volt, látszólag megsérült. Hellerstein bíró végül azt mondta, március 17-én lesz a következő meghallgatás, majd kivezették a vádlottakat. Maduro ekkor elkiáltotta magát: „Hadifogoly vagyok!”
Miután helyi idő szerint szombat kora hajnalban nagyszabású katonai művelet keretében amerikai kommandósok Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest elrabolták Caracasból, órákkal később a venezuelai elnököt szállító gép egy New York melletti repülőtéren landolt. A drogkartell vezetésével vádolt házaspárral hétfőn egy bíróság már ismertette az amerikai hatóságok által megfogalmazott vádakat. A bíróság előtt egyébként az amerikai beavatkozást ellenző, illetve Maduro letartóztatását éltető tüntetők is megjelentek.
Brooklyni börtönből vitték a meghallgatásra
A foglyokat a DEA, vagyis az amerikai kábítószer-ellenes hivatal ügynökei kísérték szombaton a Brooklynban található Metropolitan Detention Centerbe (MDC). A Fox Newsnak a szövetségi börtönfelügyelet egykori vezető munkatársa azt mondta, hogy a kilencvenes években épített MDC az USA egyik legbiztonságosabb börtöne, és jellemzően itt őrzik az ítéletükre váró különleges elbánást igénylő vádlottakat, fehérgalléros bűnözőket. Madurót a börtön egy különleges védelmet igénylő rabok számára kialakított szárnyában tartják fogva, onnan vitték át a tárgyalására.
Az 1300 fős befogadóképességű MDC-ben korábban olyan hírességeket őriztek, mint R. Kelly R&B-énekes, Sean „Diddy” Combs rapper, Ghislaine Maxwell (Jeffrey Epstein egykori társa és egyben tettestársa) vagy az egykor kriptomessiásként ünnepelt csaló, Sam Bankman-Fried. Jelenleg is az intézményben raboskodik Luigi Mangione, a UnitedHealthcare egészségbiztosító cég vezérigazgatójának gyilkosa.
A meghallgatásokat a New York-i Déli Kerületi Bíróság manhattani épületében tartják, a tárgyalást egy 92 éves szövetségi bíró, Alvin K. Hellerstein vezeti. Érdekesség, hogy a még Bill Clinton által kinevezett jogász az elmúlt években Donald Trump számos kormányzati intézkedését függesztette fel, és az elnök magánjellegű peres ügyeiben is fontos szerepet játszott. Madurót a CNN szerint az a Barry Pollack ügyvéd védi majd, aki a tavaly szabadon engedett WikiLeaks-alapító Julian Assange vádalkuját is kidolgozta. Cilia Florest pedig egy houstoni ügyvéd, korábbi ügyész, Mark Donnelly képviseli.
Az elnöki hangárból szállított kokainról beszélgettek a lehallgatott családtagok
Washington azt állítja, hogy Maduro a Napok Kartellje (Cartel de los Soles) vezetője, amit november utolsó hetében hivatalosan is terrorszervezetté nyilvánítottak, és ez a Trump-kormány tagjai szerint jogi alapot teremt katonai csapások végrehajtására Maduro érdekeltségei ellen. Augusztus közepén ötvenmillió dollárra emelték a „világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedőjének” nevezett Maduro letartóztatásához vezető nyomravezetői díjat.
A Maduro, felesége, fia és három társa elleni vádirat nem új, még 2020-ban nyújtotta be a manhattani szövetségi bíróságnak az első Trump-adminisztráció igazságügyi minisztériuma. Az új vádakkal kiegészített változatot karácsony előtt nyújtotta be Jay Clayton kerületi ügyész – ezúttal már egy másik igazságszolgáltatási szervhez, a New York-i Déli Kerületi Bírósághoz.
Madurót „narkoterrorista” összeesküvéssel, szervezett kokaincsempészettel, gépfegyverek és más pusztító eszközök birtoklásával vádolják. A vádirat szerint a vádlottak „a világ legerőszakosabb és leghatékonyabb drogcsempészei és narkoterroristái közé tartoznak”, akik a hírhedt Tren de Aragua és a Sinaloa kartellekkel együttműködésben csempészik és terítik a drogot. Madurót és körét a hatóságok azzal vádolják, hogy „logisztikai és hatósági támogatást” biztosítottak a csempészethez. Maduro és felesége a vádirat szerint „emberrablásokat, bántalmazásokat és gyilkosságokat rendelt el olyan személyek sérelmére, akik a drogból származó bevétellel tartoztak nekik, vagy megpróbálták aláásni a drogüzletet”.
A hatóságok által csatolt bizonyítékok között van Cilia Flores két, az Egyesült Államokban a 2010-es években drogcsempészetért letartóztatott és elítélt (majd 2022-ben egy fogolycsere-megállapodás keretében elengedett) unokaöcsének lehallgatási jegyzőkönyve is, amiben a két férfi 2015-ben arról beszél, hogy több száz kilónyi kokaint indítanak útnak Maduro elnöki hangárjából.
A vádiratot ismerő jogászok úgy vélik, egy ilyen kiterjedt ügy tárgyalása évekig is eltarthat, és vádlottjai minimum több évtizedes börtönbüntetésre számíthatnak.
Noriega példája évtizedekkel korábbról
Ahogy azt Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Telexen részletesen elmagyarázta, tisztán jogi megközelítés alapján az USA nyilvánvalóan megsértette a nemzetközi jogot, amikor egy másik állammal szemben erőszakot alkalmazott, azonban a Maduro-rezsim viselt dolgai, az Egyesült Államok befolyása, illetve Donald Trump lobbanékonysága miatt „sokan lábujjhegyen táncolnak, kerülik a nyílt kritikát”.
Szerinte az erőszak alkalmazásának tilalmát megsértve ugyan Maduro elfogása a nemzetközi jog szempontjából jogszerűtlen, ezt azonban a '90-es évek óta erősödő gyakorlat alapján a helyi bíróság nem vizsgálja, ez tehát nem befolyásolja a Maduróval szembeni amerikai eljárás jogszerűségét. A vádpontok – kábítószerkartell működtetése – az Egyesült Államokat érintő cselekménnyel kapcsolatosak, így tehát az amerikai bíróság joghatósága adott. Azt kell megvizsgálnia, hogy ezek a vádpontok megalapozottak-e.
Szakértők arra számítanak, hogy Maduro ügyvédei is elsősorban azt a stratégiát alkalmazzák, hogy vitatják az egész eljárás jogszerűségét, mivel az egy szuverén állam diplomáciai immunitást élvező vezetője ellen folyik. Csakhogy Madurót az Egyesült Államok – több nyugati országhoz hasonlóan – már 2019-es elnökválasztási győzelme után sem tekintette legitimnek, ezen álláspontját pedig a Biden-kormány is megerősítette az Egyesült Államok és európai országok szerint is elcsalt 2024-es választást követően.
Az immunitásra való hivatkozás már Manuel Noriega panamai diktátor ügyében sem vált be: a közép-amerikai országból egy amerikai kommandósakcióval elrabolt vezetőt 1992-ben az Egyesült Államokban elítélték 40 évre kábítószer-kereskedő kartellben való részvételért. A Noriega elleni vádakat képviselő Dick Gregorie a Maduro-perrel kapcsolatban az AP-nek azt hangoztatta: „Nem lehet az immunitásra hivatkozni akkor, ha nem ismerjük el szuverén állami vezetőként.”
Az amerikai kormány is igyekszik elvenni a venezuelai katonai akció nemzetközi élét, és a Maduro-házaspár elfogását célzó kiterjedt katonai műveletet „hatósági, rendvédelmi akcióként” igyekszik beállítani. Marco Rubio külügyminiszter például azzal magyarázta a művelet kongresszus előli eltitkolását, hogy „az igazságügyi minisztérium csak igénybe vette a hadügyminisztérium támogatását” egy „alapvetően hatósági jellegű akcióhoz”, melynek célpontja egy, „az amerikai igazságszolgáltatás elől 50 millió dolláros vérdíjjal a fején menekülő” ember volt.
Csakhogy a bűnüldözési és igazságszolgáltatási hangsúlyokra kihegyezett narratívát pont az akciót elrendelő Donald Trump kérdőjelezi meg: az elnök ugyanis Maduro elfogása utáni első sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Egyesült Államok fogja irányítani Venezuelát, amíg „biztonságos, megfelelő és megfontolt átmenetet nem tudunk végrehajtani”. Emellett az érintett vállalatokat is meglepve azt mondta, a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni [a világ egyik legnagyobb olajkincsével rendelkező] Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”.
