Az óceán közepén felvállalták az üldözött árnyéktankert, orosz zászlót festettek az oldalára, de az amerikaiakat ez nem érdekelte
Adott egy nyílt óceánon átfestett hajó, ami kilépett az árnyékflotta kötelékéből, Oroszország hirtelen nyíltan szárnyai alá vette, tengeralattjáróval is próbálta óvni – erre azonban magasról tett az amerikai haderő, és nemzetközi vizeken elfoglalta a két hete üldözött tankert. A szerdai akció illeszkedett a sorba, miután a Venezuelával szemben már tavaly december közepén olajkarantént bevezető Egyesült Államok több, Venezuelába tartó és onnan induló, szankcionált olajtankert lefoglalt.
Emellett újabb fricskát jelent a Venezuelában éveken át olaji és hadiipari érdekeltségeit aktívan kiépítő Oroszországnak.
Az oroszok ugyanis ezeket mind elbukják a Nicolás Maduro venezuelai vezető elfogásával végződött amerikai akció után. Vlagyimir Putyin orosz elnök Venezuelában is megtapasztalta, hogy az ukrajnai háború miatt egyre könnyebb átlépni rajta.
Trump a Maduro elfogása utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába – még ha a velük folytatott tárgyalások alapján ez nem is lesz ennyire egyszerű. Marco Rubio külügyminiszter pedig azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államoknak van elegendő saját olaja: a venezuelai olaj azért kell nekik, hogy ne kerüljön riválisaik, Irán, Kína és Oroszország kezébe. A Kremlnek mindezekkel szemben csak néhány tiltakozásra futotta, ahogy a nyíltan felvállalt tanker esetében is.
Az amerikai lefoglalások ugyanakkor nem csak az oroszokat érintik. A látványos helikopteres kommandósakciókkal már öt hajót megszálltak az utóbbi hetekben, a legutóbbit pénteken. Volt, amelyiket olajszállítmányával együtt az Egyesült Államok valamely kikötőjébe irányították. A hajók úgy trükköznek, hogy kikapcsolják a kötelező jeladóikat, és így próbálnak meg átcsúszni az amerikai haditengerészet blokádján a Karib-tengeren.
Ciao Bella!
Az oroszként felvállalt, Marinerára átnevezett Bella 1-et még 2024-ben helyezte külön szankciók alá az Egyesült Államok, mert a gyanújuk szerint a Putyin ukrajnai háborúja miatt az orosz olajra vonatkozó addigi szankciókat játszották ki vele. Ez a lényege az orosz árnyékflottának, aminek működéséről itt írtunk részletesen.
Az amerikai erők a guyanai partoknál már decemberben megpróbálták elfoglalni a hamis zászló alatt Iránból Venezuelába tartó üres hajót, de a személyzet ellenállt, majd a nyílt tenger felé kormányozta a tankert. A CNN térképén látszik is a nyomvonal, ahogy Iránból hónapokkal ezelőtt kifutva megkerülte az Arab-félszigetet, áthajózott a Szuezi-csatornán, a Földközi-tengeren, a Gibraltári-szoroson, majd az Atlanti-óceánon. A Kis-Antillák magasságában, december 17-én kikapcsolta a jeladóját, és eltűnt a radarokról. Majd már az új nevén, Marineraként bukkant fel az Atlanti-óceán északi részén újév napján.
Végül többhétnyi üldözés után az Atlanti-óceán nyílt vizein, Izland és Skócia között foglalták el az amerikai erők a Marinerát. Ekkor a legénység már felfestett egy orosz zászlót a hajó oldalára, és a Marinera megjelent az orosz hajóregiszterben is.
A felfestett orosz zászló tehát nemcsak megtévesztés akart lenni, és az is jelzésértékű volt, hogy egy ponton egy orosz tengeralattjáró és pár hajó kísérte a Marinerát. Az orosz hajók és az amerikai erők között végül nem történt konfliktus.
A Bellából lett Marinerát Izland partjaitól 307 kilométerre délkeletre fogták el, a hajózási adatokból látszik, hogy élesen délnek fordult közvetlenül az amerikai akció előtt. Az orosz közlekedési minisztérium elismerte, hogy szerda reggel 7-kor elvesztette a kapcsolatot a hajóval. Végül az amerikai hadsereg 160. különleges műveleti légi ezrede a haditengerészet különleges erőinek, a Navy SEAL-nek a tagjait tették le a levegőből a fedélzetre. Az akcióban a brit védelmi minisztérium szerint London is segítséget nyújtott, többek közt felderítő repülésekkel és egy támogató hajóval.
Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter azt mondta, az amerikai parti őrség Munro nevű hajója hetek óta, viharos vizeken követte a tankert, miután a Bellából lett Marinera próbálta elkerülni az amerikai parti őrséget. „Még a zászlaját is átváltoztatta, és új nevet festett a hajótestre üldözés közben, ahogy kétségbeesetten, de hiába próbált elmenekülni az igazságszolgáltatás elől”. Azt mondta, hogy a hajó legénysége ellen az amerikai jog alapján fognak majd eljárást indítani.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az NBC szerint azt mondta a Capitoliumban, hogy a hajók elfogása része Venezuela stabilizálásának. Hozzátette, Caracas így „megérti, hogy az egyetlen módja az olaj mozgatásának, a bevétel termelésének és a gazdasági összeomlás elkerülésének az, ha együttműködnek az Egyesült Államokkal”. Rubio szerint Maduro korábbi alelnökével, Delcy Rodríguez ügyvivő elnökkel az élén a régi-új venezuelai vezetés együttműködik a lefoglalt hajók ügyében Washingtonnal.
Pete Hegseth védelmi miniszter keményebben fogalmazott az X-en: „A szankcionált és tiltott venezuelai olaj blokádja TELJESEN ÉRVÉNYBEN marad, a világon mindenhol” – utalt a decemberben bevezetett kiviteli korlátozásokra. Trump korábban azt mondta, Venezuela 50 millió hordónyi, 2,8 milliárd dollár értékű olajat szállít le az Egyesült Államoknak, amit aztán Amerika ad el piaci áron. Rubio annyit tett ehhez hozzá, hogy az a céljuk, hogy ezzel a venezuelai emberek is jól járjanak.
Az akcióhoz támogatást nyújtó britek részéről John Healey védelmi miniszter így kommentálta a Marinera elfogását: a hajónak „gyalázatos a története, része a szankcióelkerülés orosz–iráni tengelyének, ami a Közel-Kelettől Ukrajnáig” terrorizmust, konfliktust és szenvedést hoz.
Moszkvát zavarja az erő alkalmazása
Oroszország a CNN szerint elítélte az amerikai akciót. Szerintük „semmilyen államnak nincs joga erőt alkalmazni olyan hajók ellen, amiket megfelelően regisztráltak más nemzetek joghatósága alatt”, az 1982-es tengerjogi egyezménynek megfelelően – amit az USA nem írt alá. Az oroszok emellett követelték, hogy a hajó személyzetét engedjék haza.
Az orosz TASZSZ hírügynökség az ország külügyminisztériumát idézve arról írt, az amerikaiak tudhatták, hogy ez egy civil hajó, ami átmenetileg orosz zászló alatt hajózva orosz kikötőbe (a Wall Street Journal szerint Murmanszkba) tartott. Oroszország korábban már azért is hivatalosan tiltakozott, mert az amerikai parti őrség hajója követte a Marinerát. Cinikusnak tartják azt az amerikai érvelést, hogy Washington korlátlan ellenőrzést akar Venezuela ásványkincsei felett. „Erőteljesen visszautasítjuk az ilyen neokolonialista tendenciákat” – zárult az Ukrajnát lerohanó és meghódítani akaró ország közleménye.
Az NBC egy másik orosz külügyi reakciót is idézett, miszerint Washington folyamatosan nemzetközi válságokat generál, és hogy az amerikai–orosz kapcsolatok már eleve rossz állapotban vannak. Andrej Klisasz orosz szenátor azt mondta, Amerika a kalózkodást kivitte a nyílt vizekre.
Karoline Leavitt fehér házi szóvivő viszont annyival intézte el az ügyet, hogy Trump jó viszonyt ápol Putyinnal, ami így is marad.
Nem meglepő, hogy a Venezuelában éppen szintén komoly befektetéseit bukó Kína is elítélte a hajó elfoglalását, amit a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezett. Mao Ning külügyi szóvivő azt mondta, „Kína mindig is ellenezte az egyoldalú szankciókat, amiknek nincs nemzetközi jogi alapjuk, és nem engedélyezte őket az ENSZ Biztonsági Tanácsa”. Hozzátették, az ENSZ alapokmányát és más országok szuverenitását, valamint biztonságát sértő tettekkel sem értenek egyet.
Ezért próbálkoztak a zászlóváltással
A BBC-nek több szakértő is azt mondta, hogy egy hajó menet közben nem válthat zászlót és nevet, csak ha valóban tulajdonost cserél és új hajóregiszterben jelenik meg. Ez azért fontos, mert az ENSZ nemzetközi tengerjoga szerint egy állami jelzés nélküli hajó fedélzetére már felléphetnek a hatóságok. Márpedig az Egyesült Államok arra hivatkozott a Marinera megszállásakor, hogy az „stateless”, tehát vagy semmilyen zászló alatt nem hajózik, vagy olyan országé alatt, ami nem is tud erről, nem szerepel a hajó a nyilvántartásában.
Mark Nevitt, az Emory Egyetem kutatója viszont nem értett ezzel egyet, szerinte az Egyesült Államoknak a Marinera esetében nem volt jogalapja elfoglalni a hajót. Nem kérdéses, hogy a fedélzetre szállásuk pillanatában a Marinera orosz joghatóság alatt állt, mondta. Az orosz közlekedési minisztérium szerint a hajó 2025. december 24-én kapott „ideiglenes engedélyt” arra, hogy orosz zászló alatt hajózzon.
Ehhez azonban a Washington Post megjegyezte, egy legitim zászlóváltás egy hajó esetén heteket vesz igénybe egy sor ellenőrzés miatt. Gonzalo Saiz kutató azt mondta a lapnak, szerinte azt hihették a hajó tulajdonosai, egy orosz zászló alatt járó hajót nem szállnak meg az amerikaiak, ebben azonban nagyot tévedtek.
A venezuelai akció azt is egyértelművé tette, hogy a Trump-kormány az amerikai érdekszféra részének tekinti Dél-Amerikát, ahol az USA a nemzetközi jogrendszert háttérbe szorítva kívánja érvényesíteni az érdekeit. Arról, hogy miként változhat az államok viszonyát eddig meghatározó nemzetközi jogra épülő világ, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
A Marinera sorstársai
A Marinera az elfogásakor nem szállított olajat, ellentétben az elmúlt hetekben elfogott Skipperrel és Centuryval, amiket szállítmányukkal együtt Texasba irányítottak. Az USA a Marinerával egy napon a panamai Sophia nevű tankert is elfogta, ami sehova nem volt regisztrálva, és „tiltott tevékenységet végzett a Karib-tengeren” – közölte az amerikai déli parancsnokság (lejjebb az elfoglalásról készült videó látható). A Kpler elemzőcég szerint 2 millió hordó venezuelai nyersolaj van a Sophián.
Pénteken az Olina tankert szállták meg az amerikaiak a Karib-tengeren, szerintük ez is az árnyékflotta része, és kikapcsolt jeladóval próbált átcsúszni az amerikai blokádon. Az Olina hamisan Kelet-Timor zászlaja alatt hajózott, korábban pedig Venezuelából indult, majd ide is tért vissza. Az amerikai déli parancsnokság közösségi oldalán posztolt arról, hogy különösebb probléma nélkül foglalták le az Olinát. „Erőink ma egyértelmű üzenetet küldtek: nincs menekvés a bűnözőknek” – írták.
A Fehér Ház közölte, hogy folytatni fogják a Venezuelához köthető tankerek lefoglalását. Karoline Leavitt szerint Trump azt fogja tenni, ami a legjobb az országnak, és betartatja az embargót az árnyékflotta hajói ellen, amik illegálisan szállítanak olajat. A Kpler adatai szerint tavaly október óta 16 hajót rakodtak meg venezuelai kikötőkben, közülük 10 kikapcsolta a jeladóját, és valószínűleg elhagyta a venezuelai vizeket. Később további három is kikapcsolta a jeladót, három még nem futott ki.
Az oroszok elkezdtek a nevükre venni árnyékhajókat
Az orosz árnyékflotta egy akár ezer, megkérdőjelezhető állapotú hajóból álló tankerflotta beceneve. Ezek a hajók jellemzően a szankciók alá eső orosz olajat szállítják, sokszor kis országok zászlaja alatt közlekedve, nyugati biztosítás nélkül. Mindez azért rizikós, mert hajótörés esetén nem lenne biztosító, ami megtéríti a károkat. Az EU és az USA is szankciók alá helyezte az árnyékflotta több hajóját, amit Moszkva elutasít. Venezuelai olajat ugyanakkor nemcsak az oroszokhoz köthetők, hanem más zavarosban közlekedő hajók is szállíthattak hamis zászló alatt – például a mostani kiesést komolyan meg is érző Kubába.
Fred Kenney, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet korábbi jogi és külkapcsolati igazgatója azt mondta a Wall Street Journalnak, hogy ha egy hajót legitim módon regisztráltak, akkor az adott nemzet – a Marinera esetében az orosz – védelmét élvezi. Azonban William Baumgartner, a parti őrség volt jogi főtanácsadója szerint
ha az oroszok mostantól ilyen spontán módon beugranak, és zászlajuk alá veszik az árnyékflotta hajóit, „az felveti a kérdést, vajon ez egy legitim változtatás a regiszterben, vagy úgy tűnik, aljas indokból teszik”.
Erre az új helyzetre azért is válaszokat kell adni, mert a New York Times szerint az utóbbi hetekben hirtelen öt, más zászló alatt hajózó tanker vált orosszá, június óta pedig összesen 40 döntött így. Az NBC úgy tudja, a Marinerán kívül legalább három tanker váltott nevet és cserélte felségjelzését oroszra Venezuela partjainál az elmúlt hetekben. Így lett a Malakból Sintez, a Dianchiból Expander és a Veronicából Galileo, a Comore-szigeteki és guyanai zászlókból pedig orosz.
A New York Times által megkérdezett szakértők szerint korábban kényelmes megoldás volt, hogy az Oroszországhoz, Iránhoz, Venezuelához köthető hajók biztosítás nélkül, jelentéktelen országok zászlajai alatt hajóztak. Most viszont esetektől függően lehetnek más szempontok. Ahogy Elisabeth Braw, az Atlantic Council munkatársa fogalmazott, ha egy Cook-szigeteken bejegyzett hajót foglal el valaki, az óceániai szigetcsoport aligha vághat vissza keményen, de egy orosz hajónál már más a helyzet, még ha most az USA-t ez nem is riasztotta el.
