Bármi is történik, az biztos, hogy Ferenc pápa hagyatéka élni fog az egyházban

„Egyszerű a helyzet. Ha be van töltve Szent Péter széke, a hivatal betöltője viseli a felelősséget is. Ha nincs, széküresedés áll fenn”

– mondta Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő arról, mi történik, ha a pápa rövid időn belül nem jön ki a kórházból. Ferenc pápa február 14-én került kórházba, azóta pedig vegyes hírek érkeznek róla: bekerülésekor aggodalomra adott okot, hogy orvosai a tervezettnél tovább tartották bent, majd kétoldali tüdőgyulladásról számoltak be a külföldi lapok. Ez különösen veszélyesnek tűnt Ferenc pápa esetében, mivel fiatal korában Jorge Bergogliónak 1957-ben az ázsiai influenza miatt már eltávolították a tüdeje egy részét.

A pápa állapota azóta kritikus, hol javulásról, hol továbbra is veszélyről számoltak be orvosai. A Szentszéki Sajtóiroda péntek esti közleménye szerint Ferenc pápa állapota romlott, miután péntek délután hörgőgörcse volt, amely a légzési állapot hirtelen rosszabbodásához vezetett. Ferenc pápát nem invazív gépi lélegeztetésnek vetették alá, amire pozitívan reagált. Az egyházfő éber volt, és közreműködött a terápiás beavatkozás során, ezt követően légzése normalizálódott.

A pápa állapota hetek óta foglalkoztatja az egyházat és az egyházon kívülieket is. Összeszedtük, hogy Ferenc pápa eddigi tevékenysége, illetve az egyházi jogszabály szerint milyen forgatókönyvek várhatók.

Ha minden megy tovább

A 88 éves pápa az elmúlt években kerekesszékben jelent meg a nyilvánosság előtt, pár éve a lemondásának híre is felreppent, belső egyházi információk szerint pedig az állapota miatt tavaly kezdtek el igazán aggódni a Vatikánon belül. 2021-ben vastagbélműtéten is átesett, erről később azt írta: „Ahányszor a pápa rosszul lesz, az embereket azonnal meglegyinti a konklávé szele. De az a helyzet, hogy még a műtét napjaiban sem gondoltam a lemondásra”.

Ferenc pápát jelenleg a római Agostino Gemelli Egyetemi Kórházban kezeli a pápai orvosi csapat – ez egyébként az a kórház, amelyet VI. Pál pápa alapított, és amelyben II. János Pál pápát és Teréz anyát is ápolták. Az egyházfő állapotáról az orvosi csapat ad tájékoztatást, a múlt hétvégén például Sergio Alfieri sebész beszélt arról, hogy a pápa állapota javult, már viccelődött, de testileg még törékeny.

„Ma reggel bementem hozzá, mondtam, hogy »Jó reggelt, Szentatya«. Erre ő bólintott, és azt válaszolta, hogy »Jó reggelt, Szentfiam«” – mondta Alfieri. A személyzet ekkor arról is beszélt, hogy Ferenc pápa mindent megtesz, amit az orvosok kérnek tőle, viszont legalább egy hétig még nem akarják kiengedni a kórházból. Azért sem, mert tudják, hogy ha javul az állapota, egyből újra munkába állna, amint kikerül.

Ferenc pápa számos reformot hozott a katolikus egyházban. Újító lépéseket tett az egyházi visszaélések ellen, és új korszakot nyitott a katolikus egyház életében: szembeszállt az elitizmussal, a szegények felé fordulást tűzte zászlajára. Az a fajta egyházfő lett belőle, akitől nem meglepő, ha buszra ül, vagy hogy kijelentette megválasztásakor, hogy magára főzne. Pápasága alatt olyan lépéseket tett, mint:

• Giovanni Angelo Becciu bíboros sikkasztási ügyével hangsúlyt kapott a vatikáni visszaélések kérdése, a pápa keze alatt pedig bizottságok, új vezetők kerültek a Vatikánba, hogy küzdjenek a korrupció ellen;
• egyháztörténelmet írt iraki látogatásával, az egyház nyitottságát mutatta más vallási csoportok iránt. Buddhistákkal találkozva úgy fogalmazott: „minden eddiginél nagyobb szükség van a vallásközi párbeszédre és együttműködésre”;
• a McCarrick-dosszié nyilvánosságra hozásával a Vatikán nyíltan beleállt az egyházi szexuális visszaélések elleni harcba;
• frissítette a római katolikus egyházban elkövetett szexuális zaklatásokra vonatkozó szabályokat, kiterjesztve a világi katolikus vezetőkre is, és azt is egyértelműsítette, hogy kiskorúak és felnőttek is egyaránt lehetnek áldozatok;
• módosította a kánonjogot, hogy a nők formálisan lektorokká és akolitusokká váljanak, és a katekéta szolgálatot hivatalos hivatalként és hivatásként bevezette az egyházban.

Ferenc pápa emellett a Vatikán 2023-24-es szinódusán lényegében lefektette a katolikus egyház jövőjének alapjait. Ezzel az egyházfő jelezte, hogy egy megújuló egyház van kialakulóban. A pápa a katolikus egyház történetében először adott szavazati jogot a gyűlésen nőknek és egyházon kívülieknek is. Azt is jelezte, hogy komolyan veszi, hogy az egyház mindenkié, de tényleg mindenkié. A szinódus meghallgatta az emberek véleményét, Ferenc pápa beszélgető egyházat csinált: olyat, amely kimondja, hogy nincs ok, amiért nők ne tölthetnének be vezető szerepet az egyházban.

Ferenc kikövezte az utat egy megújuló egyház felé. A 2013-as konklávén (amelynek végén pápává választották) Bergoglio bíborosként négy fontos lépést tűzött ki: ekkor azt mondta, olyan egyház kell, amely ki tud lépni önmagából. Az első lépésnek az evangelizáció elérését tűzte ki, a másodiknak pedig a teológiai nárcizmust (az egyház zártságának) megszüntetését. „Három: ha az egyház így működik tovább, akkor egy idő után azt hiszi majd, hogy magától fénylik. (…) Négy: A következő pápával az egyháznak ki kell emelkednie az evangelizáció felé” – állt Bergoglio akkori beszédében. Ferencként, pápasága alatt már el is érte,

létrehozott egy egyházat, amely foglalkozik a visszaélésekkel, dolgozik a korrupció ellen, és nem csak magával törődik. Ferenc egyháza progresszív lett.

„Jobban szeretek egy düledező, sérült, koszos egyházat, amely az utcán létezik, mint a fülledt, a bezártságába belebetegedett, és a saját biztonságába görcsösen kapaszkodó egyházat” – fogalmazott önéletrajzi írásában Ferenc pápa. Hogy konkrétan milyen lépéseket tesz majd, ha jobban lesz, azt csak maga az egyházfő tudja: de az tisztán látszik, hogy merre megy tovább az egyház, ha a feje marad. Ez a mérföldkő, az új egyház szele pedig akkor is megmarad, ha Ferenc pápa hosszas kórházi ellátása után egészségügyi állapotára hivatkozva lemondana – ahogy azt már sokszor belengette az elmúlt években is.

Mi lesz, ha nem lesz jobban?

A pápai szék két úton tud megüresedni: ha meghal a pápa, vagy, hogyha lemond. Mindkét esetben ugyanaz a részletes kánoni jogszabály rendelkezik a teendőkről. Érszegi Márk szerint a pápa hosszabban tartó betegsége esetén a kulcskérdés az lesz, döntésképes-e a pápa. Ehhez azonban azt is definiálni kell, hogy mik az elengedhetetlen pápai feladatok.

„Ha a pápa hosszasan betegeskedik, nem tud felkelni, misét bemutatni, a nyilvánosság előtt megmutatkozni, ez még nem jelenti azt, hogy nem tud kormányozni. Ha nem tud döntést hozni, aláírni, ügyekről dönteni, az már komolyabb kérdés” – fogalmazott Érszegi. Egy ilyen esetben az orvosi szakértelem dönt arról, hogy meggyógyulhat-e a pápa, vagy az állapota visszafordíthatatlan.

Mint mondta, az elmúlt 50-60 évben bevett gyakorlattá vált a Vatikánban, hogy a regnáló pápák megválasztásukkor megírják feltételes lemondólevelüket. Ferenc pápa ezt 2013-ban írta alá, arra az esetre, ha súlyos és visszafordíthatatlan egészségi problémák miatt képtelenné válna teljesíteni a pápasággal járó kötelezettségeit. Azt, hogy ez az idő elérkezett-e, szintén orvosi szakvélemény alapján dönti el a bíborosi kollégium dékánja, illetve a vatikáni bíborosok. Ilyenre még nem volt egyébként példa.

A legrosszabb forgatókönyv

Amennyiben Ferenc pápa szervezete nem tud tovább harcolni, egy másik, de az előzőhöz hasonlóan konklávéhoz vezető helyzet áll fenn. „Ha a pápa meghal, ezt általában a nyilvánosság nem akkor tudja meg, amikor valóban meghal az egyházfő. Ha értesül a vatikáni személyzet a pápa haláláról, először a pápa hivatalos orvosának kell megállapítania a halál beálltát” – mondta Gégény István teológus.

Ebben az esetben ketten lépnek előtérbe, két „ideiglenes helyettese” lesz a Vatikánnak. Az egyik a főkamarás, aki jelenleg Kevin Farrell bíboros, a másik pedig a bíborosi kollégium dékánja, aki jelenleg Giovanni Battista Re. Az ő megbízását Ferenc pápa február 6-án, kórházba kerülése előtt erősítette meg. Ez azért is fontos, mert míg a főkamarás a hivatali ügyeket intézi ilyenkor az egyházfő nélküli Vatikánban, addig Re készítené elő a következő konklávét.

Re megbízásának meghosszabbításával Ferenc pápa azt is biztosította, hogy ha a pápaválasztásban nem is, az esetleges konklávé előkészítésében olyan emberé a főszerep, akiben a pápa megbízik.

Egy pápa temetését is a dékán celebrálja. II. János Pál temetésén például a későbbi XVI. Benedek, Joseph Ratzinger volt a bíborosi kollégium dékánja. Ebből következtetéseket nem lehet levonni, a dékáni pozíció fontos, de egyáltalán nem jelent egyenes utat a pápasághoz is.

Egy szimbolikus temetés

Pápai temetés húsz éve nem volt a Vatikánban. XVI. Benedek tavaly halt meg, őt azonban emeritus pápaként temették el, hiszen évekkel korábban lemondott. Az egyházjog a két esetet megkülönbözteti. Regnáló pápa esetén a szabály szerint a pápa halála utáni kilenc napon keresztül szentmisét kell tartani az elhunyt pápáért. A Sede vacante (pápa nélküli, befagyott időszak) alatt újítás nem történhet az egyházon belül, csak technikai jellegű dolgokról dönthetnek.

Ferenc pápa megválasztásakor, 2013-ban szakított a korábbi hagyományokkal, és olyan szimbolikus lépésekkel erősítette meg evangelizációs szándékait, mint a pápai díszruházat elutasítása. Ferenc volt az, aki a Vatikán történelmében először nőt nevezett ki egy vatikáni csúcshivatal élére, kinevezte az első afroamerikai bíborost, ráadásul a 2023-ban indult XVI. szinodális ülésen is szakított a korábbi hagyományokkal. Ferenc szinódusa új helyszínre került, laikusokat is bevont a tanácskozásba, szimbolikusan a világba kiáltotta: az egyház szakított a fentről lebeszélő klérusrendszerrel, mindenkié akar lenni.

Ahogy kezdte Ferenc a pápaságát, olyan szimbolikával is akarja befejezni azt, ha meg kellene tartani a temetését.

Ferenc 2023-ban egy interjúban beszélt arról, hogy úgy döntött, a római Santa Maria Maggioréban szeretné, ha felravataloznák szerény körülmények között. Az egyházfő tehát előre bebiztosította: hogyha el is jön az ő ideje, azzal is azt szeretné, ha a szerénységről, egyszerűségről szólna temetése. Ezzel pedig ő lenne az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el.

A konklávé

A pápa halálhíre és a konklávé közötti időszakban az összes bíboros ülésezik a Vatikánban, elkezdődik a felkészülés időszaka. Ebben az esetben ez azért is fontos, mert „Ferenc pápa kinevezési gyakorlata nyomán minden korábbinál változatosabb a testület összetétele. Nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a világ minden részén élő katolikusokat képviselje bíboros (ez azért is fontos, mert míg a keresztények száma Európában csökkenni látszik, Afrikában, Ázsiában emelkedik). Így viszont kevésbé ismerik egymást maguk a bíborosok, ez befolyásolni fogja a véleményalkotási folyamatot is, annak megítélését, hogy ez a sokszínű közeg kit tart majd alkalmasnak és kívánatosnak a pápai szék betöltésére” – mondta Érszegi.

A katolikus egyházban jelenleg 252 bíboros van, közülük 138 választókorú – ez a szám március 1-től eggyel csökkent, mert a konklávén csak az vehet részt, aki a pápa haláláig nem tölti be a 80. évét. „Ezeken az üléseken fontos lesz, hogy ki milyen szerepet tölt majd be a bíborosok közül, kiknek figyelnek majd jobban a véleményére. Egy olyan testületben, ahol kevésbé ismerik egymást, fontos lehet az úgynevezett pápacsinálók szerepe” – mondta Érszegi.

Ferenc pápa lemondásának pletykája 2022-ben épp azután röppent fel, hogy az egyházfő augusztusban konzisztóriumot tartott új bíborosok kinevezésére. Az augusztus alapvetően csendes hónap a Vatikánban, ezelőtt 200 éven át nem volt arra példa, hogy ilyenkor tartottak volna konzisztóriumot. Ferenc ekkor 20 új bíborost kreált, egy évvel később pedig másik 23-at. „A leendő pápa megválasztását a legjobban azzal tudja befolyásolni egy pápa, ha olyanok vesznek részt a konklávén, akik szerinte a jövő egyházának vezetői lehetnek” – fogalmazott Gégény. Egy leendő konklávén tehát számítani fog, hogy Ferenc kiket tett meg bíborossá. Így, ha nem is egy teljesen Ferenc pápához hasonló egyházfő jön Ferenc után, akkor is olyan konklávé ül majd össze, amely képviseli Ferenc hagyatékát.

Erőviszonyok az egyházban

A konklávé maga az egyházi szabályok által kötött. Ezt a pápa halála vagy lemondása után 15-20 nappal kell megkezdeni, és a bíborosok addig szavaznak, amíg nem tudnak valakit kétharmados többséggel leendő egyházfőnek jelölni. Ha a jelölt elfogadja a felkérést, megvan a következő pápa: a világi választásoktól eltérően itt beiktatásról nincs szó, onnantól, hogy a leendő pápa elvállalja a posztot, ő lesz az egyházfő. A nyilvánosság a választásról a filmekből is jól ismert módszerrel értesül – ha fekete füst száll fel, a konklávé eredménytelen volt, ha fehér, akkor sikeres volt a szavazás és a külvilág pár órán belül megtudhatja, ki lett az új pápa.

Egy konklávé eredménye pont annyira megjósolhatatlan, mint az, hogy mikor sikerül a bíborosoknak dönteniük. Három olyan fontos irányzat, törésvonal azonban kirajzolódik a Vatikánon belül, amelyek alakíthatják egy esetleges konklávé döntését.

Az első szempont az lehet, hogy honnan jön az új pápa. Gégény szerint az első törésvonal az lehet a bíborosok között, hogy ki mennyire értékelte azt, hogy nem európai pápa vezette az egyházat. Bergoglio előtt évszázadokon át itáliai pápák voltak, majd jött a lengyel II. János Pál, a német XVI. Benedek, végül pedig az olasz felmenőkkel rendelkező argentin, Ferenc. „A logika azt diktálná, hogy még nagyobb nyitás jön, sokan mernének fogadni egy ázsiai vagy afrikai pápára is”.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Gégény szerint bár az látszik, hogy a hívek nagyjából 70 százaléka az egyenlítő félteke alatt helyezkedik el, igaz az is, hogy kevés a karizmatikus vezető ezekről a területekről. „Ferenc pápa nem európai logikával vezette az egyházat, hozott sok újdonságot, de ez sokakat meg is rémisztett” Gégény szerint. A bíborosok között tehát lehet szempont, hogy inkább újra európai pápát szeretnének, vagy a globális nyitás jegyében egy nem európait.

Második kérdés: Progresszív vagy konzervatív? Ferenc pápát nemcsak a laikus nyilvánosság, de a Vatikán tagjai is sokan progresszív, már-már liberális pápának bélyegezték reformjai nyomán. A Vatikánon belül vannak, akik ezt a vonalat vinnék tovább, de olyanok is, akik szerint elszaladt a ló, ideje lenne a világgal beszélgetés helyett újra az alapokkal, az egyházon belüli ügyekkel foglalkozni. A második törésvonal tehát a progresszív-konzervatív kérdéskörben rajzolódhat ki.

Harmadik: Mi a fő cél? A katolikus egyház régóta küzdött a visszaélések kezelésével. Ezzel Ratzinger nem tudott megküzdeni, ami lemondása előtt rá is nyomta a bélyeget XVI. Benedek pápaságára. Ferenc pápa viszont elindult az úton a bocsánatkérés, zéró tolerancia felé. Kérdés lesz tehát, hogy ki elég erős ahhoz, hogy ezt a hagyatékot továbbvigye.

Ez viszont már nem ideológiai, hanem személykérdéssé válna a konklávé számára: ki az, aki alkalmas erre? Az egyház 2020-ban Ferenc pápa alatt hozta nyilvánosságra a McCarrick-dossziét. Ez volt az első alkalom, hogy a Vatikán megosztja a nyilvánossággal az egyház tagjával szemben szexuális visszaélés miatt lezajlott vizsgálat részleteit. A 2023-24-es szinódus zászlajára tűzte, hogy az egyháznak tennie kell a visszaélések ellen, ez a folyamat pedig itthon is ügyek kirobbanásához, egyházi bocsánatkérésekhez vezetett. Ferenc pápa tehát kiengedte a szellemet a palackból, letette a jövő katolikus egyházának alapköveit. Már csak az lenne a kérdés, ki elég erős ahhoz, hogy tovább építse azt.

Gégény szerint az kevésbé tűnik ezek mellett fontos szempontnak, hogy ki hány éves, „Ferenc pápa nagy tiszteletet ébresztett sokakban azzal, hogy kerekesszékben is ellátta pápai feladatait”. A leendő pápa kora nem tűnik így nagy akadálynak.

Hogy eközben a világban mi zajlik, az valamennyire hathat a konklávéra. Érszegi szerint „a történelem során a geopolitikai folyamatok is hatással voltak az egyházra, így a választó bíborosok tudatára is. Annyiban befolyásolhatja a geopolitika a pápaválasztást, hogy melyik bíboros milyen országból jön, és ott milyen az egyház helyzete. De nem ez az egyetlen szempont”. Mindenesetre szerinte „ha az egyház történelmét megnézzük, ritka az olyan éles szakadás, amikor jön egy pápa, és mindent máshogy csinál, mint ahogy az elődje. Igaz, Ferenc pápa sok mindenben más irányt vett, mint XVI. Benedek, de alapvetően a pápaságok egymásra épülnek.”

Ki lehetne pápa?

„A kollégium összetételéből a következő pápára következtetni nagyon meredek gondolat. Az előző négy pápaválasztásnál is mindegyik meglepetés volt, senki nem számított rá, hogy pont az lesz a pápa, aki lett” – mondta a vatikáni ügyekre rálátó forrásunk még 2022-ben. Mint akkor írtuk: a pápaválasztás más, mint „a világi kategóriák”, itt tippelni felesleges, „Vagy az lesz a pápa, akire tippelnek, vagy az, akire nem. 50-50.”

Ferenc pápa kórházba kerülése óta rengeteg cikk foglalkozik a pápaesélyesek kérdésével. Az egyházi szakértők körében minden évben ugyanaz erről a mondás: a szakértők a jóslásokat, nevek tippelgetését inkább meghagyják a fogadóirodáknak.

Az elmúlt időszakban ugyanúgy merült fel Matteo Zuppi bíboros neve (aki a pápa „békeköveteként” járt Oroszországban, Ukrajnában, Szíriában is), a Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle (Ferenc pápa jó barátja), a mérsékeltnek számító Pietro Parolin, vagy az észak-amerikai Robert F. Prevost is az esélyesek között. Olyan pápabilis viszont nincs, aki egyértelműen fel tudna maga mögé már most sorakoztatni kétharmadot. „Vannak nagy nevek, akiket ismerünk, de az új bíborosokról sokat nem tudunk, bukkanhat még fel bárki a mátrixban. Nem a média, nem a szakteológusok választanak, hanem a bíborosok” – mondta Gégény. Érszegi hozzátette: „Itt inkább kritériumokról, nem konkrét nevekről kell beszélni. A konklávé megfontolásai nem mindig azt a logikát követik, amit mi külső megfigyelőként logikusnak tartanánk”.

Ferenc pápa hagyatékáról, reformer lépéseiről, illetve a lemondási spekulációkról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Hogy hogyan írt Ferenc pápa történelmet a szinódussal, arról itt írtunk.