Három pápára is rossz fényt vet a gyermekmolesztáló exbíboros botránya

2017-ben egy férfi azt állította, hogy Theodore McCarrick amerikai katolikus érsek molesztálta őt. McCarrick ellen nem először hangzott el hasonló vád, de ez óriási hullámokat kavart: a Vatikánban nyomozás indult, majd miután a vádakat megalapozottnak találták, McCarricket 2018-ban Ferenc pápa megfosztotta bíborosi rangjától és felfüggesztette nyilvános papi szolgálatából, 2019-ben pedig a papi rend is kitaszította.

Ezzel azonban nem ért véget az ügy, sőt: a Vatikán washingtoni nunciusa, Carlo Maria Viganó még 2018-ban nyílt levelében arra kérte fel Ferenc pápát, hogy mondjon le, mert szerinte korábban megpróbálta eltussolni a McCarrick-ügyet. A levelet többen politikai lépésként, a Vatikán tradicionalista oldalának „puccsaként” értelmezték, így a pápai állam úgy döntött, hogy a transzparencia jegyében nyilvánosságra hozzák a volt washingtoni érsek ügyét.

Az idén novemberben kiadott McCarrick-dosszié az első alkalom, hogy a Vatikán megosztja a nyilvánossággal az egyház tagjával szemben szexuális visszaélés miatt lezajlott vizsgálat részleteit.

A dosszié McCarrick életének közel hatvan évét fedi le, benne a róla szóló egyházi és jogi dokumentumokkal, jelentésekkel, vatikáni eljárásokkal és döntésekkel. A nagyobb részt II. János Pál pápa, kisebb részt Benedek és Ferenc pápa szolgálata alatt vizsgálódó jelentésben McCarrick hatalommal való visszaélése mellett gyermekmolesztálásai, szexuális kihasználásai jelennek meg, illetve körvonalazódik az is, hogyan kicsinyítették vagy utasították el az egyház püspökei, bíborosai és pápái az egykori érsek botrányait.

Habár McCarrick szexuális botrányai a Vatikán utolsó három egyházfőjét érintik, a fókuszba mégis főként az 1978 és 2005 között szolgáló II. János Pál pápa került. A 449 oldalas vatikáni vizsgálat szerint a pápa felelőtlenül nevezte ki 2000-ben McCarricket washingtoni érsekké, és nem járt el körültekintően a későbbi bíboros szexuális vádjaival kapcsolatban sem.

A dosszié szerint az első hivatalos feljelentés 1994-ben érkezett McCarrick ellen, ekkor egy paptársa vádolta erőszakkal őt. Az ügy elsikkadt, holott a dokumentumok alapján kiderül, hogy a McCarrickhez közel állók éveken át tudtak botrányairól, 2010-ben például későbbi utódja (aki korábban azt nyilatkozta, soha nem tudott semmiről) hívta fel a figyelmét a washingtoni főegyházmegye egyik tagjának arra, hogy fontolja meg, küld-e köszöntést McCarrick születésnapjára, mert „fennáll a lehetősége annak, hogy a New York Times egy csúnya, előre bekészített cikket közöl nem sokára a bíboros erkölcsi életéről”.

A Telex legfrissebb híreit itt találja

A jelentés szerint McCarrick többször fogadott el kenőpénzt is, illetve saját jótékonysági alapítványán keresztül sikkasztott. Több százezer dollárt költött el az alapon keresztül tisztára mosva arra, hogy ajándékokkal kenyerezze le a vatikáni püspököket, rangidőseket. McCarrick gyermekmolesztálási módszereiről azt írták, a bíboros rendszerint a család bizalmába férkőzött, hogy aztán a szülők nyugodtan elengedjék kirándulni vele gyermekeiket:

„McCarrick közel került sok katolikus családhoz New York térségében. Ted nagybácsinak hívatta magát, úgy bántak vele, mint egy családtaggal. McCarrick erőltette és élvezte ezt a szerepet, rendszeres vendége volt a családi vacsoráknak és ünnepeknek.”

A jelentés szerint az egykori érsek bűnösségét kétséget kizáróan igazoló bizonyítékok csak 2017-től vannak, a szexuális visszaélésekre vonatkozó vádak a Vatikán szerint azonban megalapozottak. A McCarrick-dossziéhoz több mint 90 embert kérdeztek meg, a vallomások alapján a volt érsek főként papnövendékeket bántalmazott, felnőtt férfiakat és kiskorúakat is. McCarrick a felnőttekre vonatkozó vádakat nem kommentálta, olyan esetre viszont „nem emlékszik”, amikor gyerekeket bántalmazott volna.

Egy ágyban aludtak, de „szexuális kötelességszegés” nem történt

A jelentés egyik fő szála azt boncolja, hogyan nevezhették ki McCarricket washingtoni érsekké 2000-ben, majd hogyan avathatták 2001-ben bíborossá annak ellenére, hogy már 1994-ben érkezett panasz szexuális visszaélések miatt ellene. 2000-ben II. János Pál pápa volt az egyházfő, akinek jelezték az érseki kinevezés előtt, hogy egyre többen tesznek McCarrickre panaszt gyermekekkel és szeminaristákkal szembeni szexuális visszaélések miatt, ráadásul a washingtoni pap jelentős pénzadományokkal próbálja elérni az egyháziak és az áldozatok hallgatását.

A jelentés szerint II. János Pálnak fontos volt, hogy „a leendő washingtoni érsek erős politikai készségekkel rendelkezzen és jó kapcsolatot ápoljon a Fehér Házzal”, a leírás pedig McCarrickre illett a legjobban. A vádak miatt azonban a pápa mégis arra kért négy New Jersey-i püspököt, hogy fussák át a McCarrick ellen felhozott vádakat. A püspökök a vizsgálat után jelezték, hogy az érsekjelölt valóban egy ágyban alszik néha fiatal fiúkkal, „de nem lehet bizonyossággal állítani, hogy a bíboros eközben szexuális jellegű kötelességszegést követne el”. McCarrick a vizsgálat után három oldalas levelet írt a pápa titkárának, Dziwisz püspöknek:

„Az Ön iránt érzett bizalmam, valamint az egyház és a pápa iránti szeretetem miatt írok ma Önnek. Úgy hallottam, hogy O’Connor bíboros [New York előző érseke, aki 2000-ben halt meg – a szerk.] halála előtt levelet írt a Szentatyának és erőteljesen támadta benne az életemet, engem mint papot, sőt, mint férfit. (...) Pedig én életem eddigi 70 éve alatt semmilyen szexuális viszonyban nem voltam sem férfival, sem nővel, sem fiatallal, sem öreggel, sem klerikussal, sem laikussal.”

A kinevezésben bizonytalankodó II. János Pált ezután Dziwisz meggyőzte arról, hogy az érsekjelölt ártatlan, McCarrick pedig még nagyobb hatalmat kapott, amivel még jobban vissza tudott élni.

„A pápa nem kapott teljes körű tájékoztatást McCarrick erkölcsi magatartásáról, és maga McCarrick hazudott neki azzal kapcsolatban, hogy még soha nem állt szexuális kapcsolatban senkivel.”

-hangsúlyozta a McCarrick-ügyhöz kötődően II. János Pál pápa ártatlanságát Stanisław Gądecki lengyel érsek.

II. János Pállal kapcsolatban Stanisław Gądecki állítását alátámasztva a McCarrick-dosszié is megerősíti, hogy a pápát az érsekjelölt ügyét vizsgáló négy püspökből három félrevezette, illetve saját titkára is ferdítette az egyházfőhöz jutó információkat.

A most Ferenc pápa lemondását követelő Carlo Maria Viganó azt mondta, II. János Pál pápa 2000 körül már túl beteg volt ahhoz, hogy felelősségre lehessen vonni McCarrick miatt. A jelentésből ugyanakkor kiderül, hogy Viganó állításával szemben

• II. János Pál személyesen hozta meg a döntést a kinevezésről;
• és a dokumentumok is Ferenc pápát igazolják az eltussolás vádjával szemben.

A dosszié szerint viszont a három pápa mindegyike hibázott, McCarrick ügye ugyanis Benedek pápa alatt is előkerült, ő azonban úgy gondolta, II. János Pál pápa már ellenőrizte a vádat, így csak annyit kért az érsektől, hogy vonuljon nyugdíjba, és lehetőleg „tegye takarékra magát”.

Ferenc pápa a jelentés szerint egészen 2017-ig csak annyit tudott McCarrickről, hogy Benedek mit kért tőle, így a volt érsek ügyéről csak azután értesült, hogy újabb áldozat jelentkezett a történetével.

A lengyel titkár, a drogfüggő pap és a tüntetés

A McCarrick-dosszié megjelenésével szinte egy időben a pápai titkár, Dziwisz botránya is kirobbant. Ő volt az, aki meggyőzte II. János Pált, hogy McCarricket érsekké nevezze ki.

A lengyel TVN24 leadta a „Don Stanislao” című dokumentumfilmet, amely bemutatja Dziwisz megkérdőjelezhető ügyeit. A film szerint a pápai titkár segédkezett az egyház szexuális botrányainak eltussolásában, illetve kenőpénzért elintézte azt is, hogy egyes látogatókat soron kívül fogadjon a pápa. McCarrick egyik áldozata is megszólalt a filmben, ő azt mondta, tízezer dollárt kért az exkluzivitásért Dziwisz.

A vádak szerint a lengyel titkár fogadott el pénzt a Krisztus Légiója nevű rendtől, illetve összefüggésbe hozták a légió alapítójának, Degollado kiskorúakkal kapcsolatos ügyeivel is: Degollado amellett, hogy kábítószerfüggő volt, legalább 60 gyereket bántalmazott a rendjén belül. Egy 2019-es belső vizsgálatból derült ki az is, hogy a légió 33 tagja összesen 175 kiskorút molesztált az évek során. Ferenc pápa egyébként a Degollado-vizsgálat hónapjában, 2019 decemberében jelentette be, hogy eltörli a legmagasabb szintű titkosítást, amely addig a kiskorúakkal szemben papok által elkövetett szexuális visszaélések dokumentációjára vonatkozott.

A Dziwisz-korszakot felölelő dokumentumfilmben megkeresték Dziwiszt is, aki azonban elutasította a válaszadást „támadásnak és boszorkányüldözésnek” nevezve a kérdések feltevését. Hozzátette, egy egyházi bizottság előtt szívesen tisztázza a nevét. A Don Stanislao-t 1,74 millió ember nézte, Lengyelországban a dokumentumfilm után tüntetők jelentek meg Dziwisz rezidenciája előtt. A pár száz fős tömeg Dzsiwisz mellett egy lengyel nyugalmazott érsek, Henryk Gulbinowicz ellen is skandált: az azóta elhunyt Gulbinowicz volt az egyik legmagasabb rangú lengyel egyházi személy, akit idén novemberben pedofilbotránya miatt kizártak a Vatikánból.

A Dziwiszt ért vádakat a lengyel egyházi személyek durvának nevezték. A Vatikán McCarrick-dossziéja ezekből csak arra tér ki, hogy Dziwisz és McCarrick között valóban bizalmas viszony volt, a titkár pedig nemcsak egy jó szót szólt a volt bíboros érdekében a washingtoni kinevezéskor, hanem még le is fordíttatta McCarrick levelét, hogy aztán személyesen nyújtsa át az egyházfőnek.

II. János Pált halála után nem sokkal szentté avatták, temetésén „Santo Subito” (=azonnal avassák szentté) transzparensekkel jelentek meg a gyászolók, többen biztosak voltak benne, hogy a 20. század egyik legmeghatározóbb egyházi karaktere szent lesz. II. János Pál pápa 26 évig volt egyházfő, 2005-ös halála után pedig a Vatikán tagjai egyből napirendre tűzték a volt pápa szentté avatását.

II. János Pál 1983-ban 50 évről öt évre csökkentette az ember halála és szentté avatási eljárásának megkezdése közötti időtartamot, de Benedek pápa az öt évet sem várta ki, halála után engedélyezte a kanonizáció elindítását. A folyamat közben egyházi oldalról többször elhangzott, hogy túl gyors lehetett a döntés. 2014-ben avatták szentté végül II. János Pál pápát, a gyorsított eljárás viszont most, McCarrick fényében ismét előkerült: habár II. János Pál védői szerint a McCarrick-jelentés csak azt bizonyítja, hogy a pápát saját környezete megtévesztette, több egyházi kritikus aggódni kezdett a történetek fényében, hogy túl gyorsan történt a szentelés és esetleg meg sem érdemelte II. János Pál, hogy a szentek közé kerüljön.