Az eurószázmilliókkal zsonglőrködő bíboros, aki miatt áll a bál a Vatikánban

2020. október 24. – 18:12

frissítve

Az eurószázmilliókkal zsonglőrködő bíboros, aki miatt áll a bál a Vatikánban
Ferenc pápa a Vatikánban imádkozik papokkal közösen a San Damaso udvarban 2020. szeptember 30-án - Fotó: Filippo Monteforte / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Évek óta nyomoznak, de most robbant ki igazán a vatikáni kasszában félmilliárd eurós hézagot okozó bíboros botránya, aminek letartóztatások, kirúgások kövezik útját, és még nem látszik, hol lesz a vége. Ferenc pápa a megválasztása óta a transzparenciáról, mint elérendő célról beszél, bizottságokat vált le és hoz létre, a Vatikánban ennek ellenére újra és újra felüti a fejét egy-egy sikkasztási botrány. Mi ez az egész Becciu bíboros ügyével? Milyen változtatásokat hozott Ferenc pápa megválasztása? Kik figyelik a Vatikán pénzét?

„Ez az egész szürreális. Egészen tegnapig úgy éreztem, hogy a pápa barátja vagyok, a leghűségesebb végrehajtója”

- mondta lemondása napján szeptember végén a Vatikán egyik legnagyobb pénzügyi botrányának főszereplője, Giovanni Angelo Becciu bíboros. A koronavírus-járvány kellős közepén robbant a Becciu bíboros körüli félmilliárd eurós (kb. 182 milliárd forint) sikkasztási ügy, ami a Ferenc pápa alatt kiderülő botrányok közül az eddigi egyik legnagyobb dél-olaszországi maffiás szállal, londoni luxusingatlannal, Prada-táskával és egy újra felszínre kerülő pedofilváddal. Ferenc pápa megválasztása óta zászlajára tűzte a korrupció elleni küzdelmet, de a zűrös pénzügyeket eddig nem sikerült orvosolnia.

Casus Becciu

2019-ben közel félmilliárd euró eltűnése miatt indítottak belső vizsgálatot a Vatikánban. A vizsgálatok után felfüggesztették többek között a Vatikán kormányaként ismert szentszéki államtitkárság két vezető beosztású tagját, idén júniusban a vatikáni csendőrség őrizetbe vett, majd kilenc nap után elengedett egy olasz brókert, szeptember 24-én pedig lemondott Becciu bíboros, aki 2011 és 2018 között az államtitkárság harmadik számú vezetője volt. Lemondása után vatikáni és olasz ügyészségi vizsgálatok indultak, az MTI szerint október közepéig tíz Vatikánban dolgozó egyházi személy és olasz vállalkozó ellen. Azóta sorra kerültek elő az olasz lapokban a Becciuhoz köthető feltételezett visszaélések, hivatalosan vádemelés azonban még nem volt a férfi ellen.

>>>A Telex legfrissebb híreit itt követheti>>>

A volt bíborosról az olasz lapok szerint kiderült, hogy korábban több olyan ügyletet is folytatott, amikben a szentszék nevében vásárolt ingatlanokat, valóban közel félmilliárd eurós hiányt okozva ezzel a kasszában.

Az egyik ilyen jelentős vásárlás egy londoni luxusépülethez kötődött, amit közel 160 millió euróért vettek meg, a banki hitelt pedig egy svájci számlára vették fel hozzá. Arra a svájci számlára, amin az úgynevezett Péter-filléreket, vagyis a világ minden részéből a Vatikánba érkező pénzadományokat tartják. 2019-ben Becciu neve egy másik ingatlan esetében is felmerült, amikor vatikáni hitelből felvásároltak egy kórházat. A csődbe ment római IDI kórházat 2015-ben vásárolta meg egy szervezet a vatikáni banktól kölcsönvett pénzzel, az európai szabályozásokat megsértve. Később Becciu többször is tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz.

A bíboroshoz köthető tranzakciókról a Vatikán nyomozása során hamar nyilvánvalóvá vált, hogy azokat senki nem felügyelte. Ahogy olasz lapok szerint az is, hogy a szálak több brókeren és olasz üzletemberen át egészen a camorráig, a dél-olaszországi maffiáig elvezettek: a bíboros az egyik vatikáni szerződést állítólag olyan emberrel intéztette, aki több szálon is kötődött a nápolyi maffiához. Az olasz bűnszövetkezet megjelenése egyébként nem először jelentett problémát Ferenc pápa ideje alatt, az egyházfő nem sokkal Becciu lemondása előtt, szeptember közepén hívott össze konferenciát „Mária felszabadítása a maffiából” címmel, ahol tanácsadó szervezetet állított fel, hogy megakadályozzák, hogy a maffia és a tiltott bűnszervezetek visszaéljenek Szűz Mária képével.

Giovanni Angelo Becciu olasz bíboros, a vatikáni Szentek Ügyeinek Kongregációjának eddigi prefektusa sajtótájékoztatója Rómában 2020. szeptember 25-én, miután az előző nap lemondott tisztségéről és bíborosi címéről
Fotó: Gregorio Borgia / AP / MTI

Becciu egyre kibontakozó üzletei között előkerültek offshore számlák és átláthatatlan bizniszek is, köztük kiderült például, hogy a vatikáni kincstár egészét egy Enrico Crasso nevű, angolai olajbizniszekben érintett bankárra bízta. Crasso adóparadicsomokon és offshore számlákon át utaztatta a vatikáni pénzeket, amiknek egy része állítólag többször is Becciu bátyjának a cégénél landolt vissza nem térítendő segély formájában: egy 2015-ös tűz után Becciu bátyja például mind a vatikáni támogatást, mind a biztosító fedezetét zsebrevágta ugyanazért a kárért. A pénzek jelentős részét a Péter-fillérekhez hasonlóan eredetileg humanitárius célokra szánta az egyház.

Egy másik angolai bankáron keresztül kaphatott a Vatikán pénzéből Becciu másik testvére, Mario Becciu professzor is. A pszichológiát tanító férfi egy interjúban beszélt arról, hogy Becciu bíboros egyik barátjaként ismerte meg az angolai férfit, aki nagyra értékelte a sörgyártási ambícióit, ezért „úgy döntött, támogatni fogja a projektet, így szerződést kötöttünk”. Mario gyártotta ezután a Birra Pollicinát, egy olyan sört, ami a Reppublica szerint piaci forgalomba sem került.

A Becciu-ügy felgöngyölítése tehát még tart, de vallási és vatikáni szakértők – például a Cruxnownak nyilatkozó John Allen – is úgy érzékelték, Ferenc pápa mintha „türelmét vesztette volna a pénzmosás miatt”, amit szerintük legjobban

a Vatikánban ritkán látható szankció, a bizalomvesztés és pozícióból való elbocsátás mutatott.

Miután Becciut a pápa bizalmatlanság miatt megfosztotta bíborosi posztjától, és kitették a Szentek Ügyeinek Kongregációjának éléről, amit 2018 óta vezetett, a férfi másnap már ártatlanságáról beszélt sajtótájékoztatóján. Tagadta azt is, hogy családtagjaihoz juttatott volna pénzt vagy hogy a Vatikánba érkező adományoknak köze lett volna a londoni bizniszhez. Az ellene felhozott vádakat szürreálisnak nevezte, illetve azt is kijelentette, hogy „kész lesz perelni az állítások miatt”.

Egy árva eurót sem

Október közepén gyakorlati lépés is történt a Becciu-ügy nyomozásában, ahogy arról írtunk, letartóztatták a lemondott bíboros bizalmasát, Cecilia Marognát, aki ellen a Vatikán korábban az Interpolon keresztül adott ki nemzetközi elfogatóparancsot. Marogna a CNA információi szerint Becciu támogatásával közel 600 ezer eurót (kb. 219 millió forintot) forgathatott át egy általa alapított szlovéniai nonprofit vállalkozáson keresztül. Marogna hivatalosan humanitárius akciókra kapott pénzt a Vatikántól, a gyakorlatban azonban Prada- és Chanel-táskákra és egyéb luxuscikkekre költötte az összegeket. Marogna később azzal érvelt, ezeket mindössze az üzlet érdekében, „kooperációs kapcsolatok létrehozására” használták fel.

Lebukása után Marogna a helyi sajtónak azt mondta, Becciu „mindössze 500 ezer eurót fizetett” neki, azonban jogsértést ezzel szerinte egyikük sem követett el. Tagadta azokat az állításokat, hogy Becciu szeretője lenne, az olasz Corriere della Serának pedig úgy nyilatkozott, hogy ő csupán egy „politikai elemző és hírszerzési szakértő, akinek kiterjedt afrikai és közel-keleti kapcsolati hálója van”, és aki azt a feladatot kapta, hogy a Vatikán külföldön tartózkodó képviselőit védje. Marogna egyébként a sajtóban ugyanazzal a mondattal védekezett a vádak ellen, mint lemondása másnapján Becciu bíboros:

„Nem loptam egy árva eurót sem.”

A nőnek később a vatikáni ügyészség előtt kell majd sikkasztás vádjával felelnie. Gyanúsítják emellett több visszaéléssel, illetve bűnrészesként is a Becciu-ügyben.

Egy pedofilügy is újra előkerült

Becciu botrányának robbanása után új értelmet nyert az is, hogy a korábban pedofilbotrányba keveredett George Pell bíboros szeptember végén visszalátogatott a Vatikánba. Az olasz lapok szerint nem kizárt, hogy a pápa azért hívta vissza Pellt, hogy kikérje véleményét a Becciu-ügyben, hiszen a volt bíboros korábban Pell helyettese volt, folyamatos rivalizálásuk pedig újra felszínre került.

Ferenc pápa 2014-ben hozta létre a Pápai Gazdasági Titkárságot, melynek feladata a pénzügyi reformok végrehajtásának felügyelete, illetve a Vatikán gazdasági és igazgatási ügyeinek koordinálása lett. Emellett ki kellett dolgozniuk a Vatikán éves költségvetésének irányelveit, valamint egy új, pénzügyre vonatkozó gazdasági kézikönyvet, ami 2015-ben lépett életbe. Ennek a titkárságnak került először élére George Pell bíboros, helyettese pedig Becciu lett.

George Pell bíboros érkezik a Melbourne-i Törvényszékre 2019. június 6-án
Fotó: Asanka Brendon / AFP

Pellnek később le kellett mondania, a Vatikán ugyanis menesztette őt, miután haza kellett térnie hazájába, Ausztráliába, hogy az ottani ügyészség elé álljon pedofília vádjával. Pell 13 hónapot töltött börtönben, 2018-ban ő volt a legmagasabb rangú egyházi személy, akit pedofília miatt elítéltek. A bíborost a melbourne-i esküdtszék és a fellebbviteli bíróság is bűnösnek találta az ügyben, 2020-ban azonban Ausztrália legfelsőbb bírósága hatályon kívül helyezte az addigi ítéleteket, és Pellt felmentették a vádak alól.

Miután Becciu ügye mentén az olasz sajtó újra vizsgálni kezdte Pell bíboros botrányát is, azzal gyanúsították meg Becciut, hogy korábban kenőpénzt fizetett egy ausztrál tanúnak Pell szexuális zaklatása ügyében, ezzel befolyásolva az ítéletet. A vádat Becciu kétszer is tagadta, illetve a Pellt perlő ausztrál felperes is elutasította, a bíboros ügyvédje viszont vizsgálóbizottságot kért a szál kivizsgálására.

A Vatileaks és kétezertizenhárom

Már Ferenc pápa megválasztása előtt, az elmúlt évtizedben is számos botrány rázta meg a Vatikánt és voltak, akik Becciu konkrét előképét is látták már egy másik bíboros bukásában. 2012 elején XVI. Benedek pápa komornyikja, Paolo Gabriele bizalmas vatikáni iratokat, köztük magánleveleket és belső jelentéseket szivárogtatott ki a sajtónak (az ebből kirobbanó botrány híresült el később Vatileaks néven). A dokumentumok egy része szexuális zaklatásokról és visszaélésekről, esetenként gyermekmolesztálási ügyekről szólt, míg másik részük az egyházi pazarlásra, a bíborosok közötti belháborúra és a vatikáni korrupcióra irányította a fókuszt.

A pápa 2012 áprilisában háromtagú bizottságot állított fel (három bíboros részvételével), és a Vatikánban belső vizsgálatok indultak. A nyomozások során például a Vatikán egyetlen bankjának nevezett IOR (Vallási Műveletek Intézete) elnöke, Ettore Gotti Tedeschi ellen pénzmosás gyanújával indítottak vizsgálatot, végül le kellett mondania.

A Vatileaks kirobbanása utáni évben aztán XVI. Benedek hatszáz év után az ötödik olyan egyházfő lett, aki lemondott pozíciójáról – hivatalosan egészségügyi állapotára hivatkozva. A sajtóban és a Vatikánban többen sejtették azt, hogy a lemondáshoz részben köze lehet a Vatileaksnek, a volt pápa a találgatásokat azonban cáfolta. Leköszönésével utolsó lépésként még titkosította a Vatileaks-dossziét, aminek tartalmáról így csak ő és a három bíboros tudhatott.

XIV. Benedek pápa személyesen látogatta meg Paolo Gabrielét 2010. december 22-én a vatikáni fogdában, ahol közölte vele, hogy megbocsátott neki és elfogadja kegyelmi kérvényét
Fotó: Osservatore Romano / AFP

XVI. Benedeket lemondása után a jelenlegi egyházfő, Ferenc pápa követte. Ő megválasztása után új vizsgálóbizottságot állított fel az IOR működésének ellenőrzésére.

Nem sokkal később még egy pénzmosási botrány robbant a Vatikánban, a második legfontosabb pénzügyi intézmény, az egyházi ingatlanvagyont ellenőrző Apostoli Szék Vagyonkezelőségénél (Apsa). Nunzio Scarano püspököt, az Apsa tagját pénzmosással vádolták meg. Őt, illetve egy brókert és egy volt titkosszolgálati ügynököt le is tartóztattak, a római ügyészség szerint ugyanis a trió 2012-ben kb. 20 millió eurót próbált repülőn Svájcba csempészni. A Reppublicának Becciu ügyével összefüggésben egyébként több vatikáni forrás is azt mondta, hogy Becciu lépései nem voltak ismeretlenek az egyház előtt: Nunzio Scarano már bíborosként hasonló módszereket használt a pénzek átmosására.

Ferenc pápa Nunzio Scarano esetére válaszul újabb szakmai bizottságot hozott létre, ekkor már nyolc fővel. Elsősorban jogi és gazdasági szaktudásuk alapján választották ki a tagokat, feladatuk pedig az volt, hogy reformokat ajánljanak a Szentszék gazdasági és igazgatási struktúrájának javítására.

Botrányok és reformok

Akkor a pápa rendeletet is kiadott, melynek célja a pénzmosás elleni harc volt. 2014-ben a történet utórengéseként az egyházfő leváltotta a Vatikán Pénzügyi Információs Hatóság (AIF) szinte teljes körét, és új embereket nevezett ki (sajtóértesülések szerint egyébként az addigi tagok egymás közötti konfliktusa is oka volt a váltásnak). Az AIF élére a Szentszék jogi tanácsadója, Tommaso di Ruzza került, a pénzügyi információs hatóság feladatköre pedig továbbra is megmaradt: az IOR és a Vatikán nemzetközi pénzügyeit kellett felügyelnie.

Csakhogy 2020-ban aztán a Becciu-ügy vizsgálatának keretében Tommaso di Ruzzát is menesztette a pápa, ugyanis igazgatóként ő jegyezte aláírásával az államtitkárság minden pénzügyi lépését. Ferenc pápa az AIF egy részét is leváltotta, míg mások maguktól mondtak fel, mert nem értettek egyet azzal, hogy az egyházfő nem hosszabbította meg a mandátumát a szervezet addigi elnökének.

2020 májusában a pápai állam újabb reformokat hozott a pénzmosás megfékezésére. Mivel úgy vélték, az addig elfogadott pénzmosás elleni törvények nem voltak eredményesek, ezért létrejött az úgynevezett „Reform 2.0”. Miután a Pápai Gazdasági Titkárság éves jelentése alapján a vatikáni kasszában az akár 158 millió dollárnyit (kb. 49 milliárd forint) elérő hiány veszélye állt fent, Ferenc pápa több pénzügyi feladatot is átcsoportosított a titkárság kezébe. Ekkor derült ki az is, hogy a becslések szerint már akár félmilliárdra rúgó kasszahiány az említett londoni luxusingatlanhoz is köthető. Ekkor még két újítást vezettek be:

  • Június elején a pápa kiadott egy úgynevezett Motu proprio („a pápa saját kezdeményezése”) dokumentumot annak érdekében, hogy a Vatikán hatékonyabban kezelje az erőforrásokat és elősegítse az átláthatóságot: ennek tömör célja a Vatikán jelentése szerint a „racionalizálás, a gazdaságosság és az egyszerűsítés” volt.
  • Augusztusban pedig a Vatikáni Kormányzóság elrendelte, hogy a Vatikánhoz tartozó önkéntes szervezetek és jogi személyek számára kötelező a gyanús tevékenységek bejelentése a Pénzügyi Információs Hatóság felé.

A bíboros után

Becciu lemondására reagálva októberben a pápa öttagú felügyelőbizottságot is létrehozott a Szentszék és Vatikán Állam bizalmas gazdasági és pénzügyi tevékenységének ellenőrzésére, és az azokhoz köthető információk védelmére. A felügyelőbizottság megalapítását szorgalmazta már a júniusban hatályba lépett gazdasági szabályzat, a Motu proprio dokumentum is, a bíboros esete azonban újabb löketet adott neki.

A hirtelen fellépést indokolta az is, hogy az Európa Tanács Moneyval-csoportja, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni szakértői bizottsága szinte egy időben, szeptember 30-án érkezett a Vatikánba értékelni az ezeken a területeken tett intézkedéseket. A rutinellenőrzésnek számító látogatás 2012 óta az ötödik volt, a nemzetközi pénzügyi előírások betartását értékelte.

Ferenc pápa és az Európa Tanács Moneyval bizottságának találkozója a Vatikánban 2020. október 13-án
Fotó: Vatican Media/ Handout via Reuters

Ferenc pápa október 13-án foglalta össze a Moneyval látogatását, ami a Vatikán állítása szerint „konstruktív és együttműködő légkörben” zajlott. A Vatikán közleményében arról írt, hálásak a Moneyval munkájáért. A csoport látogatása után tartott ülésén a pápa azt mondta, új reformok kidolgozása is folyamatban van, az egyik következő lépés pedig a Moneyval értékelésének ismertetése és elfogadása lesz. Ez azonban még messze van, 2021-ben Strasbourgban üléseznek majd az üggyel kapcsolatban.