Kinevezte az első afroamerikai bíborost Ferenc pápa

2020. november 28. – 13:47

frissítve

Kinevezte az első afroamerikai bíborost Ferenc pápa
Ferenc pápa misét mond a Vatikánban Fotó: Vincenzo Pinto / MTI-EPA

Másolás

Vágólapra másolva

Egyre nagyobb arányt kéviselnek a nem-európai főpapok, Ruandának és Bruneinek most lett először bíborosa.

Ferenc pápa a bíborosokat az úgynevezett konzisztórium – a bíborosok Vatikánban összehívott tanácskozása – keretében emeli a bíborosi kollégium tagjai közé – írja az MTI. Ennek ünnepélyes pillanata a Szent Péter-bazilika főoltáránál pontifikált mise, amelyet az egyházfő szombat délután mutat be. A szertartás során Ferenc pápa az új bíborosok fejére helyezi bíborosi süvegüket, átadja nekik gyűrűjüket, és kijelöli címtemplomukat.

(Ide kattintva olvashatja el legfrissebb cikkeinket!)

A bíborosok mostani kinevezése rendkívülinek számít, mivel a koronavírus-járvány ellenére sem halasztották el, igaz, Brunei és a Fülöp-szigetek új bíborosa nem tudott megérkezni Rómába. Az óvintézkedések miatt a Szent Péter-bazilikában legfeljebb százan lesznek jelen; elmarad a bíborosok közötti hagyományos ölelés, valamint az új bíborosok ünneplése. A bíborosi kollégium tagjainak nagy része nem vesz részt személyesen a konzisztóriumon, hanem interneten keresztül követi az eseményt.

A tizenhárom új bíborosból kilencen pápaválasztóknak számítanak, vagyis nyolcvan év alattiak, akik egy esetleges konklávén részt vehetnek az egyházfőnek a Sixtus-kápolnában zajló megválasztásán. Az új bíborosok kevesebb mint fele európai: egy máltai, öten olaszok. Utóbbiak között található a nyolcvan év feletti Raniero Cantalamessa, a pápai ház szónoka.

A többi bíboros – Ferenc pápa szóhasználata szerint – a világ és az egyház peremén – Ruandában (Antoine Kambanda, Kigali érseke lett az első ruandai bíboros), Tunéziában, Mexikóban, Chilében, a Fülöp-szigeteken, Bruneiben (Cornelius Sim püspök szintén elsőként kap bíborosi rangot hazájában) szolgál, valamint az Egyesült Államokban (a washingtoni érsek, a 72 éves Wilton Daniel Gregory az első afroamerikai bíboros).

Gregory a nyáron azzal került be a hírekbe, hogy kritizálta Donald Trump elnököt, amiért a Floyd George meggyilkolása miatt kitört zavargások alatt megkoszorúzta II. János Pál pápa washingtoni szobrát. „Zavarba ejtőnek és helytelenítendőnek tartom, hogy bármely katolikus intézmény lehetővé tegye, hogy ilyen elképesztően helytelenül felhasználják és manipulálják, megsértve vallási alapelveinket, melyek arra szólítanak valamennyiünket, hogy megvédjük minden ember jogait, még azokéit is, akikkel esetleg nem értünk egyet” – állt az érsek közleményében. Gregory a Reutersnek azt nyilatkozta, az új elnökkel, Joe Bidennel szeretné megtalálni a közös hangot, annak ellenére is, hogy például az abortusz kérdésében eltérő nézeteik vannak.

Ferenc pápa 2013-as megválasztása óta ez a hetedik konzisztórium. A korábbiakon az egyházfő nyolcvannyolc bíborost nevezett ki, tizenhatot közülük olyan országban, amelynek korábban nem volt bíborosa.

Az új bíborosokkal a bíborosi kollégium létszáma mostantól 229-re emelkedik, ebből 128 a pápaválasztók száma. Nyolccal többen vannak a VI. Pál pápa megszabta százhúszas küszöbhöz képest, de 2021-ben hatan töltik be nyolcvanadik évüket, 2022-ben további tizenegy bíboros éri el a korhatárt, és így elesnek a pápaválasztás jogától.

A 128 pápaválasztó bíborosból 53 európai (közülük 22 olasz), 24 latin-amerikai, 18 afrikai, 16 ázsiai, 13 észak-amerikai, 4 óceániai. Ferenc pápa megválasztásán 115 bíboros vett részt, és ebből 60 európai volt.