Először választott magyar vezetőt az EU egyik szerve

Tüttő Katát választotta elnöknek a Régiók Bizottsága a csütörtöki ülésén. A 2004-es EU-csatlakozásunk óta ez az első alkalom, hogy egy uniós szerv magyar vezetőt kap, eddig csak ügynökségnél volt hasonlóra példa.

A Régiók Bizottsága az a szerv, ami a földhöz köti a bonyolult uniós politikákat, de ez nem egyirányú kapcsolat, mert a józan eszüket és újítási képességüket is beviszik az uniós döntéshozatalba, fontos stabilizátorok egy bizonytalan időszakban, jellemezte Tüttő a testületet az első elnöki beszédében.

A Régiók Európai Bizottsága nincs az EU kvázialkotmányában felsorolt hét alapintézmény között, csak az egyik tanácsadó szerve. Az uniós döntéshozó intézmények ugyanakkor kötelesek egyeztetni vele az önkormányzatokat érintő témáknál, és saját kezdeményezésre is adhat ki véleményt. A tagjai közé az önkormányzatok választott képviselőit jelölik az adott ország politikai és földrajzi viszonyaival arányosan, Magyarországról 12-en ülnek benne.

A testület szerdán kezdte az alakulóülését a következő ötéves időszakra, az elnököt ennek a felére választják. A Szabad Európa szerint a két legnagyobb frakció, a jobbközép Európai Néppárt és a szocialisták előre leosztották egymás között a posztot, így a szavazáson szinte biztos volt az MSZP-s Tüttő sikere, a helyét majd a néppárti Juan Manuel Moreno Bonilla veszi át 2028-ban. (Őt csütörtökön alelnöknek választották.) A lap úgy tudja, hogy előtte, a szocialisták jelöltjének kiválasztásakor viszont sokak meglepetésére került ki Tüttő győztesen a titkos szavazásból a német és francia kihívójával szemben.

A Szabad Európa úgy értesült, hogy a néppártiak választották az ötéves időszak második felét, pedig a 2028-ban induló többéves uniós költségvetés miatt az elsőnek nagyobb jelentősége lehet, bár a viták lezárása áthúzódhat a második elnökségi ciklus elejére. Az uniós büdzsé egyik legnagyobb szelete a szegényebb régiók felzárkóztatására megy. Az Európai Bizottság a nemrég kiadott előzetes vázlata alapján komoly átalakításokat tervez, hivatalos javaslat a nyáron várható. Tüttő az első elnöki beszédében kitért arra, hogy a felzárkóztatási (kohéziós) politika nem lehet túlságosan központosított, mert akkor merevvé válik és nem lesz hasznos.

Még a magyar kormányból is szurkoltak, hogy elnökké válasszák: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nemrég az Inforádióban bizakodott a sikerében. „Itt szerintem másodlagos jelentőségű, hogy eltérő pártcsaládokhoz tartozunk, mert a Régiók Európai Bizottsága esetében bőven van olyan találkozási pont, ahol Tüttő Kata – mint a bizottság reménybeli elnöke –, és én – mint közigazgatási és területfejlesztési miniszter – adott esetben a politikai nézeteltéréseket félretéve is tudunk együtt dolgozni” – mondta.

Tüttőnek a fideszesek frakcióját, az Európai Konzervatívok és Reformereket vezető Marco Marsilio is sok szerencsét kívánt. (A kormánypárti képviselők a Régiók Bizottságában ide ültek át, miután 2021-ben távoztak a Néppártból. Még mindig ott vannak, miközben az Európai Parlamentben végül Orbán Viktor eredeti szándékai ellenére egy másik csoportban kötöttek ki, aminek a Régiók Bizottságában egyelőre nincs frakciója.)

Tüttő 2024-ig budapesti főpolgármester-helyettesként dolgozott. Volt főnöke, Karácsony Gergely is ott volt az ülésen, aki „szerint Kata elnökké választása komoly elismerés Budapestnek és komoly esély egész Magyarországnak. De elsősorban mégis az ő személyes érdeme” – posztolta Facebookra. „Sajnálom, hogy ebben a formában már nem dolgozhatunk együtt, hogy a hasznosak helyett inkább a hangos politikusokat díjazza a magyar közélet. De legalább Európában számít még valamit a valódi politikai teljesítmény.”

Tüttő tavaly még az Európai Parlamentbe (EP-be) készült. Márciusban ő lett az MSZP listavezetője, de májusban hiába álltak össze a DK-val és a Párbeszéddel, a közös listáról a pártja legjobb, ötödik helyével sem tudott bejutni a júniusi választáson. (A szocialisták utolsó EP-képviselője, Ujhelyi István 2022-ben lépett ki.) Tüttő 2021-ben egy tengerből kilovagolós videójával került a hírekbe, amit a zaklatások és fenyegetések miatt leszedett.

Az MSZP-s politikus úgy lett az első elnök egy uniós szerv élén, hogy pártja támogatottságát a közvélemény-kutatások 1-2 százalék körülire vagy még lejjebbre szoktak mérni.