A hidegháború legfeszültebb évében és az iráni parancsnok likvidálása után is lőttek már le utasszállítókat

Egyelőre igencsak úgy tűnik, hogy egy orosz légvédelmi rakéta találhatta el a Kazahsztánban lezuhant, Azerbaijan Airlines 8243-as utasszállítót, amit a jelek és a légvédelmi szakértők szerint is valahol az oroszországi Groznij közelében érhetett találat. Az azerbajdzsáni Bakuból az oroszországi Groznijba tartó gép december 25-én zuhant le a kazahsztáni Aktaunál. A gépen 62 utas és ötfős személyzet volt, 29-en túlélték a zuhanást, 38-an meghaltak.

Még sok kérdés van, itt jártuk körbe részletesebben, hogy mi találhatta el a kívülről megsérült gépet, a sérülés után miért repült egészen a Kaszpi-tenger túloldalán fekvő Kazahsztánig, és hogyan sikerült a pilótáknak úgy manőverezni, hogy 29-en túléljék.

Az oroszok szerint az azerbajdzsáni gép ukrán drónok támadásai és az orosz légvédelem tüze közben próbált leszállni Groznijban. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml közleménye szerint szombaton bocsánatot kért Ilham Aliyev azeri elnöktől a „tragikus incidens” miatt, elismerte a lövéseket, de arról nem beszélt, hogy eltalálták volna a gépet. Aliyev viszont vasárnap kijelentette, hogy a gépet Oroszország területéről leadott lövések találták el, és azzal vádolta meg Moszkvát, hogy el akarta titkolni a katasztrófa valós okait. Felszólította az oroszokat, hogy ismerjék el teljes felelősségüket az ügyben.

Bár többen arra hívták fel a figyelmet – leginkább természetesen az oroszok –, hogy a vizsgálatok befejezéséig nem érdemes ítéletet mondani arról, mi okozta a gép balesetét, nagyon sokan biztosak abban, hogy az oroszok számlájára írható a tragédia. Ha bebizonyosodik ez, ha nem, nem ez lenne az első eset, hogy Oroszország utasszállító gép lelövéséhez köthető.

A hidegháború legfeszültebb éve

Az első ilyen még a Szovjetunió idején, 1983. szeptember 1-jén történt, a hidegháborús feszültségek közepette, amikor szovjet vadászgépek lőtték le a Korean Air Lines eltévedt utasszállítóját. A katasztrófában 269-en veszítették életüket.

A Korean Air Lines 007-es járata New Yorkból szállt fel, és Szöulba tartott, közben félúton megállt üzemanyagért az alaszkai Anchorage-ben. A Boeing 747-es azonban letért az előre kijelölt útvonaláról, ami azért volt kifejezetten komoly probléma, mert az eredeti útvonal is a szovjet határ mellett nagyjából 28 kilométeres távolságban haladt, a tévedéssel azonban az utasszállító belépett a szovjet légtérbe.

Ebben az időszakban a szovjet hadsereg rakétateszteket tervezett a területen, és egyébként is árgus szemekkel figyelték a légteret kémrepülők után kutatva. Egy amerikai vadászgép meg is jelent a légtérben – a koreai géppel együtt. Utóbbi órák elteltével sem tért vissza az eredeti útvonalára, a szovjetek pedig vadászgépeket küldtek utána, az egyikük pilótája meg is jegyezte: a gép jelzőfényei villognak, ami nagyon szokatlan lenne egy kémrepülőtől. A szovjetek azonban nem az utasszállítóknak, hanem a vadászgépeknek fenntartott csatornán próbáltak kapcsolatba lépni a géppel.

Az utasszállító emelkedni kezdett, amit a szovjetek kitérő manőverként azonosítottak, és lelőtték a gépet. A sérült repülő 12 percig zuhant az óceán felé, majd becsapódott. A tragédia során mind a szovjetek, mind a koreai pilóták hibáztak. Az eset hozzájárult ahhoz, hogy az 1983-as évet a hidegháború legfeszültebb éveként tartsák számon.

Orosz szeparatisták Ukrajnából

A másik, Oroszországhoz köthető utasszállító-katasztrófa 2014. július 17-én történt, ekkor rakétatámadás érte a Malaysia Airlines MH-17-es Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es repülőgépét. A repülő a Nyugat-Európa és Délkelet-Ázsia között leggyakrabban használt és legzsúfoltabb útvonalon haladt, de olyan terület fölött is elrepült, amit oroszbarát szeparatisták ellenőriztek. Kelet-Ukrajnában, a donyecki területen, Hrabove település közelében zuhant le. A gépen 298 ember, köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár volt, senki nem élte túl a zuhanást. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó légi katasztrófa a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta.

A katasztrófában a pilóta és a személyzet sem hibázott, bár több repülésbiztonsági szervezet addigra már kiadott figyelmeztetést arról, hogy a Krím félsziget feletti légteret az utasszállítók kerüljék el. A kelet-ukrajnai területen 2014 júniusában erősödött meg a szeparatista erők légvédelmi aktivitása, július elejétől pedig hatékony légvédelmi eszközök is a kezeik közé kerültek.

Az üggyel foglalkozó holland bíróság szerint a rakétát Ukrajnából, az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló Pervomajszk település közeléből lőtték ki. A Buk típusú légvédelmi rendszert Moszkva szállította a szakadár területre. Oroszország többször tagadta, hogy felelős lenne a történtekért. Barack Obama amerikai elnök szerint ezt a rakétatípust csak speciális kiképzés elvégzése után, Oroszország támogatásával lehetett használni. A bíróság egyértelműen és határozottan megállapította Oroszország felelősségét az ügyben.

Az ítélethirdetés kimondta, hogy a terület, vagyis a Donyecki Népköztársaság 2014 májusától teljes orosz ellenőrzés alatt állt, és a gépet elpusztító orosz gyártmányú rakétát az oroszok szállították a szeparatistáknak, akiket az ítéletben orosz proxierőknek neveztek. Az ítéletben két orosz állampolgárt, Igor Vszevolodovics Girkint, Szergej Dubinszkijt és egy ukrán állampolgárt, a szakadárok oldalán álló Leonyid Harcsenkót ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Az elítéltek azonban elkerülték a letartóztatást.

Több kisebb orosz incidens is történt

Bár ez a kettő (és ha bebizonyosodik, három) katasztrófa a legnagyobb, a szovjetek és később az oroszok is több utasszállítót ért incidensben lehetnek érintettek. Az Air France Douglas C-54-esét két szovjet MiG-15 lőtte le 1952. április 29-én, ez a gép végül biztonságban landolt a berlini Tempelhof repülőtéren. 1978. április 20-án szintén a Korean Air Lines 902-es járata került a szovjetek látószögébe, ami Párizsból Szöulba tartott. Szu-15-ös szovjet vadászgépek lőtték meg, az alaszkai Anchorage mellett, egy fagyott tavon hajtott végre kényszerleszállást. Két utas meghalt, de 107 másik és a személyzet is túlélte az esetet. 1985. szeptember 4-én az afganisztáni Kandahár közelében föld-levegő rakétával lelőtték a Bakhtar Afghan Airlines Antonov An-26, Kandahárból Farahba tartó utasszállító repülőgépét, a fedélzeten 47 utassal és 5 fős személyzettel. Senki nem élte túl a katasztrófát.

2001. október 4-én a Siberian Airlines 1812-es számú, Tupolev Tu-154-es, Tel-Avivból Novoszibirszkbe tartó járata lezuhant a Fekete-tenger felett. Bár eleinte terroristatámadásra gyanakodtak, amerikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a gépet egy Sz-200-as rakéta találta el, amelyet a Krím félszigetről lőttek ki egy ukrán–orosz hadgyakorlat során. Ezt a moszkvai székhelyű Államközi Repülési Bizottság is elismerte. 66 utas és 12 fős személyzet vesztette életét a katasztrófában.

Az, hogy pontosan mi történt a karácsonykor lelőtt kazahsztáni géppel, valószínűleg hamarosan kiderül, hiszen a repülő mindkét fekete dobozát sikerült megtalálni. A kutatás vezetői azt remélik, a két megtalált fekete dobozból kinyerhető adatok további magyarázatokat adhatnak a katasztrófa körülményeire. A szakemberek szerint az adatok kinyerése körülbelül két hetet vesz igénybe.

Nem egyedi esetekről van szó

Azt hozzá kell tenni, hogy nyilvánvalóan nem csak Oroszország lő le utasszállítókat: ilyesmi sajnos előfordult már többször is a történelemben, az első regisztrált eset 1938. augusztus 24-én történt. A második kínai–japán háború idején a kínaiak és az amerikaiak által működtetett, 18 utast és legénységet szállító Kweilin DC-2-t a japánok földre kényszerítették. A gép kényszerleszállást hajtott végre egy folyón, de közben minden fedélzeten tartózkodó meghalt. Később valószínűsítették, hogy az eset Szun Jat-szen kínai elnök fia, Szun Fo elleni merényletkísérlet volt, aki eredetileg a gépen utazott volna, de lekéste azt. A Kweilint később felújították és újra szolgálatba állították, de 1940-ben egy másik hasonló incidensben is érintett volt.

Az 1940-es években több olyan eset történt, amikben kisebb utasszállítók voltak érintettek. Az első, nagyobb gépet érintő ilyen incidens 1955. július 27-én történt, amikor az El Al 402-es járata Bécs és Tel-Aviv között véletlenül a bolgár légtérbe repült, és nem volt hajlandó leszállni. A bolgár légierő két MiG-15-ös vadászgépe lelőtte a görög határtól néhány kilométerre, Petrich közelében. A gépen tartózkodó 7 fős személyzet és az 51 utas is meghalt.

1962. június 30-án az Aeroflot 902-es járata Habarovszkból Moszkvába tartott, amikor valószínűleg eltévedt légvédelmi rakéta érte, a 76 utas és a 8 fős személyzet nem élte túl a becsapódást. A Libyan Airlines 114-es járata 1973. február 21-én indult Tripoliból Kairóba, a Sínai-félsziget felett viszont belépett az izraeli irányítás alatt álló légtérbe, nem akart leszállni, és az izraeli légierő két McDonnell Douglas F-4 Phantom II vadászgépe lelőtte. 108 ember halt meg a tragédiában. 1980. június 27-én az Itavia által üzemeltetett McDonnell Douglas DC-9-15 a levegőben kettétört és a Tirrén-tengerbe zuhant Ustica szigete közelében, 81 ember halt meg, de a mai napig nem tiszta, hogy ki lőtte le a gépet, csak az, hogy rakétatámadás érte.

Az Iran Air 655-ös járatának balesete során 290 utas és a személyzet is életét vesztette, az 1988. július 3-án történt esetért az amerikai haditengerészet irányított rakétacirkálója, a USS Vincennes volt felelős. A repülőgép Bandar Abbas és Dubaj között semmisült meg, a cirkáló leszálló iráni Grumman F-14 Tomcatnak nézte.

2020. január 8-án az Ukraine International Airlines 752-es járatát lőtte le az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda. A gép Teheránból Kijevbe tartott, és nem sokkal felszállás után érte találat. A fedélzeten tartózkodó 176 ember közül senki sem élte túl az esetet. Az iráni vezetés napokig tagadta, hogy ők lőtték le a gépet, miután pedig elismerték a dolgot, még hetekig tartó huzavona kellett ahhoz, hogy hajlandóak legyenek kártérítést fizetni az áldozatokért, és kiadják a feketedobozokat.

Az iráni kormány azt mondta, hogy végzetes hibáról volt szó, de azzal védekeztek, hogy a hadsereg riadókészültségben volt, miután pár nappal korábban egy amerikai drón megölte Bagdadban Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni forradalmi gárda magas rangú parancsnokát. Azt állították, hogy esetleges válaszcsapásoktól tartottak, miután a dróntámadásra megtorlásul rakétákat lőttek ki olyan iraki támaszpontokra, amelyeken amerikai katonák állomásoztak. Az iráni polgári légiközlekedési hatóság egy évvel később kiadott jelentése szerint a rosszul beállított radar és a légvédelem kezelője hibája miatt történt a szerencsétlenség. Az ukránok szerint viszont a jelentés nem más, mint cinikus kísérlet arra, hogy eltitkolják a gépük lelövésének valódi okát.

Az 1970-es években magyar incidens is történt: 1975. szeptember 30-án a Malév 240-es járata Budapest és Bejrút között a Földközi-tengerbe zuhant Libanon partjainál. Ötven utas és a tízfős személyzet is meghalt. A magyar hatóságok nem indítottak vizsgálatot az ügyben, de feltételezhető, hogy a libanoni polgárháború miatt lőtték le leszállás közben.