Donald Trump lett az Egyesült Államok 47. elnöke, kilőtt a Tesla és a Trump Social a tőzsdén

Négy évvel ezelőtt meglepetésre, de hajszálnyival Joe Biden nyerte meg az elnökválasztást Georgiában 0,23 százalékpontos előnnyel. A jelenlegi állásnál viszont Donald Trump 3,2 százalékpontos, 141 ezer szavazatos előnyben van Kamala Harrisszel szemben. Ráadásul a részletesebb (megyei) adatokat is megnézve az látszik, hogy a republikánus jelölt átlagosan 1,35 százalékponttal jobban szerepel.

Az utolsó adag tagállam is berekeszti a szavazást idénre a kontinentális Egyesült Államokban (tehát Alaszka és Hawaii kivételével). Keleti parti idő szerint kedd este 11-kor, magyar idő szerint hajnali 5-kor a nyugati part térsége zár: Idaho, Kalifornia, Oregon és Washington államok. Idahót leszámítva stabil demokrata térségről van szó. A következő állam, ahol befejeződik a szavazás, Hawaii lesz egy óra múlva.

Először szavazott életében amerikai elnökválasztáson Donald Trump legkisebb fia, Barron. A Fox News szerint voksát természetesen apjára adta le a választás napján, amiről anyja, Melania Trump posztolt az X-re. „Először szavazott – az apukájára! #18éves #elnökválasztás #büszke” – írta ki. A Fox emlékeztet, Barron mindössze 10 éves volt, amikor apját először elnökké választották.

Magyar idő szerint hajnali fél öt előtt pár perccel még úgy tűnt, hogy az elemzők megosztottak a pillanatnyi állás értékelésében. A New York Times modelje ekkor már Trump végső győzelmére adott érdemi esélyt, az alapján Trump szinte biztos győzelemre áll Georgiában, valószínű győzelemre Arizonában és Észak-Karolinában, és inkább neki állt Michigan. Pennsylvaniában és Wisconsinban bizonytalanabb a modell, de már azokban az államokban is inkább Trump felé hajlott.

Ezzel szemben Nate Silver elemzőguru modellje ekkor még Harris győzelmét valószínűsítette az északi államokban, ám ekkor Silver eltávolította oldaláról modellje előrejelzését, mondván az ő modellje azokon az államokon alapul, amiket már odaitéltek valamelyik jelöltnek, míg a Timesé jobban reagál az eldöntetlen csatatérállamokból érkező számokra, amik inkább Trumpnak kedveznek, ezért az most pontosabb is.

A Fivethirtyeight elemzői a legvisszafogottabbak, elemzésük szerint Georgiában és Észak-Karolinában inkább Trumpnak kedvez a jelenlegi állás, az északi államokban pedig akármi is lehet.

Hajnali fél ötkor Trump vezet az összes csatatérállamban. Az egyetlen kivétel Nevada, ahol még nem kezdték el számolni a szavazatokat. Az államok így néznek ki egész pontosan:

• Georgia: 91 százalékos feldolgozottság, Trump 51-48 Harris
• Észak-Karolina: 76 százalékos feldolgozottság, Trump 53-46 Harris
• Arizona: 53 százalékos feldolgozottság, Trump 49,72-49,48 Harris
• Nevada: még nincsenek részeredmények
• Pennsylvania: 57 százalékos feldolgozottság, Trump 50,9-48,1 Harris
• Wisconsin: 54 százalékos feldolgozottság, Trump 49,8-48,7 Harris
• Michigan: 24 százalékos feldolgozottság, Trump 49,31-48,93 Harris

Pennsylvania államot sokan a mérleg nyelvének tekintették, ahol az egész elnökválasztás eldőlhet. 54 százalékos feldolgozottságnál körülbelül 110 ezer szavazattal és 3 százalékponttal vezet Donald Trump. A verseny azonban még egyáltalán nincs lefutva, hiszen a megyei feldolgozottsági adatokat nézve az látható, hogy még inkább a demokrata fellegvárakban nincsenek megszámolva a szavazatok. Például Chester megyében 10 százalékos feldolgozottságnál 55-44-re vezet Kamala Harris, vagy Erie megyében is, amit eddig az állam lakmuszpapírjának tekintettek. Itt 32 százalékos feldolgozottságnál Trump 13 százalékpontot veszített támogatottságából és a demokrata jelölt 63-35-re vezet. Mindezeket figyelembe véve Pennsylvania még közel sem lefutott.

Bármilyen szoros is volt a verseny, a republikánus Ted Cruz végül behúzta a texasi szenátori széket az NBC szerint. A New York Times szerint Cruz 68 százalékos feldolgozottságnál 53,8 százalékon, ellenfele, a demokrata Colin Allred 44,2 százalékon áll (miközben 2 százalékot szerzett a libertárius Ted Brown).

Kamala Harrisnek adta a hegyvidéki Colorado államot az NBC News és a CNN projekciója, ami tíz plusz elektori szavazatot jelent. Az NBC megjegyzi, az előző két elnökválasztáson is a demokraták vitték az államot, bár nem tükörsimán, Trump is sok voksot kapott, 40 százalék felett végzett.

Beérkeztek az első eredmények Arizonából, ahol közel 40 százalékos feldolgozottságnál 49,5 és 49,5 százalékos eredménnyel teljesen együtt van Harris és Trump. A napfényövezetben lévő csatatérállam sokáig konzervatív volt, azonban négy évvel ezelőtt párezer szavazattal Biden elvitte.

A szavazatok közel felét már megszámolták Pennsylvaniában, ahol Trump megelőzte Harrist, majd az alelnök visszaelőzte őt. Jelenleg Harris 49,6 százalékon áll, míg Trump 49,5 százalékon.

Donald Trump nyert Montana államban, és ezzel a republikánus elnökjelölt újabb négy elektori szavazatot szerzett – közölte az amerikai sajtó. Szintén győzött Utah államban az AP és az NBC News jelentése szerint.

A győztest ilyenkor még csak az amerikai sajtó hirdeti ki, az első megszámolt szavazatok, a nem a győztes személyét, hanem szavazási preferenciákat mérő exit poll eredmények és a korábbi választási eredmények figyelembevételével, miután úgy ítélik meg, hogy az egyik jelölt már behozhatatlan előnyre tett szert. Ezeket a bejelentéseket gyakorlatilag hivatalos eredményként szokta elfogadni mindenki, még akkor is, ha még nem számolták meg az összes szavazatot.

Az amerikai történelemben először fog szolgálni két fekete nő a szenátusban. Marylandban Angela Alsobrooks nyert a demokrata államban népszerű volt republikánus kormányzó, Larry Hogan ellen. Delaware-ben pedig magabiztosan nyert a demokrata Lisa Blunt Rochester.

Eddig mindössze három fekete női szenátora volt az Egyesült Államoknak, Carol Moseley Braun, Kamala Harris és Laphonza Butler, de egyikük sem volt szenátor ugyanabban az időben.

Folytatódik a szavazókörök zárása, keleti idő szerint kedd este 10-kor, azaz magyar idő szerint szerda hajnali 4-kor Montana, Nevada és Utah állam zárja az urnáit. Ezek közül Nevada igazi csatatérállam lett, ahol legutóbb is hajszállal nyert Joe Biden. Felkészül bő egy óra múlva a nyugati part: Idaho, Kalifornia, Oregon és Washington.

Virginia az előzetes kutatások alapján nem számított billegő államnak, ráadásul 2020-ban Joe Biden 10 százalékponttal szerzett több szavazatot a republikánus ellenfelénél, 54:44 arányban nyert. Ennek ellenére a szavazatok 61 százalékának összeszámlálásánál hajszálnyival Donald Trump vezet Kamala Harris előtt. Ez viszont két dologra vezethető vissza: egyrészt az összeszámolt szavazatok között még felülreprezentáltak a választás napján leadott voksok, amelyekben a korábbi elnök jobban teljesített. Másrészt olyan megyékből érkeztek eddig eredmények, ahol négy éve is Donald Trump szerepelt jobban. Ennek ellenére a republikánus elnökjelölt 3-4 százalékponttal jobban szerepelt átlagosan, mint négy éve, így egy szorosabb, de továbbra is demokrata győzelem valószínűsíthető.

34 millió 946 ezer szavazatot kapott eddig országosan Donald Trump, 31 millió 150 ezret Kamala Harris. Némi túlzással írhatjuk, hogy ezt az adatot (az AP alapján) az érdekesség kedvéért írjuk, mert folyamatosan változik, illetve nem az összes szavazat alapján dől majd el az elnökválasztás. A lényeg, hogy ki hány és milyen értékes tagállamot nyer el, mennyi elektor jár érte, és az összes elektorok számában elérik-e az elnökséghez elengedhetetlen 270-et. Jellemző és emlékezetes, hogy 2016-ba Hillary Clinton több szavazatot kapott az egész Egyesült Államokban, mint Donald Trump, mégis elvesztette a választást.

31 százalékos feldolgozottságnál tovább szűkült az állás Pennsylvaniában, ahol már csak hat százalékkal vezet Harris. Pennsylvaniát lényegében meg kell nyernie annak a jelöltnek, amely elnök szeretne lenni.

Észak-Karolinában 55 százalékos feldolgozottságnál vezetett Trump, de még nem ment el a meccs Harrisnek. 100 ezer vokssal és 3 százalékponttal vezet Trump ebben a fontos csatatér államban, de a legnépesebb megyékben (ahol 4 éve komoly demokrata győzelmek születtek) még nagyon alacsony a feldolgozottság. Cumberland megyéből például még nem küldtek adatot, Biden itt 24 ezer szavazattal verte Trumpot. A Charlotte-ot is lefedő Mecklenburg megyében is csak 10 százalékos a feldolgozottság. A legnépesebb megyében (Wake) már 78 százalék a feldolgozottság. Itt 64 százalékot kapott eddig Harris, azaz 2 százalékponttal többet mint Biden négy éve.

Sarah McBride történelmet ír, az NBC projekciója szerint bejutott a képviselőházba Delaware első körzetéből. Ellenfele a republikánus John Whalen III volt, aki ellen 63 százalékos feldolgozottság mellett 57,6 százalékkal vezet. Ezzel ő lett az első transznemű képviselő a házban. Korábban azt mondta az NBC-nek, a célja az lesz a házban, hogy megtörje a pártoskodás miatti patthelyzetet.

Floridában az elnökválasztással egy időben népszavazást tartottak az abortuszhoz való jog biztosításáról, valamint a marihuána teljes legalizálásáról, de mindkét kezdeményezés elbukott. Egyik esetben sem sikerült elérni az állami alkotmány módosításához szükséges 60 százalékot.

Floridában jelenleg a fogantatás után hat héttel tiltják a helyi törvények az abortuszt. A népszavazás elbukásával Florida lett az első állam, ahol az abortuszhoz való jog biztosítása elbukott egy népszavazáson azután, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság 2022-ben eltörölte a abortuszhoz való jog alkotmányos védelmét.

Floridában jelenleg csak orvosi célokra lehet marihuánát használni, a rekreációs használat tilos volt. És marad is. Donald Trump támogatta, legfőbb politikai ellenfele, Ron DeSantis floridai kormányzó azonban ellenezte a marihuána legálissá tételét.

A New York Times készített egy ábrát arra a rendkívül ritka eshetőségre készülve, ha döntetlen jönne össze az elnökválasztáson. Ugyanis előfordulhat olyan szcenárió, hogy mindkét nagy párt jelöltje 269-269 elektori szavazatot szerez (ebben az esetben az újonnan felálló képviselőház döntene az elnök, az új szenátus az alelnök személyéről). A Times tehát három utat vázolt fel, amivel ide juthatunk, a hét csatatérállam háromféle kombinációját, így:

Utoljára 1988-ban nyertek nagyobbat a republikánusok Floridában. Trump a voksok 95 százalékának a megszámolását követően 56 százalékkal vezet. Az összes itteni megyében jobban szerepelt, mint négy éve. Miami-Dade megyében (ahol a lakosság 70 százaléka latino, többségében kubai), 2020-ban Biden még 53 százalékkal nyerni tudott, idén Trump fordítani tudott és 55 százalékkal behúzta a legdélebbi és legnépesebb megyét.

Bejöttek az első eredmények Wisconsinban, egy másik középnyugati csatatérállamban. Mindössze két százalékos feldolgozottságnál 61-37 arányban Trump vezet.

A billegő Georgia államban, ahol négy évvel ezelőtt meglepetésre Joe Biden nyerte meg az elnökválasztást, jelenleg a szavazatok kétharmadának összeszámlálásánál a republikánus Donald Trump áll jobban, átlagosan 1 százalékponttal. Ráadásul 2020-ban 0,23 százalékpont volt a különbség a két jelölt között, így ez akár a Demokrata Párt számára is végzetes lehet. Annak ellenére, hogy öt megyében is 15 százalékpontot javított Kamala Harris a korábbi demokrata eredményen, a megyék többségét tekintve azonban a republikánus jelölt javított többet.

Sokak szerint Pennsylsvania a legfontosabb csatatérállam, ahol jelenleg Harris áll nyerésre 63-36 arányban 17 százalékos feldolgozottságnál. Pennslyvania azonban az egyik olyan állam, ahol a leválszavazatokat számolják meg először, amik jellemzően a demokraták felé húznak.

Illinois, New York, Delaware, New Jersey: csupa olyan tagállam, amit az AP és a New York Times is odaadott Kamala Harrisnek. Az első két állam az igazán értékes, ugyanis New York 28, a Chicagót is magában foglaló Illinois 19 elektori szavazatot ér, New Jersey 14-et, Delaware hármat. A két médium szerint ezzel az elektori mérkőzés állása 120-99 Trump javára.

Donald Trump republikánus elnökjelölt elnyerte Észak-Dakota (3), Dél-Dakota(3), Wyoming (3) és Texas (40) államokat a CNN közlése szerint. Az AP Louisiana államot (8) is a republikánus jelöltnek adta már, valamint Ohiót (17) A zárójelekben az elnyert elektori szavazatok száma látható, a győzelemhez 270-et kell összegyűjteni.

A győztest ilyenkor még csak az amerikai sajtó hirdeti ki, az első megszámolt szavazatok, a nem a győztes személyét, hanem szavazási preferenciákat mérő exit poll eredmények és a korábbi választási eredmények figyelembevételével, miután úgy ítélik meg, hogy az egyik jelölt már behozhatatlan előnyre tett szert. Ezeket a bejelentéseket gyakorlatilag hivatalos eredményként szokta elfogadni mindenki, még akkor is, ha még nem számolták meg az összes szavazatot.

Észak-Karolinában 54-45 arányban vezet Trump a szavazatok egynegyedének megszámolása után. Az államot a republikánusok nyerték az elmúlt három választáson, de Harrisék bíztak abban, hogy idén megfordíthatják.

Ahogy a naplemente is halad nyugat felé, úgy zárnak sorban a szavazókörök, most már a középső Egyesült Államokban is. Keleti idő szerint kedd este 9-kor (magyar idő szerint szerda hajnali 3-kor) a következő államokban ér véget a voksolás: Arizona, Colorado, Iowa, Kansas, Louisiana, Michigan, Minnesota, Nebraska, Új-Mexikó, New York, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Texas, Wisconsin, Wyoming. A zömmel a republikánusok felé hajló államok után egy óráig nem zár más állam szavazóköröket, majd magyar idő szerint 4-kor Montana, Nevada és Utah következnek.

Hat százalékos feldolgozottságnál 56-42 arányban vezet Harris Trump előtt Michiganben. Michigan az északi rozsdaövezet csatatérállamainak egyike, amit Harrisnek várhatóan meg kéne nyernie ahhoz, hogy elnök legyen.

Virginiát a választás előtt nem mondták kifejezetten szoros, ún. csatatérállamnak, bár az elmúlt választásokon ha nem is elsöprően, de a demokraták tudtak itt nyerni. Most azonban még borzasztóan szoros a verseny, az AP adatai szerint 40 százalékos feldolgozottságnál Donald Trump vezet 49,3 százalékkal, Kamala Harris pedig 49 százalékon áll a relatíve népes, 13 elektort érő államban.