Szép emlék vagy elcsúfítja Párizs jelképét? – áll a bál, amiért az Eiffel-tornyon hagynák az öt karikát

Június 7-én szokatlan látványra ébredt Párizs: valami nem stimmelt városuk fő látványosságával, valami idegen test tapadt a kecses Eiffel-toronyhoz. Ahogy megpirkadt, a nap első sugarai rávetültek az öt színes, vékony karikára, amik az olimpia logóját formázták. A rendező város egy ikonikus helyszínére évek óta kikerül az öt karika: 2012-ben a londoni Tower Bridge-re, 2016-ban a riói Madureira Parkba, illetve 2021-ben a tokiói Odaiba-öbölbe.

A Gustave Eiffel építészről elnevezett építmény eleve központi szerepet játszott az olimpián és paralimpián, több sporteseményt a torony lábainál felhúzott ad hoc helyszíneken rendeztek meg (például a strandröplabdát).

Azonban Párizs lassan válaszúthoz érkezik, ahogy a paralimpiai játékok is véget érnek szeptember 8-án. A kérdés, ami a francia közvélemény építészetre és esztétikára fogékony részét napok óta foglalkoztatja: maradjon-e az öt karika az Eiffel-tornyon?

Anne Hidalgo, Párizs polgármestere ugyanis szombaton azt nyilatkozta, maradjon – írja a France24. „Párizs polgármestereként a döntés rám tartozik, és van egy megállapodásom a NOB-bal” – utalt az ötletbe beleegyező Nemzetközi Olimpiai Bizottságra. A városvezető szerint tíz évig lehetett hallgatni, hogy pokoli lesz az egész olimpia, de szerencsére a franciák újra beleszerettek fővárosukba, ő pedig azt szeretné, ha ennek az ünneplésnek a szellemisége fennmaradna.

Hidalgo hozzátette, a karikák maradnak, de hogy meddig, azt nem mondta el. Annyit pontosított, hogy a jelenlegi 30 tonnás karikákat könnyebbekre cserélik, vélhetően statikai okokból, az erős szelek miatt. Hidalgo az olimpiai fáklyát is szerette volna megtartani a Tuileriák kertjében, de ebben Emmanuel Macron elnök hivatott dönteni, mivel az állami terület. Hidalgo a Pont d’Iéna hídon, a játékok egyik ikonikus helyszínén is megtartaná az öt karikát és a hídról kizárná a köznapi autóforgalmat.

A Ouest-France megkérdezte azért a NOB-ot is, tényleg támogatják-e Hidalgo ötletét. „A NOB melegen üdvözli Párizs városának azon szándékát, hogy az impozáns párizsi 2024-es olimpiai játékok örökségét annyi ember számára tegye hozzáférhetővé, amennyinek csak lehetséges, különös tekintettel az olimpiai karikák megtartására az Eiffel-tornyon.” Azonban hozzátették, egy hatástanulmányt megvárnának a döntéssel, ez a következő hónapokban készülhet el. Ezt a Le Figaro szerint a párizsi városháza is megerősítette, mondván, a pénzügyi hátteret és a technikai megvalósíthatóságot is vizsgálják. Az biztos, hogy a karikákat gyártó ArcelorMittal már jelezte, a megállapodások értelmében a jelenlegi karikák szeptember közepén lekerülnek.

A párizsi és francia közvéleményt viszont erősen megosztja az ötlet, hogy maradjanak-e a karikák.

„Az Eiffel-torony nagyon gyönyörű, a karikák színt adnak hozzá” – mondta a BBC szerint egy Solène nevű lány. Ellenben Manon, egy másik helybeli azt nyilatkozta, „ez egy igen rossz ötlet”. Ő azt mondta, nem kell elrontani a torony látványát a karikákkal, amik az olimpia idején rendben voltak, „de most már vége, továbbléphetünk, talán levehetnénk őket, és visszatérhetnénk a korábban ismert Eiffel-toronyhoz”. Az ügyben már online petíció is indult, az aláírók száma már meg is haladta a célul kitűzött 35 ezret.

A Citroën-reklámtól az öt karikáig

A 324 méteres Eiffel-tornyot 1889-ben építették az akkori párizsi világkiállításra, aminek keretein belül 1900-ban a második nyári olimpiát is megrendezte a város, bár a világkiállításhoz képest eléggé mostohán kezelte a sporteseményt. Az elkészült, ideiglenesre tervezett tornyot az akkori párizsi értelmiség sokat kritizálta, miszerint elrontja a város képét, de azóta szervesen idomult hozzá, sőt világszerte jól ismert jelképévé vált. 1964 óta védett műemlék, valamint az UNESCO Világörökség része, 2023-ban például 6,3 millióan keresték fel.

Az évek során számtalanszor vetítettek már az Eiffel-toronyra, egy X-felhasználó, Christophe Robin pedig arra emlékeztetett, hogy 1925–1936 között egy Citroën-hirdetés is látszott rajta. Ezek azonban csak időlegesen változtattak a torony kinézetén.

Az Eiffel-örökösök most szóvá is tették, hogy az építmény „nem hirdetési felületnek készült”, Hidalgo ötlete pedig érthetetlen. Olivier Berthelot-Eiffel, az építész ükunokája, a leszármazottak szövetségének elnöke kijelentette: azzal nincs gondjuk, ha a paralimpia után még kicsit a tornyon maradnak a színes karikák. Viszont a Guardian szerint kijelentette, hogy Hidalgónak meg kellett volna kérdeznie a városi tanácsot és hozzáértő embereket. Maga az Eiffelek szövetsége így reagált:

„A 2024-es párizsi olimpiai játékok idején világszerte több millió francia állampolgárhoz, nőkhöz és férfiakhoz hasonlóan örömmel láttuk, hogy az Eiffel-tornyon ott vannak az olimpiai karikák. De nem tartjuk helyénvalónak, hogy a 135 évvel ezelőtti építése óta Párizs és tágabb értelemben Franciaország szimbólumává vált Eiffel-torony egy külső szervezet jelképét hordozza, függetlenül annak presztízsétől, ami állandó jelleggel kötődik hozzá.”

Egy másik örökös, Savin Yeatman-Eiffel praktikusabb magyarázatot adott: szerinte az öt karika jelenléte hátráltatná más kezdeményezések megjelenését a tornyon, pedig ilyenek gyakran vannak. Szerinte „az Eiffel-toronynak, ami Párizs és Franciaország szimbóluma, szélesebb körű hivatása van annál, mint hogy az olimpiához hasonlóan egyetlen szervezettel vagy koncepcióval azonosítsák”. Érdekesség, hogy Hidalgo azt is jelezte: meg kell találni a módját annak, hogy olykor el lehessen rejteni a karikákat. Például ha egy politikai-társadalmi ügy miatt kivilágítják a tornyot, az sértheti a jogtulajdonos NOB semlegességi elvét.

A 2026-ban a város polgármesteri székéért ringbe lépő mostani ügyvivő kultuszminiszter, Rachida Dati is azt írta az X-en, hogy minden ilyen döntés előtt konzultálni kellene, hatástanulmányra lenne szükség, a cél pedig az örökség megóvása lenne. Szerinte Gustave Eiffel építészeti stílusának és munkásságának tisztelete a fontos, azt kellene szem előtt tartani, mindezt mennyire módosítja az öt karika. Sylvain Maillard, Emmanuel Macron elnök pártjának egyik parlamenti képviselője is azt mondta, hiba lenne otthagyni a karikákat, hisz a torony „valami időtlent” jelent.

A városházi ellenzéki frakció, a Changer Paris alelnöke, David Alphand egy érdekes hasonlattal állt elő: „Amikor Franciaország először nyert [futball-]világbajnokságot 1998-ban, senkinek sem támadt olyan őrült ötlete, hogy akasszuk a kupa másolatát az Eiffel-torony tetejére” – idézte a Le Figaro. Alphand tart attól is, mennyibe fog kerülni az öt karika meghagyása, vagyis új, hosszú távon is időjárásálló változatok felrakása.

Az SOS Paris örökségvédelmi szervezet közölte, „az Eiffel-toronynak 135 éves a története, és túlmutat egy 17 napig tartó sport- és médiaeseményen” – idézte a Le Monde. A legviccesebb kritika a Le Figaro cikkírójáé, aki egy nyári futó kalanddal hasonlította össze az olimpia és az Eiffel-torony románcát, aminek vége, ennyi volt. Nyomatékul egy 1986-os szerelmes dalt is behozott a képletbe, C. Jérôme Derniers baisers-jét.

Az autóknak nekirontó, Szajnában úszó polgármester

A BBC felidézte, hogy a fővárost 2014 óta vezető Anne Hidalgónak több olyan ötlete volt, aminek voltak, akik örültek, míg mások bírálták. Sok párizsi utcát, többek közt a Szajna-rakpartokat is gyalogos-biciklis övezetekké minősítette át. Tavaly egy népszavazáson – amin a választók mindössze 8 százaléka vett részt – a bérelhető elektromos rollerek betiltását sikerült elérnie.

Februárban arról kérdezte meg a párizsiakat, legyenek-e magasabbak a méretes városi terepjárókra, az SUV-kra kivetett parkolási díjak. Az autós érdekvédelmi szervezetek és az ellenzék is kritizálta ezt a lépést, mondván, az magában foglalja a családoknak praktikus, nagyobb egyterű autókat is. Christophe Béchu környezetvédelmi miniszter szerint pedig „büntető környezetvédelem” az, amit a szocialista polgármester művel.

És nehezen feledhető, hogy az olimpia nagy Szajna-vitájába (tiszta-e annyira, hogy úszók versenyezzenek benne) szó szerint beszállt, azaz megmártózott a folyóban, amivel azt próbálta cáfolni, hogy mocskos a víz. A Szajna nagy megtisztítása azonban még hosszabb folyamat lesz – bár Hidalgo 2025-re már strandokat is nyitna –, hiszen a folyóban megrendezett olimpiai triatlonversenyek után a paralimpia szeptember 1-jére tervezett triatlonversenyét is 24 órával halasztani kellett vízminőségi aggályok miatt.