A nyugati világ ott lesz, de Kína hiánya fájhat Kijevnek a svájci békekonferencián

Sokadik időpontra tolva végül megtartják a hétvégén az Ukrajna által kezdeményezett nemzetközi békekonferenciát Svájcban. Kijev szerint ez önmagában is siker – bár az bizonyos, hogy nem olyan lesz a csúcs, mint amilyet az ukrán vezetés eredetileg szeretett volna. Egy nappal a kezdet előtt azt sem lehetett tudni pontosan, hány ország lesz ott Burgenstockban, és akiről tudni, hogy nem lesz jelen, mindenképpen nagyon fog onnan hiányozni. Mégpedig Kína, amelynek jelenlétéért az ukrán elnök sokat lobbizott, de sikertelenül. Volodimir Zelenszkij a próbálkozásait végül egy Pekinget vádló nyilatkozattal zárta.

Ami miatt Ukrajna mindenképpen elégedett lehet, hogy a nagy európai államok a legmagasabb szinten képviseltetik magukat: ott lesz Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök, igaz, az Egyesült Államok elnöke hiába volt a közelben a G7-csúcson – ez is szerepet játszott a békekonferencia időpontjának meghatározásában, és azon ukrán–amerikai megállapodásról és Ukrajnának járó, 50 milliárd dolláros hitelről is megegyeztek –, Joe Biden helyett végül az alelnök utazik Svájcba.

Igaz, Biden és Zelenszkij között több személyes találkozó volt, a G7 alatt is beszéltek, ráadásul az Ukrajna támogatását szolgáló 61 milliárd dolláros csomagot hosszas huzavona után megszavazta az amerikai törvényhozás – Biden elnézést is kért Kijevtől a késlekedésért –, így az amerikai elnök hiánya az ukrán vezetésnek kevésbé fájó.

A konferencia várhatóan nem zárul olyan konkrét határozattal, amely Oroszországnak küldhető afféle előzetes békefeltételként lenne felfogható. Már csak azért sem, mert Kína eközben alternatív békekonferencián dolgozik, amivel Moszkvát segíti, egyúttal növeli saját befolyását Oroszországban és a globális délen.

Hszi Csin-ping nincs

Bidennél így sokkal inkább látványos Kína teljes távolmaradása. A nyugati szankciókkal sújtott Oroszország most már kiemelkedően legfontosabb kereskedelmi partnereként Pekingnek meghatározó befolyása van a területét tekintve kétszer nagyobb, de lakosságának számában már csak tizedakkora Oroszországra, amelynek nyílt elítélésétől a kínai vezetés az Ukrajna ellen indított háború óta tartózkodott.

Kína távolmaradásának köze van ahhoz is, hogy a résztvevők száma egyre csökken: 160 diplomáciai meghívót küldött ki a szervező Svájc, ebben az országok mellett a ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács is benne van. A részt vevő országok száma a kezdeti remények szerint 120 is lehetett volna, később lett 107, majd 93, a legutolsó értesülések szerint talán 78 ország képviselteti magát – írta a Kyiv Independent. Ebből 40 ország állam- vagy kormányfői szinten lesz jelen.

Magyarország Szijjártó Pétert küldi. „A fotósok kedvéért nem szervezünk találkozót” – kommentálta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, hogy miért a külügyi és külgazdasági miniszter megy a miniszterelnök helyett. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem várható olyan eredmény, amelyért a csúcson Orbán Viktornak jelen kellene lennie, ráadásul olyan terve sem volt, hogy személyesen találkozzon Zelenszkijjel.

A legmagasabb szintű magyar részvétel egyébként sem illik bele a kormány eddigi politikai irányvonalába. Orbán szerint az Ukrajnát fegyverszállítmányokkal, pénzügyi segítséggel támogató Nyugat lényegében háborúpárti, mert nem diplomáciai, hanem harctéri megoldást keres a konfliktusra, ezzel a háború eszkalációját kockáztatva. Ezért utasítja el a NATO misszióját is – erre egyébként nem kötelezhető egyetlen tagország sem, bár Orbán szerint ehhez külön garanciákat kapott a Budapesten járt NATO főtitkártól. Ehhez további jogi garancia valójában nem kell, inkább diplomáciai jelentősége van, hogy a NATO tudomásul vette, hogy 31 tagország ellenében Magyarország ezen kívül marad. Stoltenberg azt mondta, a NATO eltökélt abban, hogy kiképzést, hosszú távú pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

A békepártiság Kijev szerint háborúpártiság is lehet

Orbán saját megközelítését békepártinak nevezi – az ettől eltérőt pedig háborúpártinak –, ennek lényege, hogy azonnali tűzszünetre lenne szükség, minden további feltétel nélkül, és, hogy a felek – Ukrajna, sőt inkább az Egyesült Államok az egyik, Oroszország a másik részről – tárgyalóasztalhoz üljenek.

Az ukrán álláspont ettől merőben eltér, már csak azért is, mert korábban Moszkva is jelezte, hogy a tárgyalások alatt nem állna le katonai akcióival, és egyébként sem hiszi, hogy volna kivel megbeszélést folytatni Kijevben. Oroszország magáénak tekinti a 2014-ben megszállt Krímen kívül Ukrajna négy megyéjét – bár teljes terjedelmében sem a 2015-re javarészt ellenőrzése alá vont Donyeck és Luhanszk megyéket, sem a 2022 februárjában indított invázió során részben elfoglalt Zaporizzsja és Herszon megyéket nem ellenőrzi.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, a konferencia előestéjén ultimátumként ki is jelentette, hogy milyen feltételei lennének szerinte annak, hogy tárgyalóasztalhoz üljön: minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani; nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy az elcsatolt területek Oroszország részei; Kijevnek teljesen ki kell vonnia csapatait Donyeckből és Luhanszkból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, Ukrajnának hivatalosan is be kell jelentenie, hogy nem akar a NATO-hoz csatlakozni.

Ukrajna elutasítja a jelenlegi frontvonalak befagyasztását jelentő azonnali tűzszünetet, egyrészt, mert az szerinte csak időt adna Oroszországnak vonalai megerősítéséhez és a támadás folytatásának jobb előkészítéséhez, másrészt, mert bízik abban, hogy kap annyi segítséget Nyugatról, pénz, fegyverszállítmány és kiképzés formájában, hogy képes lesz változtatni a katonai helyzeten.

A békekonferencia ötlete nyerő szériában született

Ez a remény volt korábban is, amely egy eredetileg egészen más hangulatú békekonferenciát ígért. A kijevi kezdeményezés még 2022 őszén merült fel, akkor, amikor Ukrajna az orosz támadás kezdeti sokkjából magához térve látványos ellentámadásokat hajtott végre. Előbb tavasszal elhagyta Kijev környékét az orosz hadsereg – ekkor szembesült a világ a megszállás alatti, civil lakosság elleni bűncselekményekkel, többek között a bucsai mészárlással – , majd szeptemberre majdnem egész Harkiv megyét felszabadították keleten, végül novemberben visszaszerezték Herszon városát, ezzel a Dnyeperen túlra visszaszorítva az orosz megszálló erőket. A következő hónapok további ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozásokról szóltak, ekkoriban tervezték a békecsúcsot is, előbb 2023 nyarával, majd őszi, végül egy évfordulós, 2024. február 24-i időponttal számolva.

Kijev részéről a kezdetektől alapvetés volt, hogy a békekonferencián nem vehet részt Moszkva, az csak a második lépcsőfok lenne, amikor átnyújtják neki a nélküle tartott békecsúcson kidolgozott rendezési tervet.

Zelenszkij tízpontos feltételrendszerében a következők vannak:

• nukleáris biztonság – hogy fel se merülhessen a nukleáris fegyverek bevetése azokon az oroszok által jelenleg megszállt területeken sem, amelyeket Oroszország egyoldalúan magához csatolt;
• élelmiszer-biztonság – ez az ukrán búza tengeri exportjának lehetővé tételét jelenti, miután ebből a háború első szakaszában kötött megállapodásból Moszkva kiszállt;
• energetikai biztonság – azaz olyan biztosítékok, amelyek garantálják, hogy Moszkva nem rombolja a civil infrastruktúrát, nem fenyegeti az atomerőműveket és az egyéb energiatermelő központokat;
• teljes fogolycsere, és az Ukrajnából elhurcolt gyerekek hazajuttatása – az ő elszállításuk volt az, ami miatt Vlagyimir Putyin ellen elfogatóparancsot tudott kiadni a nemzetközi büntetőbíróság;
• Ukrajna területi épségének helyreállítása;
• az orosz erők kivonása Ukrajna területéről;
• az igazság helyreállítása – azaz a háborús bűnösök felelősségre vonása;
• a gazdasági károk felmérése – a kártalanítás menetének kidolgozása, azaz az Oroszországra kiszabandó jóvátétel meghatározása;
• a háború eszkalációjának megakadályozása;
• és a béke jogi rögzítése.

Ez lényegében Oroszország teljes kapitulációját jelentené – bár ez ellentétben Ukrajna Oroszországgal szembeni kapitulációjával nem fenyegetné az ország szuverenitását, egy atomhatalommal szemben ez érdemben fel sem merül, a jelenlegi orosz hatalomnak viszont kézenfekvően a végét jelentené.

Az, hogy Oroszország mindebbe belemenjen, jelenleg elképzelhetetlennek tűnik. Ez legfeljebb teljes harctéri összeomlás és így a Kreml hatalmának összeomlásával lenne elképzelhető – amikor tehát a politikai akarat már nem lenne meg a háború folytatásához, így nem merülne fel a taktikai atomfegyverek bevetése sem, amelyről Moszkva a mostani helyzetben többször beszélt.

Csakhogy 2022 végén a fenti helyzet nem tűnt teljesen valószerűtlennek. 2023 azonban az elmaradt ukrán ellentámadásról, részleges orosz sikerekről szólt, a frontvonalak megmerevedéséről, a nyugati segítség akadozásáról – mint amilyen a 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagot érintő szavazás elhúzódása is volt.

Ugyanezekkel az elvárásokkal a 2024. június 15-16-i békekonferencia kevésbé állhat elő, így Ukrajnának a legfontosabb, hogy minél nagyobb arányú legyen a részvétel és olyan deklarációval záruljon, amelyet mindenki aláír – még ha esetleg nem is lesz olyan kategorikus, mint amilyen lenne egy katonailag visszaszoruló Oroszországgal szemben.

Pekingnek ereje is van ahhoz, amit Orbán vall

Kína távolmaradása a konferenciáról épp ezzel függ össze. Peking hasonlókat mond, mint a magyar kormány. Gyors tűzszünet kell a fronton és tárgyalást kell kezdeményezni. Kijev és Moszkva közvetlenül a háború elején tárgyalt, előbb Minszkben, majd Isztambulban, ennek azonban vége szakadt, ennek több tényező lehetett az oka. Többek között az, hogy a felek úgy kalkuláltak, hogy mégis képesek a harctéren előretörni, de Kijev részéről hozzájárult a kapcsolatok megszakadásához az is, hogy tudomást szereztek az orosz katonák által elkövetett bucsai mészárlásról és más borzalmakról. Azóta csak eseti tárgyalások vannak fogolycserékről, esetenként gyerekek átengedéséről.

Kína szerint egy békekonferenciának csak akkor van értelme, ha azon mindkét harcoló fél, így Ukrajna mellett Oroszország is részt vesz, hasonlót hangoztat a magyar kormány is. Kijev ellenérve az, hogy a második világháborúban Teheránban sem kellett az Egyesült Államok, a Szovjetunó és Nagy-Britannia megbeszéléséhez a náci Németország részvétele.

Eleinte volt is rá esély, hogy Peking egy Moszkva nélküli találkozón is részt venne, elvégre a Kijev által szorgalmazott előkészítő találkozók egyikén – ilyenből négy is volt –, a szaúd-arábiai Dzsiddában, különböző országok elnöki, kormányfői tanácsadóinak megbeszélésén még részt vett. Több hasonlón azonban már nem jelent meg a kínai képviselő.

Peking fegyvereket küld Moszkvának?

Zelenszkij korábban győzködte Pekinget, a múlt héten azonban már háborúpártisággal vádolta meg a kínai vezetést: „Ez már nem csupán Oroszország támogatása, hanem lényegében a háború támogatása, mert az, aki nem áll ki a békecsúcs mellett, az lényegében azt vallja, hogy minden, ami történik [az Ukrajna elleni háborúban], az elfogadható.” Pénteken Joe Bidennel találkozva Zelenszkij felidézett egy tavalyi telefonbeszélgetést a kínai elnökkel, amely során Hszi Csin-ping állítólag ígéretet tett arra, hogy Kína nem küld fegyverszállítmányt Oroszországba.

„Ha ő egy tiszteletre méltó ember, akkor ez nem is történik meg, mert a szavát adta” – mondta Zelenszkij, a diplomáciában, különösen Kína vonatkozásában különösen erősnek számító szavakkal. Igaz, ezt lényegében már a brit kormány is megtette, amikor a szigetország védelmi minisztere még májusban közölte, hírszerzési adatok alapján Londonnak tudomása van arról, hogy Kína támadó fegyvereket juttat Oroszországba, amelyeket Ukrajna ellen vetnek be.

Ahogy távolodott Peking a nyugati kezdeményezésektől, úgy körvonalazódott egyre inkább a párhuzamos kínai kezdeményezés. A svájci csúccsal egy időben a BRICS – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika politikai fóruma – tart megbeszélést az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban, ahol valószínűleg Kína és Brazília jelzi szándékát egy Oroszország részvételével tartandó békekonferencia megszervezésére. „A világ országainak tisztelete mellett mondhatom, sem Kína, sem Brazília, sem senki más nem láthatja át egészében, milyen háborút hozott Oroszország Ukrajnába” – mondta erre már június elején Zelenszkij, jelezve, hogy egyedül Ukrajna kezdeményezhet békekonferenciát, elvégre ő az áldozat, ukránok halnak meg az Oroszország által kezdett háborúban.

Kína távolmaradása súlyánál fogva önmagában is könnyebbséget jelent Moszkvának, Peking azonban emellett számos országot tud rávenni arra, hogy szintén ne jelenjen meg a csúcson. Márpedig nemcsak egy-egy ország gazdasági súlya számít, de annak is jelentősége van, hogy mennyi ország jelenik meg végül Svájcban. Malajzia és Kambodzsa például jelezte, hogy nem vesznek részt, bár utóbbi kormányfője kiemelte, hogy Peking nem gyakorolt rá nyomást.

A csúcson való megjelenés presztízskérdés is lett Kínával szemben, így a térség nagyobb mozgástérrel rendelkező országai, így Japán és Indonézia is ott lesznek Svájcban.