2024. június 2. – 10:47
Bár erősödnek a radikális pártok az EU-ban, mégsem valószínű, hogy áttörést érnének el a jövő heti EP-választásokon. Igaz, demokratikus alapokon hosszú távon teljesen elszigetelni sem lehet ezeket a pártokat – vélte Eric Maurice. A francia EU-szakértő a Népszavának nyilatkozott a pártcsaládok esélyeiről.
„A konzervatívok, a nacionalisták és a szélsőjobboldali pártok sok országban egyre nagyobb teret nyernek. Ez meg fog jelenni az Európai Parlamentben is” – mondta az Európai Politika Központ nevű brüsszeli kutatóintézet politikai elemzője, aki korábban a francia Robert Schuman Alapítvány brüsszeli irodáját is vezette, korábban pedig az EUobserver főszerkesztője is volt.
A számszerű erősödés azonban nem feltétlenül jelent áttörést, nem következik belőle egy radikálisabb pártok és potenciálisan a Néppárt (EPP) közötti koalíció. Az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) vagy a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) pályázik a harmadik helyre az EPP valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) mögött. Az ID és az ECR helyzetét az is befolyásolhatja, hogy az utóbbihoz végül csatlakozna-e az erre hajlandónak tűnő Fidesz, és persze az is, hogyan alakul a most 14 fős, pártcsalád nélküli Fidesz-képviselőcsoport száma az EP-választáson.
Ám a belső ellentétek is megnehezítik, hogy az EU-szkeptikus pártok stabil pártcsaládba tömörüljenek: mást gondol a migráció kezeléséről Lengyelország, Magyarország és Olaszország, eltér a véleményük az ukrajnai háború kezelésében is – itt a legutóbbi parlamenti választáson ellenzékbe szorult lengyel PiS és a Fidesz ellentéte különösen látványos, miközben Brüsszelt illetően hasonlóan gondolkodnak.
De Eric Maurice szerint az olasz kormányfő, Giorgia Meloni vezette ECR sem erősödne, ha belép oda Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, mert az másokat távolítana el a szövetségből – vélte Maurice. Szerinte a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) inkább a Néppárt felé közeledne, mert Le Pentől és Orbántól is távolabb áll.
Az Eu-szkeptikus pártok megerősödésének több oka van: egyrészt az EP-választások tétje kisebb, ezért a protestszavazatokat könnyebben adják oda a választók a jellemzően egyébként is alacsonyabb részvétellel EP-választásokon. Másrészt a gazdasági válság, a klímaváltozás, az ezzel kapcsolatban álló migráció támasztotta kihívásokra adott populista válaszok vonzóknak tűnnek. Emellett van egy általános intézményi válság, amelyre ráerősít a közösségi hálókon könnyebben terjedő dezinformáció is.
Ugyanakkor Maurice szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ezek a pártok erősödnek. Ezért az együttműködés önmagában nem kizárható nemzeti és európai szinten sem. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy az EP-ben létrejönne egy stabil koalíció a radikális pártcsaládokkal.
„Nem hiszem, hogy képesek lesznek egy nagy frakciót alakítani, amely ellensúlyt képezhet a klasszikus centrumpártokkal szemben. Természetesen sok függ attól is, hogy a középpártok milyen eredményt érnek el a választásokon, és hogy a jobbközép mit fog tenni a többség megteremtéséért. Az egyik feltevés, hogy nem lesz ugyan koalíció a kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) és az ECR között, de szakpolitikáktól függően azért együttműködhetnek a kompromisszumok megtalálásában. Az Európai Parlament a frakciók közötti kompromisszumokon alapul. Nem gondolom, hogy egy ilyen összefogás befolyásolhatná az EU általános irányát, de a törvényalkotásban hozhat hangsúly-eltolódást” – mondta Maurice a Népszavának.
