Rengeteg konteó terjedt, aztán Katalin hercegné bejelentése sokakat hideg zuhanyként ért
2024. március 29. – 22:14
Katalin hercegné egy hete jelentette be az X-en, hogy rákos sejteket találtak a szervezetében, ezért megelőző kemoterápiás kezelést kap. A walesi hercegnénél akkor fedezték fel az elváltozásokat, amikor hasi műtéten esett át januárban, ami után hetekre eltűnt a nyilvánosság elől.
Sokként érte a briteket, hogy III. Károly király február eleji rákdiagnózisa után a királyi család 42 éves tagjáról derült ki, hogy súlyos betegséggel küzd. Mivel biztosat sokáig senki nem tudott arról, mi is lehet a hercegnével, egyre több őrült konteó kezdett el keringeni az interneten. Feltehetően ezek is közrejátszottak abban, hogy Vilmos herceg felesége arra kényszerült, hogy ország-világ előtt elmondja, milyen súlyos betegséggel küzd.
Katalin így fogalmazott a március 22-én kirakott videójában: „Vilmos és én mindent megtettünk, hogy ezt a folyamatot a lehető legdiszkrétebben kezeljük a családunk érdekében. El tudják képzelni, hogy ez mennyi időbe telik. Időbe telt, hogy felépüljek a műtét után, hogy elkezdhessem a kezelést.” A hercegi pár gyerekei tíz-, nyolc- és ötévesek. A bejelentést a Guardian szerint pont akkorra időzítették, amikor tavaszi szünet kezdődik az iskolákban, így több idejük lehet a gyerekeknek megemészteni a hírt a családjuk körében.
Miután Katalin bejelentette a diagnózisát, a korábban az eltűnésén, vagy az anyák napi, egy pulcsidarabnál láthatóan módosított képén élcelődők közül többen elnézést kértek, és sorra jelentek meg a véleménycikkek különböző újságok, hírportálok címlapján. A New York Times egyik írása a Katalin hercegné a királyi cirkusz újabb áldozata címmel foglalta össze a helyzetet, ami megint számos kérdést felvetett a bulvármédia és a királyi család viszonyával kapcsolatban, de azon túl is.
A család összezár
A királyi család köszönetet mondott a túláradó szeretet miatt, ami a britektől, a Nemzetközösség népétől és a világ különböző pontjairól áramlott a beteg hercegné és családja felé. A Telegraph is a pozitív oldalt fogta meg egy szerkesztői kommentárban: hogy mennyire megerősödött a 75 éves Károly király és menye, Katalin eddig is szilárd és mély kapcsolata. A két, daganatos betegséggel küzdő királyi családtag most egymásban is tudja tartani a lelket, ezt a királyság intézményéhez közel álló források is megerősítették.
Még fontosabb, hogy a kiállással és a diagnózis részleges közlésével – ahogy III. Károly, most Katalin esetében sem pontosították, milyen daganatos betegségről van szó – az udvar a szűrés fontosságára is felhívja a figyelmet, és azt is jelzi, hogy nincs egyedül a betegség leküzdésében, akinél rákbetegséget állapítanak meg. A Buckingham-palota hamar jelezte is, hogy a király „nagyon büszke Katalinra, amiért olyan bátran beszélt, és továbbra is a legszorosabb kapcsolatban áll szeretett menyével”, és Kamilla királyné is szeretettel és támogatással fordul a családhoz a nehéz időkben. A kulcsmondatot Paddy Harverson korábbi királyi szóvivő mondta ki:
„Ez nem csak egy intézmény, ez egy család... arra is emlékezni kell, hogy ők emberi lények.”
Károly és Katalin bejelentése azt is mutatta, hogy a betegségekhez való hozzáállás sokat változott a brit monarchiában. Gareth Russell királyi történész a Vogue-nak azt mondta, a középkorban az uralkodó betegségeit, haldoklását titkolni kellett, nehogy belső vagy külső ellenségek megneszeljék a hatalmi vákuumot, és visszaéljenek vele. II. Erzsébet sem osztott meg túl sokat egészségi állapotáról, apjának, a súlyos dohányos VI. Györgynek az 56 évesen bekövetkezett halála pedig a számos egészségügyi problémája ellenére is váratlanul érte az országot. Állítólag még a saját orvosai sem mondták el neki, hogy tüdőrákja volt, hanem csak „strukturális abnormalitásokról” beszéltek egyik műtétje előtt. A György királyt fél évszázaddal túlélő, 101 évesen meghalt özvegye, Erzsébet anyakirályné is többször szenvedett daganatos betegségektől, de ezek csak utólag derültek ki.
A Vogue írása kitér rá, hogy a közösségi média korábban már nehezebb elhallgatni egy betegséget, feltűnő, ha a királyi család egy tagja nem posztol rendszeresen, ezért nyitottnak kell lenni, megosztani, ha baj van, ez a kulcsa a Windsor-ház hitelességének is. És persze az orvostudomány is sokat fejlődött VIII. Henrik kora óta, így az időben felfedezett rákot – legalábbis a nyugati országokban – nagyobb eséllyel lehet gyógyítani.
A figyelem mindig óriási
Közben viszont nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Katalin hercegné közszereplő, a brit királyi család tagja, ezért Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense szerint az is kötelessége, hogy az állapotáról, a problémáiról, így betegségéről is hitelesen tájékoztassák az embereket. Azonban minden ilyen helyzet, és az elmúlt hetek rávilágítanak a bulvármédia működésére is.
Nem Katalin hercegné az első (és valószínűleg nem is az utolsó) a királyi családból, akire ekkora figyelem hárul. Vilmos és Harry herceg anyja, Diana 1997-ben Párizsban vesztette életét egy autóbalesetben, miközben lesifotósok elől menekült. Ezután a brit sajtót valamelyest szigorították. Többek között bevezették azt a szabályt is, hogy a szerkesztőségek felelősségre vonhatók akkor, ha olyan anyagot közölnek le, amit csak úgy tudtak megszerezni, ha állandóan követték, üldözték azt a személyt, akiről a fotót, videót készítették.
A szakértő szerint a bulvár régóta a nyilvánosság része, és az elmúlt évtizedekben abszolút ez a műfaj uralja a közbeszédet. „Az elmúlt 20-25 évben általános jelenségként beszélünk a nyilvánosság tabloidizációjáról. Ezért szerepelnek egyre többször közéleti szereplők, mint például politikusok is bulvárhírekben. Felismerték, hogy ezáltal olyan tömegeket is meg tudnak szólítani, akik a közügyek iránt nem érdeklődnek. Sokkal inkább foglalkoztatja őket az, hogy mi zajlik egy politikus magánéletében, családjában” – tette hozzá a médiakutató.
Mindebben a brit bulvársajtó mondhatni az élen jár, fel lehet idézni, milyen tortúrának tették ki az amerikai Meghan Markle-t, miután hozzáment Harry herceghez. (Minderről a róluk készült Netflix-sorozatban is beszéltek). „Úgy gondolom, hogy az angolszász, és azon belül a brit bulvársajtó tele van hiénákkal, őket nem igazán lehet felülmúlni.”
Ugyanakkor a bulvár is része a nyilvánosságnak, ami nélkül sem Katalin hercegné, sem a brit királyi család más tagjai nem tudnák ellátni a feladataikat. „A brit királyi család esetében az is izgalmas kérdés, hogy köztük és a sajtó között van egy kölcsönös adok-kapok viszony, hisz nekik is szükségük van a nyilvánosságra. Mivel enélkül nem tudnák ellátni a feladatukat, ami az, hogy reprezentálják egyrészt saját magukat, a monarchiát, a brit kultúrát, a nemzeti identitást és a Nemzetközösség ideológiáját. Ezt mind csak úgy tudják megtenni, ha állandóan szerepelnek.
Azonban a sajtó is követeli a magáét, a szaftos pletykákat és a botrányokat, amiknek a királyi család sokszor már nem tud ellentartani. Sokáig volt egyfajta kiegyezés az angol sajtó és a királyi család között abban, hogy bizonyos ügyeket hogyan is tálalnak. Ez az utóbbi évtizedben már nem igen működik, valószínűleg a profitorientált érdekek felülírják ezt a kiegyezést.”
A jövőbeli brit királynő egészségéről van szó, ez már állami ügy
Ha híres énekesről, színészről, influenszerről, netán uralkodóról van szó, a magánszféra és annak a határai mindig a szürke zónába esnek, hisz ők vállalták, hogy a nyilvánosság előtt élik az életüket. „A brit királyi család tagjai az arisztokráciát képviselik, ami egy speciális szegmense az ismertségnek. Hisz ez nem egy megszerzett, hanem egy örökölt hírnév” – mondta Guld Ádám, bár ez Katalin hercegné esetében egy különleges helyzet.
„Úgy gondolom hogy a magánéletéhez mindenkinek joga van. Van egy határ, amihez egész egyszerűen a nyilvánosságnak semmi köze. Ebben az esetben ez nem ennyire egyszerű, mivel feltehetően a jövőbeli brit királynőről beszélünk, az ő egészsége már állami ügy. Ezért úgy vélem, hogy Katalin hercegnének és az uralkodó családnak valamilyen szinten kötelezettsége az, hogy ezekről a problémákról, egy betegségnek a lefolyásáról hitelesen tájékoztassák a közvéleményt” – mondta Guld.
„Rövid időn belül két nagyon súlyos diagnózis született. Érthető, hogy a társadalom aggódik, ami már akkor is érzékelhető volt, amikor Katalin hercegné átesett egy műtéten. Akkor is sokan érdeklődtek a hercegné hogylétéről, ami mögött abszolút felfedezhető egy féltő és óvó attitűd, mindemellett az is, hogy az emberek szeretnek mások életében vájkálni. Az átlagemberek számára izgalmas azzal szembesülni, hogy az olyan
személyekről, akik sokszor halhatatlan idolokként tűnnek fel, akik teljesen más dimenziókban és szférákban mozognak, kiderül, hogy ők is ugyanolyan halandó emberek, mint bárki más.
Ugyanolyan problémáik vannak, ugyanúgy szenvednek, ugyanúgy féltik az egészségüket, az életüket, a családjukat.”
A médiakutató szerint ezzel a jelenséggel a rítusokról szóló elméletek is foglalkoznak, a szakma ezt egészen pontosan próbatétel típusú rítusnak nevezi. „Ezt akkor használják, ha egy ismert vagy magasabb státuszú személlyel olyasvalami történik, ami a hétköznapi emberekkel is. Például autóbalesetet szenved egy színész, kirabolnak egy énekest, vagy ebben az esetben a királyi család egy vagy több tagjánál is rákot diagnosztizálnak. Ezeket az eseteket a bulvármédia mindig fel is nagyítja, azaz dekontextualizálja, valamint rekontextualizálja az események egyes elemeit, ami által meseszerűvé válnak. A valóság elkezd a fikciós elemekkel keveredni, és általában
megfogalmazódik egy morális tanítás is. Mondjuk az, hogyan lehet ezeket a próbatételeket méltósággal túlélni, hogyan lehet az élet nehézségeit példaértékűen kezelni. Szerintem ez Katalin hercegné kommunikációjában nagyon erősen jelen van.”
Egy információhiányos rendszerben törvényszerű, hogy előbb-utóbb megjelennek a pletykák
Guld szerint az elmúlt hetek történéseiből úgy látszik, mintha Katalin hercegnéből kikényszerítették volna, hogy álljon ki a nyilvánosság elé. Ebben közre játszhattak az eltűnése után elterjedt hajmeresztő konteók is.
„Egyesek arra használják az összeesküvés-elméleteket, hogy úgy tűnjön mintha ők bennfentesek lennének, ezáltal pedig egy magasabb pozícióba kerülhetnek a nyilvánosság szemében. Nyilván hozzátartozik az is, hogy ha egy információhiányos rendszerről beszélünk, akkor törvényszerű, hogy előbb-utóbb megjelennek a pletykák. Mivel tényekkel nem tudjuk megmagyarázni az eseményeket, nincsenek biztos információink, ezért megpróbáljuk kitalálni. Majd, amit az egyik csak kitalál, a másik már tényként kezeli, és úgy adja tovább.”
Az összeesküvés-elméletek pedig csak tovább rontják a helyzetet egy olyan világban, amiben már amúgy is rengeteg dezinformáció kering minden platformon. „A konteógyártás gyakorlatilag az álhírek kontextusába tartozik, ez pedig olyan jelenség, ami az elmúlt 8-10 évben komoly kihívások elé állította a médiát. A fake news kezelése, a fake news keretek közé szorítása szerintem a jelenlegi médiaszabályozásnak az egyik legnagyobb küzdelme” – tette hozzá a médiakutató.
Farkasból bárány, avagy a bulvár színeváltozása
A New York Times azonban azt is kiemelte, hogy a korábban a királyi családra buldogként ráakaszkodó brit bulvármédia ezúttal nem ugrott rá a leghajmeresztőbb konteókra. Sőt, amikor a TMZ közzétett egy lesifotót a hercegnéről és anyjáról, megtagadták annak közlését. Később nekiálltak az amerikai celebsajtót ekézni, amiért teret adott az olyan vad összeesküvés-elméleteknek is, miszerint Vilmos herceg szeretőt tart, és az ezt övező balhé okozta Katalin eltűnését.
A Guardian publicisztikája az amerikai közvéleményt hibáztatja, mondván az intézményekbe vetett bizalom annyira gyenge az Egyesült Államokban, hogy az emberek jelentős hányada kritika nélkül átveszi a konteókat. Katalin esetében ez már nevet is kapott, az angol conspiracy (=összeesküvés) szóból Katespiracy lett. De még az Egyesült Államokból is érkezett kritika, a New York Post cikke többek közt Kim Kardashian és Stephen Colbert cinizmusát is elővette.
Az Atlantic szerzője „Remélem, most mind szörnyen érzitek magatokat” címmel osztotta ki a hercegnét szétcincáló lapokat és ismert embereket, miután kiderült Katalin diagnózisa. Eközben a Telegraph szerkesztője írásában még keményebben fogalmazva azt írta: „már tudtuk, hogy a közösségi média egy kanális, amit arc nélküli patkányok szálltak meg azzal a szándékkal, hogy megfertőzzenek másokat a gyűlölet vírusával”. Idézte Rishi Sunak brit miniszterelnököt is, aki szerint a globális média nem bánt fair módon a hercegnével – ahogy ezen írás mellett sok más cikk is hozzáteszi, a paparazzi által halálba űzött Dianával sem.
Az is érdekes jelenség volt, hogy pont az egyik brit bulvárlap, a Sun szólította fel a közösségi média trolljait, az „idióta” összeesküvés-elméletekben hívőket és a mainstream média kritikusait, hogy „szálljanak le” Katalinról. Imran Ahmed, a digitális gyűlölettel foglalkozó szakértő azt mondta a BBC-nek, a közösségi média pont olyanná vált, hogy a legellentmondásosabb információk terjednek rajta a leggyorsabban.
Az Atlantic cikkében egy másik fejlemény is látható volt: miután Katalin bejelentette, hogy rákbeteg, a blokklánc alapú Solana oldalon tokeneket lehet kreálni, valaki pedig a padon ülő, betegségét bejelentő hercegnével hozott létre egyet, aminek egy időre a 120 ezer dollárt (kb. 43,7 millió forintot) is meghaladta az árfolyama, majd összeomlott, ahogy az érdeklődés lanyhult.
PR-katasztrófa?
A különböző lapokban azonban felmerült az is, hogy a királyi család PR-szemszögből jobban is végigcsinálhatta volna a történetet, a BBC pedig a néhai II. Erzsébet példáját hozta fel, aki az írás szerint pont unokái védelmére is hivatkozva (túl) sokáig hallgatott Diana hercegnő haláláról. Persze ez sem magyarázza meg azt a túláradó rosszindulatot, amit pár lap és egyes netes véleményvezérek megengedtek maguknak. Példa erre az a hercegi párról vásárlás közben készített felvétel is, amin egyesek szerint Katalinnak pusztán a dublőrje látható.
A Conversationre az Adelaide-i Egyetem két oktatója is elemzést írt a királyi udvar hibájáról – sőt PR-katasztrófát emlegetnek –, ami hagyta elharapódzni az olyan pletykákat, miszerint Katalin Taylor Swift londoni házában bujkál, vagy esetleg a Buckingham-palota foglya. Szerintük okot adott a spekulációkra, hogy az alhasi műtétje után hetekig nem látták azt a Katalint, aki a három gyermeke születésekor minden alkalommal órákkal később már a szülészet ajtajában jelent meg a fotósok előtt. Az udvar idővel közölte, hogy Katalin húsvétig nem mutatkozik, közben viszont a TMZ közölte a fotót róla és édesanyjáról egy autóban. A spekulációkat ez is csak fűtötte.
Egy hétre rá kitették megnyugtatásul az említett, enyhén manipulált anyák napi fotót (amit a hírügynökségek emiatt el is távolítottak felületeikről vagy digitálisan módosított jelzéssel láttak el), másnap pedig Katalin elnézést kért az eset miatt. Már késő volt, még olyan hollywoodi sztárok is cikizni kezdték ezért, mint Blake Lively, aki bocsánatot kért utólag. Ezután jött a felvétel a bevásárló Vilmosról és Katalinról, majd a helyzetet végül tisztázó, a betegséget bejelentő Katalin-videó. A cikk itt is a hitelességet, átláthatóságot, őszinteséget és megnyugtatást hiányolta a királyi ház kommunikációjából.
Összességében az lett volna a jó megoldás a Conversation cikke szerint, ha a családi intimitást is megőrizve adagolják az információkat az erre kiéhezett bulvársajtónak és közvéleménynek, ezzel elvéve a spekulációk és konteók élét.
Tina Brown, több, a királyi családról szóló könyv szerzője esszében emlékezett meg arról az őrületről, ami Katalinékat övezte a diagnózis bejelentése előtt, először Katalin eltűnése, majd az anyák napi nem túl jól feljavított fotó miatt. Brown szerint Vilmost és Katalint már az is nagy nyomás alá helyezte, hogy milyen a királyi család kapcsolata a velük hivatalosan szakító Harry herceggel, nem is beszélve az Epstein-botrányba kvázi belebukó András hercegről.
Jelenleg az biztosnak tűnik, hogy Vilmos és Katalin nem vesznek részt a királyi család szokásos húsvétvasárnapi ceremóniáján, és még Károly király megjelenése is kérdéses (Vilmos már a dédapja, Konstantin görög király emlékére rendezett február 27-i megemlékezést is kihagyta, akkor még senki sem tudta, miért). A királyi családot most teljes erőbedobással leginkább Kamilla királyné, valamint Károly testvére, Anna királyi hercegnő tudja képviselni, de valószínűleg a család más tagjait is intenzívebben bevonják majd a rengeteg eseményen való megjelenésbe, a feladatok ellátásába. Paddy Harverson, Károly korábbi szóvivője a BBC-nek azt mondta, megoldja a királyi család a dolgot,
„csak meg kell békülnünk az új valósággal, hogy kevesebb van belőlük.”