Orbán a V4-en: Magyarország legfontosabb nemzetbiztonsági kérdése, hogy ne legyen közös határa Oroszországgal

Bár az ukrajnai háború miatt kialakult véleménykülönbségek miatt a visegrádi négyek feszült hangulatban találkoztak, a tárgyalások után mégsem ezeket hangsúlyozták a miniszterelnökök, inkább a V4 megerősítéséről és a közös témákról beszéltek.

Orbán Viktor azt mondta, hogy ez volt az 52. visegrádi négyek találkozója, amin miniszterelnökként részt vett, de ez volt az egyik legnehezebb. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nagyon ritka, intellektuálisan és politikailag is izgalmas vitában vett részt.

Orbán szerint a keddi egy önreflexiós megbeszélés volt, mert miután a világ változik, fel kell tenni a kérdést, hogy szükség van-e egyáltalán a V4-re. Azt mondta, hogy a brüsszeli struktúrában sok olyan közös érdekük van, ami miatt együttműködtek, de az orosz–ukrán háború mindent felülírt. Orbán azt akarta tudni, hogy a látható véleménykülönbségek ellenére tudnak-e alacsonyabb szintű ügyekben együttműködni.

Azt mondta, abban a négy ország részéről egyetértés van, hogy az orosz támadás a nemzetközi jog durva megsértése volt, és segíteni kell Ukrajnát. Orbán azt monda, hogy Magyarország érdeke, legfontosabb nemzetbiztonsági kérdése, hogy ne legyen közös határa Oroszországgal, mert arról rossz emlékeink vannak.

Orbán végül azt mondta, hogy érdemes folytatni a V4-et, mert szerinte négy olyan téma van, amiben ha nem működnek együtt, akkor már most is rosszabbul állnának. Ez a négy téma az illegális migráció, az ukrajnai gazdaság közelebb engedése, a brüsszeli adóharmonizáció elleni fellépés és a nukleáris energia, mert anélkül nincs zöld jövő.

Orbán többször visszatért a háborúra újságírói kérdésekre. Stratégiai nyugalmat emlegetett, és szerinte magyar szemüvegen át az látszik, hogy sem Oroszország, sem a Nyugat által támogatott Ukrajna nem tudja megnyerni a háborút. Azt mondta, egy háborút csak béketárgyalás zárhat le, és mivel nem látszik győztes, minél hamarabb béketárgyalásokat kell folytatni, mert így több élet menthető meg. Orbán logikája szerint háborús bűnösökről sem szabad addig beszélni, amíg nem zárul le a háború.

Donald Tusk is igazi eszmecseréről beszélt, a lengyel miniszterelnök felidézte a V4 alapítását, és arról beszélt, hogy a visegrádi csoportnak nagyon erős alapjai vannak, mint például az 1956-os magyar forradalom, vagy a lengyel Szolidaritás mozgalom. Arra kért mindenkit, hogy emlékezzenek ezekre az alapvető értékekre. „Orbán Viktor is nagyon jól tudja, hogy első híres fellépése, ami a Vörös Hadsereg kiűzéséről szólt, mély gyökeret vert az emlékezetbe. Hasonló álmaink voltak, és ezek alapvetően nem változtak meg. A népeink szorosan összekapcsolódtak, a barátság ma is megvan, de egyeztetni kell az érdekeinket” – mondta Tusk.

A lengyel miniszterelnök a közös agrárpolitika felülvizsgálatát nevezte meg stratégiai feladatnak, valamint az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodást is új alapokra helyezné, mert az a saját gazdaságukat is veszélyezteti. Tusk azt mondta, bonyolultabbá vált a V4-ek helyzete, de azon kell dolgozniuk, hogy legalább a kérdések egy része közös napirenden legyen.

Petr Fiala cseh miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy van értelme együttműködni a négy országnak annak ellenére, hogy Ukrajna kérdésében nem értenek egyet. Ő is az energetikát, a migrációt és a mezőgazdasági politikát említette közös ügyként, és kiemelte, hogy mind a négy ország úgy véli, hogy nem szabad megváltoztatni az Európai Unió alapszerződését.

Robert Fico azzal kezdte, hogy nem egy olyan V4-találkozón volt, ahol ásítozni kezdett, mert unalmas, technikai jellegű kérdésekről volt szó, ma viszont a szlovák miniszterelnökre nem jött rá az ásíthatnék, számára is ez volt az egyik legfontosabb V4-csúcs. Azt mondta, hogy úgy tűnhet, hogy az ukrajnai kérdés eltérő megítélése miatt meggyengült a V4, de szerinte ez nincs így, és arra kell koncentrálni, mi lesz akkor, ha véget ér a háború, akkor milyen szerepet tud betölteni a regionális politikában a visegrádi négyek.

Fico egy szlovák tévétől azt a kérdést kapta, hogy nem fél-e attól, hogy Európában úgy el fog szigetelődni, mint Magyarország, és erre Orbán is megszólítva érezte magát. A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország nincs elszigetelődve azért, mert éppen az Európai Unióban egyik nagy pártcsaládban sincs benne a Fidesz, mert ettől függetlenül részt vesznek az Európai Tanács és a NATO munkájában. „Nem kell félni egyedül maradni a véleményünkkel” – mondta.

A meglévő törésvonalak miatt a miniszterelnökök azt a kérdést is megkapták, hogy most van-e olyan, hogy V4 vagy inkább V2+2-ről beszélhetünk. Fiala szerint nagyon leegyszerűsítés lenne, ha 2+2 országról beszélnek, de azt sosem titkolták, hogy vannak véleménykülönbségek. Azt mondta, hogy időről időre változik a felállás, mert olykor akár V3+1-ről és V4+0-ról is beszélhetnének ennyi erővel.

Nem baráti találkozóra volt kilátás

A V4 történetének egyik legfeszültebb légkörben szervezett csúcstalálkozóját tartották meg Prágában. A cseh miniszterelnök januári nyilatkozata alapján a találkozó létrejöttének előfeltétele lehetett, hogy Magyarország is támogatta a február eleji EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzügyi segítséget, hétfőn pedig a parlament hosszú huzavona után ratifikálta Svédország NATO-tagságát.

Ezzel együtt azonban a négy ország közötti feszültség nem tűnik el Prágában, ahol inkább az volt várható, hogy a cseh és a lengyel miniszterelnök fenntartásokkal fog szólni Orbánhoz és Ficóhoz. „Nem állítom, hogy számomra a legnagyobb öröm találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel számos kulcsfontosságú kérdésben tulajdonképpen nem értek egyet. A magyar és a szlovák kormányfőre gondolok. Mindezek ellenére párbeszédet kell folytatnunk, valakinek ezt is meg kell tennie” – mondta a diplomáciában szokatlanul hidegen hétfőn a házigazda Fiala, aki Donald Tusk lengyel kormányfővel külön is megbeszélést folytatott.

A V4-csúcs előtt kedden Petr Fiala cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnök külön tárgyalásokat folytatott, és természetesen kitértek a magyar és szlovák félre, akik Ukrajna katonai támogatásával nem értenek egyet. Tusk a kétoldalú találkozó után azt mondta, hogy emlékeztetni akarja arra Ficót és Orbánt, hogy a V4-eket arra alapozták, hogy a független államaik a Nyugathoz csatlakoznak, ennek köszönhető, hogy NATO és az Európai Unió tagjai lettek, és így segíthetnek Ukrajnának. Tusk egyébként a csúcs előtt azt nyilatkozta, hogy az egyeztetéseken kiderül, van-e értelme egyáltalán a visegrádi négyeknek.

A kétoldalú találkozás után egyébként Csehország és Lengyelország is kijelentette, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást, de nem küldenek oda katonákat.

Kifütyüléssel és skandálással várta néhány tucat tüntető a visegrádi négyek két oroszbarátnak tartott miniszterelnökét, Orbánt és Ficót a prágai Liechtenstein-palota előtt. A tárgyalásra érkező miniszterelnök tudósítónknak kérdésre annyit mondott, hogy derűs a hangulat, feszültségek mindig vannak, de azokat is derűvel kell kezelni.

Varsóban és Pozsonyban fordult a széljárás

A NATO-bővítés és Ukrajna támogatásán túl a V4-eket az EU-hoz való hozzáállással kapcsolatos különbségek is feszítik. Ebben azonban változott a felállás, miután Lengyelországban a tavaly őszi választásokon vereséget szenvedett az Orbán Viktorral azonos ideológiai platformon álló Jog és Igazságosság (PiS), és a hatalomba egy szélesebb körű koalíció élén Donald Tusk tért vissza. Varsó jó úton halad, hogy rendezze a viszonyát Brüsszellel, így jelentős EU-s forrásokhoz juthat hozzá, amelyeket jogállami kifogások miatt éppúgy elzártak előle, mint a magyar kormány politikája miatt Magyarország elől.

Szlovákiában viszont részben ellentétes irányú volt a változás ősszel, amikor a választásokon ismét Robert Fico pártja győzött, így több mint öt év után ismét elfoglalhatta a kormányfői széket, immár harmadszor. Fico Ukrajna nyugati fegyveres támogatásával kapcsolatban hasonlóan elutasító, mint Orbán, így ezen a területen szövetségesre találhatott a magyar kormányfő a V4-en belül.