Gázai orvos: Kifogytunk a fájdalomcsillapítókból és az altatókból, a betegek órákon át üvöltenek
2024. február 19. – 11:15
frissítve
Világi Máté
Köszönjük, hogy nálunk követték a közel-keleti helyzetet. Közvetítésünk kedden újra indul majd.
Izrael mindenképpen megtartja az átfogó katonai ellenőrzést a palesztin területek felett, még akkor is, ha megállapodás születne a kétállami megoldásról – jelentette ki hétfő esti videóüzenetében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
„Minden esetben, tartós megoldás, vagy annak hiányában, Izrael meg fogja tartani a teljes biztonsági ellenőrzést a Jordán-folyótól nyugatra eső területeken”
– húzta alá az izraeli kormányfő. Hangsúlyozta, hogy ez „természetesen” magába foglalja Ciszjordániát és a Gázai övezetet is.
„Mindenki tudja, hogy én voltam az, aki évtizedek óta akadályozta a palesztin állam megteremtését, amely létünket fenyegetné”
– hangsúlyozta Netanjahu.
Izrael legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok egyre inkább szorgalmazza a kétállami megoldást, vagyis hogy Izrael mellett alakuljon egy palesztin állam. Ez utóbbi elképzelések szerint az 1967 óta megszállt területeken jönne létre Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem területén.
Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag elutasította a palesztin állam egyoldalú nemzetközi elismerését. Netanjahu hétfőn arról beszélt, hogy a határozatot most beterjeszti az izraeli parlamentben, a kneszetben. Mint mondta, palesztin állam csakis Izrael és a palesztinok közötti „közvetlen tárgyalások révén” jöhet létre.
Kifogytunk a fájdalomcsillapítókból, kénytelenek vagyunk hagyni, hogy betegeink órákon át üvöltsenek.
– illusztrálta a BBC-nek egy gázai orvos, milyen is az, amikor egy sebesültekkel és menekültekkel túlzsúfolt kórházban, hónapok óta tartó gyógyszer- és felszereléshiány közepette kéne gyógyítani. A brit lap az Egészségügyi Világszervezet alapján azt írja, hogy a 2,3 millió lakosú Gázai övezetben 23 kórház vált működésképtelenné, 12 részlegesen tudja ellátni feladatait, egy pedig „minimális” ellátást képes csak biztosítani. A WHO-nál már elfogytak a jelzők a helyzet érzékeltetésére, a szervezet vasárnap már csak annyit tudott közölni, hogy „nincsenek szavak” az egészségügy állapotára. A valamennyire működőképes intézmények is minden téren hiánnyal küszködnek, a BBC-nek nyilatkozó dolgozók altatás nélküli operációkról, krónikus betegségekkel hazaküldött páciensekről és fertőtlenítő nélkül kezelt elfertőződött sebekről számoltak be.
A gázai egészségügy az izraeli blokádnak és a civil infrastruktúrát sem kímélő bombázásoknak köszönhetően a háború első hónapjának végére lényegében összeomlott, és azóta csak a minimálisnál minimálisabb ellátásra képes. Ahogy az izraeli offenzíva folyamatosan végiggördül az enklávén, újabb és újabb kórházak válnak csatatérré – ez mondjuk nagyban köszönhető a civil létesítményekben rejtőző, a civil lakosság között elvegyülő palesztin terroristáknak is.
Hétfőn újabb, Izraelt érintő beadvány landolt a hágai Nemzetközi Bíróságon (International Court of Justice – ICJ). Az ENSZ égisze alatt működő testületet palesztin képviselők arra kérték, minősítse törvénytelennek Izrael palesztin területeket bekebelező politikáját. Az indítvány előterjesztői arra hivatkoznak, hogy bár egy ilyen döntés súlya leginkább szimbolikus, az ICJ tekintélyének köszönhetően mégis hozzájárulhat az izraeliek és palesztinok „békés és tartós együttélésének kialakításához” és az Izrael és a palesztin terrorszervezetek közös aknamunkájával évtizedek óta szabotált palesztin állam létrehozásához.
A testület az ENSZ közgyűlésének felkérésére készít el egy kötelező érvénnyel nem bíró, „tanácsadó” jelegű jogi véleményt. A folyamat szerves részét képezi a több mint 50 állam részvételével a héten zajló nyilvános meghallgatás. Ezen Izrael nem vesz részt, ámde a zsidó állam egy ötoldalas állásfoglalásban arra kéri az ICJ-t, hogy tartózkodjon a véleménynyilvánítástól, mivel az ENSZ közgyűlése által előterjesztett kérdések „előítéletesek”, és csak hátráltatják a konfliktus megoldását. Az ICJ jogi észrevételeinek súlyát jól mutatja, hogy 20 évvel ezelőtt a testület kimondta, hogy Ciszjordániában a zsidó és palesztin lakosságot elválasztó fal illegális és le kell bontani, azonban a két közösséget elválasztó fal azóta is áll, sőt, további kerítéseket és ellenőrzőpontokat fialt.
Az Izrael által 1967-ben megszállt, majd az utóbbi fél évszázadban több százezernyi zsidó telepessel részben gyarmatosított Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem, illetve a 2005-ig megszállt, jelenleg újra izraeli megszállás elé néző Gázai övezet státusza a világ talán legfogósabb diplomáciai/nemzetközi jogi kérdése. Izrael a megszállást azzal legitimálja, hogy az 1967-es hatnapos háborúban meghódított területeket nem a palesztinoktól, hanem a szomszédos arab országoktól foglalta el, és nincs olyan szuverén állam, mely jogot formálhatna rájuk. Ciszjordánia és különösen a Jordán völgyének megszállását Izrael ráadásul biztonsági kérdésnek is tekinti, és ugyancsak az ország biztonságára hivatkozva utasítja vissza – október 7-e óta már mindenféle mellébeszélés nélkül – egy szuverén, védelmi képességekkel rendelkező palesztin állam létrehozását is.
Ahogy arról részletesen beszámoltunk, 2023. decemberében a Dél-Afrikai Köztársaság az ICJ előtt népirtással vádolta meg Izraelt; és bár ennek megállapítása akár éveket is igénybe vehet, de a testület a gázai civil lakosság érdekében „ideiglenes védelmi intézkedéseket” írt elő Izrael számára (az ENSZ ennek betartatására sem rendelkezik eszközzel, előírásainak azóta semmilyen érdemleges hatása nincs a civil lakosság sorsára).
A jemeni húszik szóvivője bejelentette, hogy megtámadták a Rubymar nevű brit hajó ellen az Ádeni-öböl térségében, a Báb el-Mandeb szorosnál. „Az akció során ügyeltünk arra, hogy a legénység biztonságban elhagyhassa a hajót” – írta közleményében Jahja Szárí, de figyelmeztetett arra is, hogy a belize-i zászló alatt hajózó Rubymar súlyosan megrongálódott és „félő, hogy elsüllyed”. Hozzátette, hogy a lázadók a Vörös-tenger partján lévő Hodeida városánál megsemmisítettek egy amerikai drónt is.
A brit haditengerészet tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO) megerősítette a Rubymar elleni támadás hírét, és azt is, hogy a legénység elhagyta a hajót. Az incidenst robbanás okozta a Rubymar közvetlen közelében. A hajó bejrúti székhelyű üzemeltetője egyelőre nem reagált a bejelentésre.
(Reuters)
Benny Gantz, az izraeli háborús kabinet tagja arra figyelmeztetett, hogy ha a Hamász március 10-ig, vagyis a Ramadan kezdetéig nem engedi szabadon a Gázában fogva tartott túszokat, akkor támadást indítanak Rafahban, írja a BBC. Izrael most először közölte, mikor vonulhatnak be csapatai Gáza menekültekkel megtelt déli városába.
Rafahban, ahol 1,5 millió palesztin él, jelenleg is rendkívül súlyos a helyzet. Az ENSZ egészségügyi szervezete közölte, hogy az egyik kulcsfontosságú gázai kórház egy izraeli támadás óta nem működik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig azt, hogy nem engedték be a Rafahtól északra fekvő Hán Júniszban lévő Nasszer kórházba, hogy felmérje a helyzetet.
A BBC-nek gázai orvosok azt mondták, már nem tudnak fájdalomcsillapítót és egyéb gyógyszereket adni a sérülteknek, úgy operálnak, hogy közben a betegek közben órákon át „ordítanak a fájdalomtól”.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) még csütörtökön hatolt be a komplexumba, mondván, hogy a hírszerzés szerint a Hamász által ejtett túszokat tartanak ott fogva.
(BBC)
Több észak-izraeli településen is drónokra figyelmeztetnek, több városban is megszólaltak a szirénák. Röviddel a szirénák megszólalása után az IDF belügyi parancsnoksága közölte, hogy az incidensnek vége, de további részleteket nem tettek közzé.
Joób Sándor
- Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezetője szerint már nem tud működni a Nasszer kórház a gázai Han Júniszban, ahol egy hétig tartottak az összecsapások az izraeli hadsereg és a palesztin fegyveresek között.
- Benjamin Netanjahu szerint az izraeli erők folytatják a rafahi támadás tervezését. A kormányfő szerint akik kritizálják a támadás tervét, gyakorlatilag azt üzenik az országnak, hogy „veszítse el a háborút” a Hamász ellen.
- Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök szerint ami a Gázai övezetben történik, az nem háború, hanem népirtás.
- Joav Galant izraeli védelmi miniszter szerint megtörték a Hamász harci szellemét. Erre utal az, hogy a Nasszer kórházban 200 terrorista adta meg magát, több tucat további fegyveres az Amal kórházban, a Hamász gázai vezetője pedig bujkál, és elveszítette a kapcsolatot a külvilággal.