Az izraeli képviselőház elnöke nem volt hajlandó találkozni az ENSZ-főtitkárral
2024. február 9. – 08:51
frissítve
Az izraeli 12-es csatorna jelentése szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök még a hét elején a háborús kabinet ülésén résztvevőknek arról beszélt, hogy a nemzetközi nyomás miatt a hadseregnek minél előbb végeznie kell a Hamász gázai erőinek felszámolására indítandó rafahi hadművelettel.
A megbeszélésen Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke azt mondta Netanjahunak, hogy az IDF készen áll alakulatokat küldeni a Gázai övezet déli részén fekvő városba,
de ehhez előbb el kell döntenie a kormánynak, hogy mit akar tenni az ott élő több mint egymillió civillel,
illetve azt is meg kell határoznia, mit kezd a gázai határ egyiptomi oldalán lévő Philadelphi-i folyosóval. Ez utóbbi kérdés az Egyiptommal való együttműködés fenntartása miatt fontos, állítja a 12-es csatorna. Az adó szerint Netanjahu mindkét kérdésben eddig csak húzta az időt a döntés meghozatalában.
Pénteken Netanjahu hivatala bejelentette, hogy utasítást adott az IDF-nek, hogy készítsen tervet a rafahi civilek evakuálására, hogy a hadművelet tovább folytatódhasson. A 12-es csatorna szerint viszont
a nyilatkozat csak a nyilvánosságnak szólt, mivel a hadsereg már kidolgozta ezeket terveket, és csak a politikai vezetés döntésére vár.
Bakró-Nagy Ferenc
A British Airways bejelentette, hogy áprilistól újraindítja a Tel-Avivba irányuló járatait. A repülést még októberben függesztette fel a cég, biztonsággal okokra hivatkozva.
Hetente négy alkalommal, de kisebb repülőgépek közlekednek majd, mint a háború kitörése előtt, mivel az utakra a kereslet is csökkent. Október 7-e után számos légitársaság leállította izraeli járatait, de azóta többen bejelentették, hogy újraindítják azokat – köztük az Air France, a Lufthansa és a Ryanair is.
Amir Ohana, a Knesszet elnöke lemondta pénteki New Yorki-i találkozóját Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral. Az izraeli képviselőház elnöke arra hivatkozott, hogy Guterres szerint Izrael nemzetköz jogot sért a Hamász elleni gázai háborújával.
"A találkozó lemondása nem semmiből jött történt. Megpróbáltam volna meggyőzni őt, de Guterres tegnap ismét felszólította Izraelt, hogy hagyja abba a harcot, "még akkor is, ha a Hamász embereket használ pajzsként".
Ohana "veszett fejsze nyelének" nevezte Guterrest, és azt mondta, hogy nem léphet át egy bizonyos pontot.
Bakró-Nagy Ferenc
A Rafahban élő civileket meg kell védeni, de az ENSZ nem akar semmilyen kényszerű tömeges kitelepítést a Gázai övezetben – mondta Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő. Előzőleg Benjámin Netanjahu miniszterelnök arra utasította az IDF-et, hogy készítsen terveket a Gázai övezet déli részén fekvő város kiürítésére, mielőtt az IDF megkezdé ottani tevékenységét.
Az Izraeli Védelmi Erők újabb csapásokat mért a dél-gázai övezet túlzsúfolt határ menti városára, Rafahra, ahol több mint egymillió palesztin menekült él. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta: utasította a csapatokat, hogy készüljenek fel a rafahi műveletre. Rafah a Gázai övezet utolsó olyan nagyvárosa, ahová az izraeli szárazföldi csapatok még nem léptek be.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem támogat egy izraeli hadműveletet Rafahban, Joe Biden elnök pedig később azt mondta újságíróknak, hogy túlzásnak tartja, amit Izrael Gázában művel.
A Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium szerint több mint 100 ember vesztette életét az éjszaka folyamán Gázában, köztük legalább nyolcan Rafahban.
(AFP)
Írország női kosárlabda-válogatottja nem volt hajlandó kezet fogni Izraellel a 2025-ös kosárlabda-Eb rigai selejtezője előtt – írja a BBC.
A mérkőzés előtt, a himnusz alatt az ír játékosok a csapat kispadja mellett sorakoztak fel, nem pedig a pálya közepén, ahol általában szokás, és nem fogtak kezet az izraeli játékosokkal.
Az ír kosárlabda-szövetség már korábban a meccs bojkottálásra szólított fel, és több ír játékos is jelezte, hogy nem szívesen játszanának Izrael ellen.
Az incidensről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Egyre több amerikai bojkottálja a Starbucks kávézóláncot és a McDonald's gyorsétteremláncot az izraeli–gázai háborúra hivatkozva, amit a cégek kezdenek is érezni bevételeikben.
A Starbucks elleni bojkott azért indult meg, mert a cég beperelte a dolgozók szakszervezetét egy tavaly októberi bejegyzés miatt. A Starbucks azt állította, hogy a szakszervezet megsértette a védjegyre vonatkozó jogi szabályokat, amikor a cég nevét és logóját használta, miközben szolidaritást fejezett ki a palesztinok iránt az X-en. A Workers United saját bírósági beadvánnyal válaszolt a perre, rágalmazásra hivatkozva: szerintük a Starbucks a terrorizmus támogatásával vádolta őket.
A McDonald'snak is kijutott a feszültségből: a cég szerint a nemzetközi licencelt részlegében – amely több mint 80 olyan piacot fed le, ahol a McDonald's licencelte franchise jogait – a boltok értékesítése a december végéig tartó három hónapban élesen elmaradt az elemzői várakozásoktól. A vállalat a lassulásért elsősorban a közel-keleti éttermeiben, valamint a túlnyomórészt muszlim országokban, például Indonéziában és Malajziában található éttermek keresletcsökkenését okolta. Egy palesztinpárti mozgalom tavaly támogatta a burgeróriás bojkottját, miután a McDonald’s izraeli közösségi oldalán közölte, hogy több ezer ingyenes étkezést biztosít az Izraeli Védelmi Erők állományának.
Az erről szóló cikkünket itt tudja elolvasni.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy csütörtökön megsemmisítette a jemeni húszi lázadók négy felszíni drónját és hét robotrepülőgépét, amelyeket „a Vörös-tengeren lévő hajók ellen készültek indítani”, írja az MTI.
A hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) az X közösségi oldalon arról számolt be, hogy a drónokat és rakétákat „a húszik által ellenőrzött jemeni területeken azonosították”, és „közvetlen veszélyt” jelentettek a hajózásra.
Az amerikai fegyveres erők szerdán is támadták az Iránhoz közel álló húszik mozgalmához tartozó területeket. A Centcom azt írta, „önvédelmi csapásokat hajtottak végre két mobil hajóelhárító rakétarendszer ellen, amelyek készen álltak arra, hogy a Vörös-tengeren lévő hajók ellen indítsák őket”.
Később ugyanezen a napon „egy második csapást hajtottak végre egy indításra kész mobil felszíni robotrepülőgép-indító rendszer ellen” – tette hozzá ugyanez a forrás.
A Centcom hangsúlyozta: akcióik „megvédik a hajózás szabadságát, és biztonságosabbá teszik a nemzetközi vizeket az amerikai haditengerészet és a kereskedelmi hajók számára”.
A húszi milícia többször támadott már meg hajókat a Vörös-tengeren, amelyekről azt állítják, hogy szerintük Izraelbe irányuló szállítmányokhoz kapcsolódnak. Azt mondják, hogy így akarják kikényszeríteni a Gázai övezetben végrehajtott izraeli támadások befejezését, amelyek a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i, Izraelben elkövetett példátlan mészárlását követték.
A veszélyekre való tekintettel a nagy hajózási társaságok egyre inkább elkerülik az Ázsia és Európa közötti legrövidebb tengeri útvonalat.
Hivatalosan ugyan még nem döntött az EU arról, hogy katonailag beavatkozik a Vörös-tengeren zajló konfliktusba, de gyakorlatilag megegyeztek erről a felek – írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a Tagesschau. Ennek részeként a német Hessen fregatt kifutott a wilhelmshaveni kikötőből, és elindult, hogy Afrika megkerülésével Jemen partjaihoz menjen.
Az EU katonai beavatkozásról szóló terve az Aspides nevet kapta. Ebben Németország mellett Franciaország, Olaszország és Görögország is részt venne, a közös parancsnokságot a görögországi Larissza városában tervezik berendezni. Az akcióról hivatalosan február 19-én döntenek az EU-s külügyminiszterek brüsszeli találkozóján.
A Hessen egy 143 méter hosszú fregatt, amit direkt a tenger ellenőrzésére fejlesztettek ki. Radarjaival több száz kilométerre is figyelni tudja a tengert, és profi légielhárító rakétákkal van felszerelve. Ezek hatótávolsága több mint 160 kilométer.
A német fregatt csak a kereskedelmi hajókat fogja védeni, nem fog szárazföldi célpontokat támadni, mint a brit és amerikai hadsereg. A térségben a jemeni húszi lázadók lövik az arra elhaladó kereskedelmi hajókat a Hamász október 7-i támadásán felbuzdulva. A jemeni helyzetről itt írtunk hosszabban.
Az Egyesült Államok figyelmeztette Izraelt, hogy megfelelő tervezés nélkül katonai offenzívát indítani a gázai övezet déli részén fekvő Rafah városa ellen katasztrófa lenne.
A Fehér Ház kijelentette, hogy nem támogatja a rafahi hadműveletek terveit anélkül, hogy Izrael kellő figyelmet fordítana az ottani menekültekre. A megjegyzés napokkal azután érkezett, hogy az izraeliek azt mondták: a hadsereget felszólították, hogy készüljön fel egy rafahi műveletre.
Gáza lakosságának több mint fele jelenleg az Egyiptommal határos városban él. Ez mintegy 1,5 millió palesztint jelent, akik nem megfelelő humanitárius körülmények között próbálnak túlélni.
Izrael csütörtök reggel a levegőből bombázta Rafah egyes részeit, és a hírek szerint izraeli tankok is tüzet nyitottak a területen.
Korábban az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby kijelentette, hogy az izraeli hadsereg „köteles a végrehajtott műveletek megbizonyosodni arról, hogy megvédi az ártatlan embereket”. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem látott semmi arra utalót, hogy Izrael a közeljövőben komoly hadműveletet indítana Rafahban.
(BBC)
Nagy Nikoletta
Joe Biden amerikai elnök szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg Izraellel szemben: egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ország gázai fellépése már túlzás. Azt is mondta, hogy optimista: reméli, hogy a jelenlegi alku, amely a túszok szabadon bocsátását a harcok elhúzódó szüneteltetésével párosítja, végül tartósabb változáshoz vezethet a háborúban. Azt is megjegyezte, hogy többet kell tenni a humanitárius válság megfékezése érdekében.
Az, hogy az izraeli katonai kampányt túlzónak minősítette, új szakaszt jelent Biden háborús kommunikációjában. Október 7. óta az amerikai elnök jobbára támogatta Izraelt, és kitartóan védte jogát, hogy támadja a Hamászt.
A Fehér Házon belül azonban a frusztráció egyre gyarapodik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel kapcsolatban, több képviselő egy ideje már nyomást próbált helyezni rá, hogy térjen át a háború alacsonyabb intenzitású szakaszába. Bident és csapatát az is ingerelte, hogy Netanjahu nyilvánosan elutasította a kétállami megoldást, amely régóta az amerikai politika kulcsfontosságú eleme a régióban.
„Nagyon keményen – nagyon keményen – dolgoztam azért, hogy humanitárius segítség jusson Gázába. Sok ártatlan ember éhezik. Sok ártatlan ember van bajban. És ennek véget kell vetni” – mondta most Biden.
Bident saját pártjának tagjai is erős nyomás alá helyezték, hogy határozottabban beszéljen a gázai helyzetről, és tűzszünetet követeljen. Az elmúlt hetekben szinte minden helyen tiltakozásokkal találkozott, ahol megfordult.
(CNN)
Weiler Vilmos
- Kairóban fog tárgyalni egy Hamász-küldöttség a tűzszüneti javaslatokról.
- Izrael belemenne abba, hogy az összes izraeli túsz elengedéséért cserébe futni hagyják Jahja Szinvart, az október 7-i támadás szellemi atyját.
- Egyre durvábban támadja az izraeli hadsereg az Izrael déli részén lévő Rafah elleni csapásokat.
- Csehország mégis támogatja a szélsőséges ciszjordániai zsidó telepesek elleni EU-s szankciókat, így Magyarország maradt az egyetlen uniós tagállam, amely ellenzi ezeket a lépéseket.
- Kanadai tisztviselők szerint a kormány mindenféle bizonyíték nélkül döntött az UNRWA támogatásának felfüggesztéséről.
- Végzett az USA az amerikai katonákat támadó milícia vezérével.