Hírfolyamunk a közel-keleti válságról.
A nemzetközi közösségnek szükség esetén kívülről kell „rákényszerítenie” Izraelre a palesztin államot – jelentette ki pénteken Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, aki szerint máskülönben „a gyűlölet spirálja nemzedékeken át fog forogni”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján ismételten visszautasította egy szuverén palesztin állam létrehozását Izrael mellett a gázai övezeti háborút követően. A kétállami megoldásra, amelyet az Egyesült Államok szorgalmaz, Netanjahu azzal válaszolt, hogy „Izrael miniszterelnökének képesnek kell lennie szükség esetén nemet mondania, még a legjobb barátainak is”.
Borrell viszont azt hangsúlyozta, hogy az izraeliek és a palesztinok nem képesek többé kompromisszumra. „Az érintettek túlzottan dühösek egymásra, hogy maguktól megállapodásra jussanak” – mondta, és felszólította „az arab világot, Európát, az Egyesült Államokat és a teljes ENSZ-t”, hogy ismerjék el a palesztin állam megalakulását Izrael ellenállása ellenére is.
Az Irán által támogatott libanoni Hezbollah terrorcsoport egyik vezető tisztségviselője arra figyelmeztetett, hogy keményen visszavágnak, ha Izrael a konfliktust kiterjeszti a libanoni–izraeli határ környékére.
„Ha Izrael úgy dönt, hogy kiterjeszti agresszióját, akkor válaszul egy igazi pofont fog kapni” – mondta a Hezbollah kettes számú vezetője, Naim Kasszem. A határon a stabilitás helyreállítása attól függ, hogy „véget ér-e az agresszió a Gázai övezetben” – tette hozzá. „Az ellenségnek tudnia kell, hogy készen állunk, mi eleve úgy készülünk, hogy az agresszió a végtelenségig tart, mint ahogy végtelen a mi akaratunk is, hogy visszaverjük azt.”
Bakró-Nagy Ferenc
Benjámin Netanjahu 27 nap után ismét beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, médiainformációk szerint a jó hangulatú beszélgetés közel 40 percig tartott, ám részleteket eddig egyik fél sem közölt.
Az Egyesült Államok továbbra is támogatja Izrael Hamász elleni háborúját, ám a nézetkülönbségek egyre erőteljesebbek a két fél elképzelése között. Washington szerint a háború után a Hamász helyett a Palesztin Hatóság venné át a vezető szerepet egy szélesebb körű kezdeményezés részeként.
Netanjahu állítólag elutasította az Antony Blinken külügyminiszter által előterjesztett javaslatot, amely szerint Szaúd-Arábia több más arab országgal együtt segédkezne a Gázai övezet újjáépítésében, ám Izraelnek lépéseket kellene tennie egy esetleges palesztin államhoz vezető út megteremtésére.
A pakisztáni miniszterelnöki hivatal pénteken közölte, hogy Irán és Pakisztán párbeszéddel és diplomáciai úton sikerrel juthat túl a kisebb problémákon. A két ország az elmúlt napokban katonai támaszpontokra mért drón- és rakétatámadásokat intézett egymás ellen.
Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete szerint közel 20 ezer csecsemő született október 7. óta a Gázai övezetben. Tess Ingram, az UNICEF szóvivője nemrég tért vissza a Gázában tett látogatásáról, ahol szülés közben elvérző anyákat látott, és beszámolt egy esetről, amikor egy halott nőn hajtottak végre császármetszést.
„Minden 10 percben beleszületik egy csecsemő ebbe a szörnyű háborúba” – mondta Ingram egy videós tájékoztatóban. „Az anyává válásnak ünnepnek kellene lennie. Gázában egy újabb gyermeket jelent, aki a pokolba érkezik” – mondta, hangsúlyozva az azonnali nemzetközi fellépésre szükségességét. (Times of Israel)
Bakró-Nagy Ferenc
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Izrael finanszírozta a Hamász terrorcsoportot, hogy ezzel meggyengítse a Palesztin Hatóságot.
„Igen, a Hamászt Izrael kormánya finanszírozta, hogy gyengítse a Fatah vezette Palesztin Hatóságot” – mondta Borrell a spanyolországi Valladolidi Egyetemen tartott beszédében, de bővebben nem fejtette ki az állítólagos finanszírozás részleteit.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök visszautasította azokat az „izraeli ellenfelei és egyes médiumok” által megfogalmazott vádakat, miszerint kormánya éveken át aktívan támogatta volna a Hamászt Gázában. (The Jerusalem Post)
A gyerekek számára a világ legveszélyesebb helyének nevezte a Gázai övezetet a Ted Chaiban, az Unicef ügyvezető igazgatóhelyettese helyszíni látogatása után kiadott közleményében, írja a Guardian. Chaiban most fejezte be háromnapos látogatását a Gázai övezetben, ahol a helyi és nemzetközi szervezetekkel egyeztetett a sürgősségi segítségnyújtásról, és áttekintette a két hónappal ezelőtti legutóbbi látogatása óta végzett humanitárius műveleteket. Az Unicef honlapján közzétett nyilatkozatában Chaiban azt írta, olyan gyerekekkel és családjaikkal találkozott, akik a legszörnyűbb körülmények között szenvednek, amilyeneket valaha látott.
„A legutóbbi látogatásom óta a helyzet katasztrofálisról az összeomlás közelébe jutott. Az UNICEF a Gázai övezetet a világ legveszélyesebb helyének nevezte, ahol gyermeknek lenni veszélyes. Ez egy háború a gyermekek ellen” – írta.
A Gázai övezetben eddig meghalt közel 25 000 ember 70%-a nő és gyerek, olvasható a jelentésben.
Az IDF megerősítette, hogy katonái felástak néhány sírt egy gázai temetőben, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem a túszok holttesteit temették el ott.
Az NBC kérdésére válaszolva az IDF közleményében azt írta, „elkötelezett a túszok megmentésére irányuló sürgős küldetésének teljesítése mellett, valamint a Gázában fogva tartott túszok holttestének megtalálása és visszaszolgáltatása mellett”.
„Amikor kritikus hírszerzési vagy operatív információk érkeznek, az IDF pontos túszmentő műveleteket hajt végre azokon a konkrét helyszíneken, ahol az információk szerint a túszok holttestei lehetnek.
A biztonságos és alternatív helyszínen végzett túszazonosítási eljárás biztosítja az elhunytak iránti tiszteletet. A nem túszként azonosított holttesteket méltósággal és tisztelettel temetjük vissza”.
Az IDF közleményében megjegyezte azt is, hogy ha a Hamász nem rabolt volna el izraeli férfiakat, nőket és gyerekeket, „hasonló keresésekre” sem lenne szükség.
Azonnali tűzszünetet kért az Európai Parlament a gázai háborúban a csütörtökön elfogadott állásfoglalásában két feltétellel:
- a Hamászt számolják fel;
- és a terrorszervezet feltétel nélkül engedje el a túszokat, akiket az októberi támadássorozatában ejtett.
A végső szöveg elítéli a Hamász Izrael elleni „aljas terrortámadásait”, ahogy az „aránytalan izraeli katonai válaszlépéseket” is.
Az Irán által támogatott jemeni fegyveres csoport, a húszik hónapok óta támadják a Vörös-tengeren átkelő kereskedelmi hajókat, amelyek szerintük valamilyen kapcsolatban állnak Izraellel. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság több légicsapást is mért a húszik jemeni rejtekhelyeire és kilövőállásaira, ennek ellenére a támadások csütörtökön és pénteken is folytatódtak.
Amikor az amerikai légicsapások sikerességéről kérdezték Joe Biden amerikai elnököt csütörtökön Washingtonban, azt válaszolta:
„Nos, amikor azt mondja, hogy »működnek«, hogy megállítják-e a húszikat? Nem. Folytatni fogják? Igen.”
Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára később egy tájékoztatón közölte: „Nem törekszünk háborúra. Nem állunk háborúban a húszikkal. A lépéseink védelmi jellegűek”.
(BBC)
Egy magas rangú húszi tisztviselő biztonságos áthaladást ígért az orosz és kínai hajóknak a Vörös-tengeren, ahol az Irán által támogatott jemeni fegyveres csoport a gázai palesztinokkal szolidaritást vállalva hónapok óta hajt végre támadásokat az amerikai haditengerészet egységei, illetve random kereskedelmi hajók ellen.
Az Izvesztyija orosz kiadványban pénteken megjelent interjúban Mohammed al-Bukhaiti ragaszkodott ahhoz, hogy a Jemen körüli vizek – amelyeket egyes hajózási cégek a folyamatos támadások miatt inkább elkerülnek – biztonságosak mindaddig, amíg a hajók nem állnak kapcsolatban bizonyos országokkal, különösen Izraellel.
„Ami az összes többi országot illeti, beleértve Oroszországot és Kínát, az ő hajózásuk a térségben nincs veszélyben” – mondta.
A támadások miatt az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is légicsapásokat hajtottak végre jemei célpontok ellen. A fegyeres csoportot viszont ez sem állította meg, csütörtökön és péntek reggel is újabb amerikai hajót támadtak meg a Vörös-tengeren.
(Guardian)
Aradi Hanga Zsófia
Pakisztán miniszterelnöke pénteken rendkívüli biztonsági értekezletet tart a katonai és hírszerzési vezetőkkel, miután a héten Irán légicsapásokat mért militáns célpontokra Pakisztán területén, majd Pakisztán is csapást mért egy iráni „terrorista rejtekhelyre”.
Irán kedd este rakéta- és dróntámadást hajtott végre az általa terrorista célpontoknak nevezett pakisztáni célpontok ellen, Pakisztán pedig csütörtökön Iránon belüli militáns célpontokat támadott. Az incidensekről, és a lehetséges következményeikről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Pakisztán csütörtökön visszahívta nagykövetét Teheránból, és közölte, hogy Irán – hazalátogatáson tartózkodó – követe nem térhet vissza Iszlámábádba.
A két országot az ENSZ és az USA önmérsékletre szólította fel.
(Guardian)
Háromezer kilométert átfogó, három országot is érintő rakétaoffenzívába kezdett az elmúlt napokban Irán, mely a gázai háborút kihasználva akarja megerősíteni katonai tekintélyét, reklámozni exportra szánt fegyvereit és zavart kelteni az amúgy is kaotikus Közel-Keleten.
Csütörtökön azonban új helyzetet jelentett, hogy a területén végrehajtott csapások után Pakisztánból is átlőttek Irán területére.
Bozsó Ágnes
- Miután Irán kedden késő este csapásokat mért Pakisztánra, csütörtök reggel Pakisztán megtorló csapásokat mért Iránra.
- Hakan Fidan török külügyminiszter telefonon egyeztetett iráni és pakisztáni kollégáival, és meggyőződése, hogy mindkét fél elkötelezett a higgadtság mellett.
- Az Egyesült Államok csütörtökön újabb csapásokat hajtott végre a húszik ellen Jemenben.
- Szemtanúk beszámolói szerint Izrael olyan palesztin civilekre mért légicsapást január 7-én kora reggel, akik nem álltak kapcsolatban fegyveres csoportokkal, és nem jelentettek veszélyt az izraeli erőkre.
- Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy álláspontja szerint a háború után nem létezhet szuverén palesztin állam.
