Éveken belül nulla üvegházhatású gázt kibocsátó új épületek, energetikai felújítások és a gázkazánok fokozatos kivezetése – többek között ilyen intézkedéseket tartalmaz az uniós energiahatékonysági irányelv módosítása, amelyről csütörtökön állapodott meg a tagállami Tanács az Európai Parlamenttel.
A javaslatot még 2021 decemberében mutatta be az Európai Bizottság, amely szerint az épületek felelnek az uniós energiafelhasználás 40 százalékáért.
Több napelem, nulla gázkazán
A három uniós testület közleménye alapján az új épületek – bizonyos kivételek mellett – 2030-tól nem bocsáthatnak ki üvegházhatású gázokat. Ha ez „technológiailag és gazdaságilag fenntartható”, onnantól fokozatosan és mérettől függően napelemeket tetetnének rájuk. Eleve úgy kellene megtervezni ezeket, hogy napelemeket rakhassanak rájuk, töltőpontokat alakíthassanak ki elektromos járműveknek és a kerékpároknak is legyen parkolóhely.
A már meglévő épületek energiafelhasználását 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig 20-22 százalékkal csökkentenék. A tagállamoknak ehhez különféle intézkedéseket kellene kidolgozniuk.
A gázzal vagy más fosszilis üzemanyaggal működő kazánokat 2040-re fokozatosan igyekeznének kivezetni. A tagállamoknak saját intézkedésekkel kell ezt a célt elősegíteniük. 2025-től nem adhatnának támogatásokat ilyen eszközökre, csak hibrid rendszerekre, azaz például napelemekkel vagy hőszivattyúkkal kombinálva.
A kormányok tehetnek kivételeket, például a mezőgazdasági, ideiglenes vagy védett épületekre, templomokra, kegyhelyekre.
Az uniós intézmények felújítási hullámot és kisebb rezsit várnak
Az Európai Bizottság szerint az intézkedések felújítási hullámot indíthatnak.
Az Európai Parlament jelentéstevője, Ciarán Cuffe azt hangsúlyozta, hogy
„az elpazarolt energia számlákra elpazarolt pénz. Segítenünk kell a polgároknak, hogy pénzt takarítsanak meg és megvédjük őket az ingadozó energiaáraktól.
Ezért választottuk azt az utat, amely mindenkinek, háztulajdonosoknak és bérlőknek is csökkentheti az energiaszámláit, valamint az energiaszegénység kiváltó okait kezeli.”
Teresa Ribera, a tagállami Tanács soros elnökségét ellátó Spanyolország alelnöke arról beszélt, hogy az alkuval növelhetik az épületek energiahatékonyságát, csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását és kezelnék az energiaszegénységet. „Ez egy újabb nagy lépés” az EU céljához, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, „a mai egy jó nap a polgároknak, a gazdaságunknak és a bolygónknak”.
A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek még hivatalosan el kell fogadnia a jogszabályt, de az ilyen politikai alkuk után ez általában már csak formaság.
