2023. november 9. – 18:09
frissítve
Az Európai Parlament szerint számos ország segít Oroszországnak, hogy kijátssza a nemzetközi és uniós szankciókat. A csütörtökön elfogadott állásfoglalás alapján
- ugrásszerűen megnőtt az orosz olaj felhasználásával készült kőolajtermékek uniós importja olyan országokból, mint India;
- kulcsfontosságú nyugati alkatrészek jutnak el Oroszországba többek között Kínán, Törökországon, az Egyesült Arab Emírségeken, közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokon és Szerbián át;
- jelentések szerint olyan országok, mint Azerbajdzsán, orosz gázt fehérítenek, hogy az EU-ba szállítsák.
A szöveg azt is kiemeli, hogy
az Európai Unió továbbra is az orosz fosszilis tüzelőanyagok egyik legnagyobb vásárlója a sok kivétel miatt.
Zárják le az EU piacát az orosz fosszilis tüzelőanyagok előtt
A képviselők többek között arra szólítják fel az EU-t és tagállamait, hogy
- erősítsék meg és központosítsák a szankciók uniós felügyeletét;
- dolgozzanak ki egy mechanizmust a szankciók kijátszásának megelőzésére és ellenőrzésére;
- zárják le az EU piacát az orosz fosszilis tüzelőanyagok előtt;
- vezessenek be szankciókat az orosz gyémántokra;
- valamint az összes nagy orosz olajipari vállalat, a Gazprombank, leányvállalataik, valamint igazgatótanácsaik és vezetőségük ellen.
Fidesz: Őrült javaslat
Az állásfoglalást kézfeltartással fogadták el, így a végszavazás nem látszik az ülés jegyzőkönyvében, de a Fidesz közleményben jelezte, hogy nemet mondott a szövegre, miközben a magyar baloldali képviselők a csoport szerint jóváhagyták az „őrült javaslatot”. Az együttműködés felszámolása az orosz energiacégekkel és a Roszatommal, valamint az orosz nukleáris fűtőanyagok és technológia behozatalának tilalma ellehetetlenítené az uniós országok biztonságos energiaellátását és gyengítené a tagállamok gazdaságát, érvel a nagyobbik kormánypárt.
Az állásfoglalás nem kötelező, szankciókról csak a tagállamok dönthetnek egyhangúlag, ahogy azt eddig a magyar kormány beleegyezésével 11-szer megtették.
Új forrásokkal tennék megbízhatóbbá az uniós költségvetést
Szintén az uniós országok konszenzusa kell ahhoz, hogy az EU újfajta saját forrásokat vezessen be. Az Európai Bizottság három ilyen bevételtípust javasolt 2021 végén:
- a szén-dioxid kibocsátását „forintosító” rendszerből származó bevételeket;
- az energiaintenzíven előállított termékek behozatalára kivetett „karbonvámot”;
- valamint a nagy cégekre kivetett nyereségadót.
A képviselők a javaslatról szóló konzultációs eljárásban úgy vélték, hogy a saját források elengedhetetlenek az EU helyreállítási tervéből eredő adósság visszafizetéséhez. Az új bevételekkel hosszú távon megbízhatóan finanszírozhatnák az uniós büdzsét, akár új célokra is költhetnének. Most túlnyomórészt – gazdasági teljesítmény alapján szétosztott – tagállami befizetésekből folyik be pénz az uniós kasszába.
„Két lehetőségünk van:
vagy növeljük a tagállamok hozzájárulását az uniós költségvetéshez, és ezzel a polgárokat terheljük, vagy új saját forrásokat hagyunk jóvá.
Az utóbbi az előnyben részesített út”, és a tagállamoknak „a lehető legsürgősebben foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel” – nyilatkozta José Manuel Fernandes, a téma európai parlamenti felelőse.
A MEPWatch szerint a javaslatra a fideszesek nemet mondtak, a KDNP-s Hölvényi György tartózkodott, a többi szavazó magyar képviselő igent jelzett.
Magyar összhang az adatmegosztási jogszabályról
A képviselők csütörtökön nagy többséggel, 481 szavazattal, 31 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el az adatmegosztási jogszabályt. Az összhangra jellemző, hogy minden szavazó magyar képviselő jóváhagyta a javaslatot.
A jogszabály arra keres gyógyírt, hogy az Európai Bizottság szerint az összegyűjtött ipari adatok négyötödével nem kezdenek semmit, holott fontos lenne a felhasználása, különösen a mesterséges intelligencia betanításához. Az elfogadott szöveg előírná, hogyan lehet az internethez csatlakoztatott termékek vagy kapcsolódó szolgáltatások használatakor keletkező adatokat megosztani, és lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy hozzáférjenek az általuk generált adatokhoz. A tervezet megkönnyítené a váltást a felhőszolgáltatók között, és biztosítékokat vezetne be az ilyen cégek jogellenes nemzetközi adattovábbítása ellen.
A megállapodást most a tagállamoknak kell jóváhagynia ahhoz, hogy jogszabállyá váljon, de a szövegről már korábban megegyeztek az EP-vel, így a szavazás várhatóan már csak formaság lesz.
