Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint a Hamász és Izrael is követ el háborús bűnöket

2023. november 8. – 07:31

frissítve

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint a Hamász és Izrael is követ el háborús bűnöket
Palesztin család menekül Gázavárosból 2023. november 7-én – Fotó: Mohammed Al-Masri / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Izrael valamilyen formában újra megszállná a Gázai övezetet, az USA nem támogatja.
  • Egy hónap alatt jutott be annyi segélykamion Gázába, mint a háború előtt naponta, miközben súlyos a humanitárius helyzet.
  • Betiltott a rendőrség egy, a gázai harcok miatt bejelentett megmozdulást.
  • Nem szabad palesztinpárti tüntetést tartani Indiában.
  • Közös nyilatkozatban ítélték el a G7-országok a Hamász és a szélsőséges izraeli telepesek tetteit.
  • Az izraeli hadsereg ma is megnyitja a humanitárius folyosót a délre menekülő gázaiak számára.

Volker Türk a rafahi átkelőt és egy egyiptomi kórházat látogatott meg szerdán, és többek közt arról beszélt, hogy a Gázába vezető átkelő egy megtestesült rémálom kapuja, ahol a palesztin civileket valósággal megfojtja a folyamatos bombázás, a gyász és a vízért, ételért, elektromosságért és üzemanyagért folytatott küzdelem.

Türk újfent hangsúlyozta, hogy azonnali tűzszünetre van szükség, és hozzátette, hogy mindkét fél követett el háborús bűnöket. Szerinte a Hamász terrortámadásai és a túszok fogva tartása egyértelmű háborús bűnök, de a palesztinok kollektív megbüntetését és erőszakos kitelepítését is annak tartja. Azt is hozzátette, hogy a régióban rosszabb a helyzet, mint valaha.

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi áll a háttérben, a lezárás tényét viszont az amerikai külügy sajtóreferense, Vedant Patel erősítette meg. Azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok arra számít, hogy az átkelőt rendszeres időközönként újra fogják nyitni, hogy a segélycsomagok bejuthassanak, az ott tartózkodó külföldiek pedig elhagyhassák a Gázai övezetet.

(Guardian)

A brazil szövetségi rendőrség egy átfogó akció keretében fogta el a két, valószínűsíthetően a libanoni terrorszervezethez köthető férfit még szerdán, akik a rendelkezésre álló információk szerint az országban élő zsidó közösség ellen tervezhettek támadásokat. Egyiküket São Paulóban, az ország legnagyobb repterén fogták el, a hivatalos tájékoztatás szerint ő éppen akkor érkezett meg Libanonból, valószínűleg azért, hogy átadja a már Brazíliában lévő társának a támadások terveit.

A nyomozók szerint a két férfi zsidó épületek, többek közt zsinagógák ellen akart támadásokat elkövetni.

A Hezbollah eleinte iráni vezetéssel, később már önállóan kiterjedt nemzetközi hírszerző hálózatot alakított ki, és Argentínától Bulgáriáig több országban hajtott végre terrortámadásokat izraeliek ellen, bár az utóbbi években a titkosszolgálatok egyre eredményesebben fülelik le a merényletre készülődő sejteket. A terrorszervezetről, illetve arról, hogy Izrael és a Hamász konfliktusának újabb fellángolásával még félelmetesebb ellenfelei lehetnek Izraelnek, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az ausztrál színésznő az ENSZ jószolgálati nagyköveteként szólalt fel az Európai Unió majdnem-törvényhozásában, ahol a több ezer áldozatot követelő konfliktus enyhítésének érdekében azonnali humanitárius tűzszünetre és a civil túszok szabadon engedésére szólított fel.

Blanchett arra is felhívta a figyelmet, hogy a világon a különböző erőszakos konfliktusoknak, politikai válságoknak és elnyomó rendszereknek köszönhetően összesen 114 millió ember vált földönfutóvá, közülük 36,4 millióan hazájuk elhagyására kényszerültek. A színésznő aggodalmát fejezte ki a menekültjelenséget övező „veszélyes mítoszok” miatt is, melyek közül kiemelte azt az Európában elterjedt tévképzetet, miszerint minden menekült az EU-ba igyekszik.

(AFP)

Az Egyesült Államok képviselőháza magyar idő szerint kedd hajnalban 234-188 arányban megbüntette a Michigan állambeli demokrata Rashida Tlaibot, mivel „hamis narratívát terjesztett a Hamász október 7-i terrortámadásáról, és Izrael elpusztítására szólított fel”. A 2018-ban megszerzett mandátumát két választáson is megvédő, palesztin felmenőkkel rendelkező politikus azzal „szólított fel” Izrael elpusztítására, hogy kiposztolt egy tiltakozásokról készített felvételekből összevágott videót, melyen az a skandálás hallatszik, hogy

A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz!

A szlogen – ami egyébként csak angol formájában, „From the river to the sea, Palestine will be free” rímel – gyakran elhangzik az európai és észak-amerikai palesztinpárti tüntetéseken. A „folyó” a Jordánt, a „tenger” a Földközi-tengert takarja, és Izrael – valamint az izraeli értelmezést követők – szerint az ország létét fenyegeti, mivel implicite arra utal, hogy az 1947 előtti Palaesztina teljes területére ki kell terjednie a palesztin uralomnak. A szlogent használó palesztinpárti aktivisták és szimpatizánsok szerint azonban a szlogen egyszerűen csak a régió palesztin lakosainak jogegyenlőségére utal. Tlaib maga úgy értelmezi az általa egyébként rendszeresen használt kifejezést, hogy az „a szabadság, az emberi jogok és a békés egymás mellett élés” melletti kiállás.

A bonyolult képviselőházi manőverek végén meghozott büntetés („censure”) leginkább nyilvános megfeddést jelent, jogi következményei nincsenek. Az erről szóló határozatot 22 demokrata képviselő is megszavazta, Tlaib szavai ellen pedig 70 frakciótársa tiltakozott.

(Politico)

Az Izraelbe irányuló német fegyverexport 2023-ban az előző évi csaknem tízszeresére ugrott.

írta szerdán a Reuters német kormányzati forrásának közlésére hivatkozva. November 2-ig Németország 303 millió euró értékben szállított fegyvereket és más hadianyagot Izraelnek, miközben tavaly a teljes kivitel értéke alig 32 millió euró volt. A kormányzati exportengedélyek többségét – a 218-ból 185-öt – a Hamász október 7-i nagyszabású terrortámadása után adták ki. A Reutersnek nyilatkozó tisztviselő szerint

A terrortámadás óta az Izraelbe irányuló fegyverexportra kiadott engedélyek prioritást élveznek.

A Reuters szerint Németország elsősorban légvédelmi- illetve kommunikációs eszközökkel látja el Izraelt, azonban a harcok elhúzódásával valószínűleg igény lesz a NATO-szabvány szerinti lőszerekre is. A megugrás ellenére az izraeli export még mindig eltörpül a német hadiipar bevételeihez képest – a szektor 2023 első hónapjában 8,76 milliárd eurós bevételt könyvelhetett el külföldi megrendeléseiből.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerdai bejelentése alapján az október 27-én megindult szárazföldi műveletek során az izraeli csapatok a Hamász nem kevesebb, mint 130 alagútját fedezték fel és semmisítették meg. Az alagutakban talált vízkészletekből és oxigénpalackokből az izraeli utászok arra következtetnek, hogy a járatokra a Hamász hosszútávú rejtekhelyként számított.

Az izraeli hadsereg egyik november 3-án publikált videójábólkivágott képen egy izraeli katona figyeli a Hamász egyik alagútnyílását Fotó:IDF via AFP
Az izraeli hadsereg egyik november 3-án publikált videójábólkivágott képen egy izraeli katona figyeli a Hamász egyik alagútnyílását Fotó:IDF via AFP

Ahogy arról részletesen írtunk, a terrorszervezet az elmúlt másfél évtized alatt a Gázai övezetben több száz kilométernyi alagútrendszert épített ki. A föld alatti járatok segítségével a terrorszervezet relatíve észrevétlenül és biztonságban mozgathatja csapatait, szállíthatja az utánpótlást; de a legfontosabb parancsnoki központokat és raktárakat is a föld alá telepítették.

Ugyan Izrael kategorikusan elutasít minden tűzszüneti kezdeményezést egészen addig, amíg a Hamász és a vele szövetséges többi gázai terrorszervezet el nem engedi az október 7-én elrabolt összes túszt, azonban az AFP értesülése szerint Katar közvetítésével tárgyalások folynak egy korlátozottabb megállapodásról. Ebben a konstrukcióban Izrael egy-két napra felfüggesztené a Gáza északi részén indított szárazföldi hadműveleteit, cserébe a Hamász szabadon engedne 10-15 túszt.

Katar a Hamász legjelentősebb pénzügyi támogatójának számít, a szervezet több vezetője is Doha vendégszeretetét élvezi. A gázvagyona miatt dúsgazdag, az al-Dzaszíra hírtelevízión keresztül az egész arab világra óriási informális befolyást gyakorló emírség – melynek viselt dolgairól a katari vébé kapcsán részletesen írtunk – az elmúlt években nélkülözhetetlen közvetítőnek bizonyult, ha Izrael a gázai terrorszervezetekkel akart alkut kötni, és nagy szerepe volt az eddig elengedett túszok kiszabadításában is.

Olaszország kórházhajót küld Gáza partjaihoz, hogy segíteni tudjanak az izraeli-palesztin konfliktus sérültjeinek – írja a Guardian. Ezt Guido Crosetto védelmi miniszter jelentette be szerdán.

A hajó még szerdán útnak indul, a 170 fős legénységből 30-an kifejezetten egészségügyi vészhelyzetek kezelésére szakosodtak. A hajó mellett tábori kórházakat is küldenek Gázába.

Meghalt az izraeli különleges erők egyik katonája Gázában, így már 32 IDF-katona halt meg az október 27-én indult invázióban – írja a BBC. Pontosabban ennyit erősített meg az IDF.

A különleges erők elesett katonája Jonathan Chazor főtörzsőrmester volt, aki a légi erőnél szolgált. Az észak-gázai harcok során esett el. Szintén november 7-én esett el Yaacov Ozeri főtörzsőrmester is.

Az IDF készített egy oldalt, amin az október 7-ei terrortámadás óta elesett katonáit listázza névvel, fényképpel. A 350 elesett közül a legtöbben a Hamász váratlan terrortámadásában haltak meg. Persze ezeket a számokat független forrásból nem nagyon lehet ellenőrizni.

Az amerikai külügyminisztérium szerint alig több, mint 520 segélyt szállító kamion jutott be Gázába az elmúlt egy hónapban – nagyjából annyi, mint amennyi a háború előtt naponta érkezett a régióba – írja a New York Times.

Az ENSZ október végén mutatott be egy, még az október 7-ei terrortámadás előtt készült jelentést, amiből az derült ki, hogy már 2022-ben is a gázaiak 80 százaléka külföldi segélyből élt.

Segélyszervezetek szerint valójában napi száz kamionra lenne szükség, hogy fenntartsák az október eleji állapotokat, miközben azóta ezrek kényszerültek elhagyni az otthonaikat vagy veszítettek el mindent izraeli rakétatámadásokban.

Ahogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egyre beljebb hatolnak Gázába, egyre többen menekülnek az övezet déli részére – írja az AP.

Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló irodája szerint vasárnap nagyjából 2000-en menekültek délre, hétfőn már 5000-en, kedden viszont már legalább 15 ezren. Az IDF pont a Gázai övezet északi részén található Gázavárost támadja, mert úgy sejtik, hogy ott a Hamász központja. A város mellett több menekülttábor is épült az évek során.

A Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium szerint már 10300 palesztin halt meg az október 7-én újra fellángoló konfliktusban, köztük 4200 gyerek. Ezeket a számokat lehetetlen külső forrásokból megerősíteni.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt állítja, hogy megölték Mohsen Abu Zinát, a Hamász hírszerzési és fegyverkezési vezetőjét – írja a BBC. Az IDF szerint ő felelt a stratégiai lőszerek és rakéták gyártásáért. Ezeket az állításokat független forrásból jelenleg lehetetlen leellenőrizni.

A reggeli jelentésben az IDF azt is megjegyzte, hogy mélyen behatoltak a Gázai övezetbe, ahol sok terroristával végeztek. Eközben rakétákkal lőtték Gázavárost, így sok civilt is megöltek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Tokióban ismét kijelentette, hogy az USA nem támogatja a tűzszünetet Izrael és a Hamász között.

„Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a konfliktus minél hamarabb véget érjen. És eközben a lehető legkisebbre csökkenteni a civilek szenvedését. De amint azt G7-es kollégáimmal megvitattam, az azonnali tűzszünetet követelőknek kötelességük elmagyarázni, hogyan kezeljék azt az elfogadhatatlan eredményt, amit ez valószínűleg magával hozna. A Hamász a helyén marad, több mint 200 tússzal, azzal a képességgel és kinyilvánított szándékkal, hogy megismételje október 7-ét, újra és újra és újra”

– mondta a Guardian szerint G7-es sajtótájékoztatón.

A G7-es közlemény után Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tartott Tokióban, amin arról beszélt, az USA hogy képzeli el a Hamász utáni Gázát. A tartós béke érdekében több fontos elképzelésük is van.

„Az Egyesült Államok szerint a kulcsfontosságú elemeknek tartalmazniuk kell, hogy a palesztinokat nem szabad erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből. Sem most, sem a háború után. Gázát nem szabad terrorizmus vagy más erőszakos támadások platformjaként használni. Nem szabad Gázát újra megszállni a konfliktus végén. Nem szabad megkísérelni Gáza blokád alá vételét vagy ostromlását. Nem csökken a Gázai övezet területe. Biztosítanunk kell azt is, hogy Ciszjordániából ne eredhessenek terrorista fenyegetések”

idézi a Guardian.

Fontosnak tartják, hogy a krízis utáni a palesztinok kulcsszerepet játszhassanak a terület kormányzásában. Pontosabban palesztin vezetésű kormányra lesz szükség, és a Palesztin Hatóság fennhatósága alatt Gázát egyesíteni kell Ciszjordániával. Emellett Blinken szerint a későbbi megállapodások fontos eleme kell, hogy legyen az övezet újjáépítése. Az USA két állam rendszerében gondolkozik, amikben izraeliek és palesztinok a saját országaikban, békében élnek egymás mellett.

Mindezt kiegészítette azzal, hogy a legfontosabb, hogy a jövőben a Hamász ne vezethesse a Gázai övezetet. Emiatt azt gondolja, hogy szükség lehet rá, hogy Izrael a konfliktus utáni, átmeneti időszakban jobban beleszóljon a Gázai ügyekbe, de ezt nem tartja megszállásnak, és amennyire tudja, az izraeli vezetés sem gondolkozik megszállásban.

Közös nyilatkozatot adtak ki a G7-ek külügyminiszterei, amiben sokat írtak a gázai helyzetről. A G7 tagjai Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság.

A nyilatkozatot azzal kezdik, hogy elítélik a Hamász október 7-ei terrotámadását, és azt, hogy azóta is rakétákkal támadják Izraelt. Újra kihangsúlyozták, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre, és követelik a Hamász túszainak azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.

Ezek után részvétüket fejezték ki mind az izraeli, mind a palesztin civil áldozatok halála miatt. Kijelentették, hogy az izraelieknek és palesztinoknak ugyanannyi joga van az élethez, és elítélik az országaikban és a világ számos pontján jelenlévő antiszemitizmust és iszlamofóbiát.

A G7 külügyminiszterek találkozója a tokiói Iikura vendégházban 2023. november 8-án – Fotó: Tomohiro Ohsumi / Reuters
A G7 külügyminiszterek találkozója a tokiói Iikura vendégházban 2023. november 8-án – Fotó: Tomohiro Ohsumi / Reuters

Fontosnak tartják a gázai civilek védelmét, ezért mindkét felet felszólítják, hogy minden humanitárius segítséget adjanak meg az érintett lakosságnak. Emellett nem írnak tűzszünetről, hanem csak humanitárius szünetek és folyosók fontosságát hangsúlyozzák.

Némileg meglepő fordulat, hogy szót emeltek a szélsőséges izraeli telepesek ténykedése ellen is. A Jordán nyugati partján sok palesztin kénytelen volt elmenekülni otthonából, mert a hadsereg által támogatott izraeli telepesek megfenyegették őket.

„A palesztinok ellen irányuló, szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények növekedése elfogadhatatlan, aláássa a biztonságot a régióban, és veszélyezteti a tartós béke esélyeit”

– írják.

Ahogy hétfőn és kedden, úgy ma is humanitárius folyosót nyit az izraeli hadsereg a délre menekülő gázaiak számára – írja a Sky News.

Az IDF arab szóvivője Avichay Adraee azt mondta, hogy az enklávé északi részéből délre vezető Szalah al-Dín út helyi idő szerint 10 és 14 óra között biztonságosan járható lesz.

Hozzátette, hogy mindenkinek azt ajánlja, hogy saját érdekében használja ki a lehetőséget, mert a Gázai övezet északi részén különösen durva harcok dúlnak, és fogy az idő az evakuálásra.

Egy magánszemély november 22-én, Budapesten megmozdulást szeretett volna rendezni a II. kerületben a Hamász terrorszervezet és Izrael között folyó fegyveres konfliktussal kapcsolatban, a rendőrség ezt betiltotta – írja a Police.hu.

Azt írják, hogy hasonló megmozdulások Európa és a világ több nagyvárosban erőszakba torkolltak, ezért feltételezik, hogy Budapesten is ez történne.

„A Budapesti Rendőr-főkapitányság a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdése alapján megtiltotta a gyűlés megtartását”

– áll a közleményben. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki mégis részt vesz a betiltott gyűlésen, akkor szankciókra számíthat.

Ez nem az első ilyen eset. A Hamász október 7-i támadása után néhány nappal felmerült, hogy palesztinpárti tüntetést terveznek a Külgazdasági és Külügyminisztérium budai épülete elé. Orbán Viktor épp hazaért Grúziából, úgyhogy gyorsan intézkedett a tüntetés betiltásáról.

A szervezők és a felszólalók a megszállás, az elnyomás és a népirtás elleni felszólalásra buzdították volna a közvéleményt, és kiálltak volna a szabad Palesztina mellett. Az esemény Facebook-hirdetésében a Stand with Gaza (Kiállás Gáza mellett) cím szerepelt.

A közönség soraiba elsősorban Magyarországon élő arab diákokat vártak, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a tüntetés hivatalos bejelentésekor, október 11-én készített jegyzőkönyv szerint további felszólalásokat is terveztek. A diákok magyarul, arab nyelven és angolul mondták volna el, miként élik meg, hogy szüleik mindennap életveszélyben vannak. A beszédek közé arab zenét terveztek, a háttérben pedig palesztin, egyiptomi és magyar zászló állt volna. Ezen kívül a „Palesztin nép melletti kiállás, szélsőségektől elhatárolódás” címmel tervezett demonstráció félidejében petíciót akartak átadni a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőjének.

Az Amerikai Egyesült Államok nem támogatja Benjámin Netanjahu javaslatát, miszerint ha vége a Gázai övezetben folyó harcoknak, újra katonai megszállás alá vonnák a területet – írja a Guardian.

„Izrael és az Egyesült Államok barátok, és nem kell mindenben egyetértenünk”

– mondta John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő.

Korábban Netanjahu azt mondta az ABC Newsnak, hogy szerinte Gázát olyanoknak kell irányítaniuk, akik nem a Hamász útján mennek tovább. Például Izraelnek, és egy meg nem határozott időre ezt tervezi. Ezt biztonsági szempontból tartja fontosnak.

Izraeli katonák sétálnak Gázai övezetben a szárazföldi offenzíva közben 2023. november 7-én – Fotó: Israel Defense Forces / Reuters
Izraeli katonák sétálnak Gázai övezetben a szárazföldi offenzíva közben 2023. november 7-én – Fotó: Israel Defense Forces / Reuters

Az izraeli hadsereg évtizedeken át állomásozott Gázában, és több izraeli is letelepedett a régióban. Végül 2005-ben a felszámolták a telepeket, és a hadsereg is kivonult.

Nem egyértelmű, hogy hogyan is nézne ki ez a megszállás, ahogy az sem, mennyi ideig tartana. Az AP szerint izraeli tisztségviselők nyilatkozatai sem segítenek a tisztánlátásban. Netanjahu határozatlan időről beszélt, a védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy nem hosszú távra terveznek, viszont közben arra számít, hogy még sokáig harcolnak majd a Hamász megmaradt, szétszóródott sejtjeivel. Másokban az is felmerült, hogy kialakítanának egy pufferövezetet Gáza és Izrael határában.

Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter a BBC-nek később azt nyilatkozta, hogy nem tervezik teljes megszállás alá vonni vagy kormányozni a régiót. Az Izraeli Védelmi Erők szerinte csak azért maradnának Gázában, hogy demilitarizálva tartsák, és fellépjenek az újabb terrorista csoportok ellen.

Az indiai hatóságok megtiltották, hogy a muszlim többségű Kasmírban palesztinpárti tüntetést tartsanak – írja az AP. Elemzők szerint a döntés azért született meg, hogy egy ilyen megmozdulás véletlenül se fordulhasson függetlenségi tüntetéssé. Emellett azt is jelezheti, hogy a populista miniszterelnök, Narendra Modi vezetése alatt India nem támogatja tovább Palesztinát.

„A muszlim szemszögből nézve Palesztina nagyon fontos számunkra, és lényegében fel kéne emelnünk a hangunkat az ott történő elnyomás ellen. De hallgatásra kényszerítenek minket”

– mondta egy helyi vallási vezető, aki az ellenállás egyik fontos figurája. Azt mondta, hogy október eleje óta minden pénteken házi őrizetben tartják fogva, hogy ne tudja vezetni az aznapi imádságokat a régió fő mecsetében.

  • Netanjahu kizárta az általános tűzszünet lehetőségét.
  • Az izraeli hadsereg állítása szerint elfoglalta a Hamász erődítményét Észak-Gázában.
  • Az izraeli hadsereg humanitárius folyosót nyit a Gázai övezetből délre menekülő civilek számára.
  • Kedden hetven segélyszállító teherautót engedtek be a Gázai övezetbe.
  • Folytatódtak a tűzharcok Izrael és Libanon határánál.
  • A WHO szerint már érzéstelenítés nélkül végzik az amputációkat Gázában.
  • Hét magyar még mindig Észak-Gázában van.
  • Az izraeli védelmi miniszter szerint csapataik „Gázaváros szívében” vannak.

Az előző napi híreket itt lehet elolvasni.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!