Soros elnökség: Az EU-tagok többsége megkérdőjelezte az egyoldalú intézkedéseket az ukrán gabonaügyben

Az EU mezőgazdasági biztosa szerint intenzív vita alakult ki az uniós szakminiszterek hétfői találkozóján az ukrán agrárimportról – holott a téma külön nem volt napirenden, csak a „kereskedelemhez kapcsolódó mezőgazdasági ügyek”.

Néhány nappal korábban az Európai Bizottság úgy döntött, nem hosszabbítja meg az ideiglenes mentességet, amellyel öt tagállamban, köztük Magyarországon négyféle ukrán agrárterméknél csak az átmenő forgalmat engedte. Válaszul az ötből három – a magyar, valamint a heteken belül parlamenti választás előtt álló szlovák és lengyel kormány – egyoldalúan meghosszabbította a tiltást. Hazánk külön ki is terjesztette összesen két tucat árutípusra a korlátozást. (Az ügyről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)

A francia miniszter gyors intézkedést akar

Nem ez az első ilyen eset: a lejárt uniós mentesség tulajdonképpen részben legalizált áprilisban már egyszer bevezetett egyoldalú intézkedéseket. Ahogy az uniós miniszterek akkori találkozóján, úgy most sem tűnt úgy, hogy a többi tagállam el lenne ragadtatva a magyar–lengyel–szlovák trió döntésétől. Ahogy arról az összefoglalónkban is írtunk, a Politico szerint szeptember elején a többi 22 kormány uniós nagykövetei vagy szkeptikusak voltak, vagy kifejezetten ellenezték a tiltások fenntartását.

Az Európai Bizottság helyes döntést hozott, és nagyon világos az álláspontja, jelentette ki a hétfői ülésre érkezve Cem Özdemir német élelmiszer- és agrárügyi miniszter.

Azzal vádolta a három tagállamot, hogy csak „részidős szolidaritást” vállalnak Ukrajnával, és ebből egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnök húz hasznot.

Marc Fesnau francia mezőgazdaságért és élelmiszerügyért felelős miniszter a szolidaritást és az egységet hangoztatta.

Az egyoldalú lépések, amelyeket sajnál, „mélyen megkérdőjelezik” az egységes, közös piacot. „Az Európai Bizottságnak gyorsan, felelősségteljesen kell reagálnia ezekre az intézkedésekre.”

Az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indíthat, ha egy tagállam megsérti a közös szabályokat, de egyelőre úgy tűnik, nem akar keménykedni a három országgal. Ahogy arról korábban írtunk, a testület hétfői deles sajtótájékoztatóján hiába kérdezett a Szabad Európa kifejezetten a kötelezettségszegési eljárásokról, így sem tudott a bizottsági szóvivőből konkrétumokat kihúzni.

A hétfői ülésre érkező tárcavezetők közül Norbert Totschnig osztrák mezőgazdaságért, régiókért és turizmusért felelős miniszter is valamivel türelmesebbnek tűnt, mint a kollégái. Még így is elsőként a szolidaritást emelte ki Ukrajnával, amikor a három ország intézkedéseiről kérdezték. Szerinte az Európai Bizottságnak biztosítania kell a belső piac működését, és tovább kell építeni a szállítási útvonalakat Ukrajnából. Kizárta az egyoldalú osztrák fellépést, de elismerte, hogy az öt érintett országnál „láttuk az ott fellépő zavarokat”.

A magyar miniszter arra utalt, hogy az oroszok afrikai nyomulását segítheti az EU

„Előre kell tekintenünk, hiszen Ukrajna be akarja perelni Lengyelországot” – utalt a Ruters szerint Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter arra az eljárásra, amit az uniós tagjelölt a három tiltást bevezető ország ellen indít.

Nagy István magyar agrárminiszter azt sérelmezte, hogy szerinte az EU vezetőinek „egy teljesen kívülálló harmadik ország érdeke sokkal fontosabb”, mint az uniós országoké. (A tagállamok tavaly nyilvánították egyhangúlag uniós tagjelöltté Ukrajnát és 2016-tól alkalmaznak egy szabadkereskedelmi egyezményt. Ezt terjesztették ki az uniós tagországok tavaly, majd idén áprilisban ismét a mezőgazdasági termékekre.)

„Az EU vezetőit a tagállamok választották meg. Feléjük tartoznak elszámolással, őket kellene támogatniuk”

– mutatott rá a magyar miniszter.

Felháborítónak, elfogadhatatlannak és nem átláthatónak nevezte a bizottsági döntést, valamint azt, hogy Ursula von der Leyen, a testület elnöke az uniós tagországok vezetői helyett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett. Nevetségesnek tartotta, hogy az EU Ukrajna kezébe adta az ukrán gabona importjának megoldási lehetőségét. (Az ukránoknak harminc napon belül le kell tenniük egy intézkedési tervet arra, hogyan ne okozzanak zavart az exporttal. A deles sajtótájékoztató szerint már hétfő délután be kellett mutatniuk intézkedéseket az öt érintett EU-taggal közös egyeztető platformon.)

„Támogatni kell a szárazföldi szállítást, hogy a gabona eljusson tengeri kikötőkbe, aztán hagyományos piacára, Afrikába. Arra is figyelmeztettük a bizottságot, hogy ha az ukrán gabona nem érkezik oda, a helyét átveheti az orosz gabona”

– figyelmeztetett az agrárminiszter. Nagy István arra is utalt, miért különösen szerencsétlen az időzítés: „ha nem védjük meg a határainkat, akkor

eláraszt bennünket aratás előtt az az ukrán gabona,

amivel nem tudunk aztán mit kezdeni”, magyarul amúgy is épp most lesz szűkösebb a hely a tárolókban és a piacon.

A tagállami miniszterek elnöksége szerint egység kellene

A tagállami miniszterekből álló Tanács vezetője ugyanakkor nem az Európai Bizottság, hanem a lengyel, magyar és szlovák kormány eljárása ellen szólalt fel. Külön meg is köszönte a bizottsági fellépést, hogy új útvonalakat találjon az ukrán kivitelnek.

„Úgy érezzük, hogy ennek a helyzetnek nem lenne szabad konszenzus nélküli egyoldalú intézkedésekhez vezetnie” – mondta Luis Planas Puchades a hétfői ülés után. A Tanács soros, féléves elnökségét ellátó spanyolok agrárminisztere szerint „a legtöbb tagállam azt mondta,

meg kell őriznünk az egységünket politikai és jogi értelemben is,

hogy megvédjük a belső, egységes piacot”.

A többség „megkérdőjelezte az egyoldalú intézkedéseket ebben a helyzetben”.

Európai Bizottság: Új megoldásokról tárgyalunk

Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagja elismerte, hogy a vita „szélsőségesen intenzívre” sikerült. A lengyel biztos – akit a mostani legnagyobb lengyel kormánypárt jelölt és korábban magánvéleményként kiállt az uniós korlátozások mellett – öt új megoldási javaslatról beszélt. Ezekről az Ukrajna és az öt érintett ország részvételével működő egyeztető platformon tárgyalnak. Ukrajna friss javaslatokat tett, az új intézkedések az átmenő forgalom jobb szervezéséről és biztosításáról szólnak.

Arra emlékeztetett mindenkit, hogy a helyzetért Oroszország felel, és már évekkel ezelőtt megkötötték az uniós–ukrán szabadkereskedelmi egyezményt. Az Európai Bizottság megérti az öt ország helyzetét, ezért fogadott el példátlan helyi korlátozásokat (egy szóval sem említve, hogy ezzel gyakorlatilag csak egyoldalú tiltásokat legalizáltak).

Ukrajna a tiltás alatt nemhogy kevesebbet, hanem többet tudott exportálni, mint egy évvel korábban,

és az uniós kivitel is megugrott – vagyis nem minden ukrán áru ragadt be, hanem vélhetőleg továbbvitték. A szolidaritási sávoknak köszönhetően szerinte ki tudják vinni az összes ukrán gabonát, amihez a román útvonalat nevezte a legfontosabbnak (arról, hogy miért, ebben a cikkünkben írtunk bővebben). Ugyanakkor úgy vélte, hogy a balti kikötőket is be kellene vonni a szállításba.

Nem tudott róla, hogy bárki bármiféle büntetést tervezne,

és remélte, hogy közös megegyezéssel és párbeszéddel le tudják zárni az ügyet.