Tajvan: Nem vagyok eladó

„Idefigyelj, Tajvan nem a Kínai Népköztársaság része, és egészen biztosan nem eladó!” – üzente Joseph Wu tajvani külügyminiszter Elon Musknak a Twitter utódján, az X-en, ami történetesen Musk tulajdona. Néhány napja az excentrikus milliárdos Hawaiihoz hasonlította, és „Kína szerves részének” nevezte Tajvant, amivel finoman szólva nem segítette elő a diplomáciai feszültségek enyhítését. A pengeváltásról a BBC számolt be.

A tajvani védelmi minisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy 24 óra leforgása alatt hatvannyolc kínai harci repülőgépet és tíz hadihajót észleltek Tajvan partjainál. Az észlelt vadászgépek és drónok közül negyven átlépte a Tajvani-szoros középvonalát, és belépett a tajvani légtérbe, jelentette az MTI.

A kínai üzleti érdekeltségekkel rendelkező Musk már korábban is kivívta a tajpeji vezetés rosszallását. Tavaly októberben azt javasolta, hogy a Peking és Tajpej közötti feszültséget úgy lehetne megoldani, ha Kínának nagyobb kontrollja lenne Tajvan felett. Kína amerikai nagykövete megdicsérte őt ezért az állásfoglalásért, ezzel szemben a tajvaniak úgy reagáltak, hogy „a szabadság nem eladó”.

Elon Musk napjaink egyik legmeghatározóbb milliárdosa. Sokan csak annyit látnak belőle, hogy néha kifütyülik, esetleg kihív verekedni (vagy péniszméregetni) egy másik milliárdost, aztán visszalép, vagy mégsem, pedig a háttérben akkora a befolyása, mint sok vezető politikusnak.

A New Yorker Musk befolyását egy jó nagy cikkben járta körül, amihez a milliárdos közeli ismerőseivel, egykori és jelenlegi munkatársaival, valamint a különböző amerikai minisztériumok és ügynökségek magas rangú beosztottjaival beszélgettek, és több jellegzetes muskos anekdota is előkerült. A cikk azonban Musk messiáskomplexusát is körüljárja, és arra is kitér, hogy hogyan próbálja ketaminnal kezelni a depresszióját. További részletek itt>>>

Tajvan politikai státusza mindig is szövevényes volt. A második világháború után formálisan a Kínai Köztársaság része lett. Nem sokra rá kitört a kínai polgárháború a köztársaságot irányító nacionalista Kuomintang és a kommunisták között, az előbbiek pedig a vereségük után, 1949-ben Tajvanra menekültek, és ott rendezkedtek be, míg a kommunisták kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.

A nyugati világ jó ideig a tajvani kormányt fogadta el Kína vezetőjeként, de az 1970-es években a kínai és a szovjet kommunisták összeveszését kihasználva az Egyesült Államok stratégiai okokból Peking mellett döntött, és elfogadta az egy Kína-elvet, amely szerint Tajvan a Kínai Népköztársaság része – Peking szerint „szakadár tartománya”. Ugyanakkor az amerikai kongresszus külön törvényben vállalta, hogy támogatja Tajvan önigazgatását és a sziget védelmét, így a gyakorlatban Tajvan és néhány további, környékbeli sziget felett uralkodó tajpeji vezetés azóta is függetlenül működik.

Felmérések szerint ma a tajvaniak 60 százaléka tajvaninak tartja magát, harmaduk egyaránt tajvaninak és kínainak, és csak néhány százalék tekint magára kizárólag kínaiként. Cikkünk a témában>>>