Erdoğanhoz húz a média, uszított mindkét jelölt: megfigyelők a török elnökválasztásról

A vasárnapi elnökválasztáson a szavazók valódi politikai alternatívák közül választhattak, a részvétel is magas volt. Az első fordulóhoz hasonlóan azonban a kormánnyal elfogult médiamegjelenések és az egyenlő versenyfeltételek hiánya indokolatlan előnyhöz juttatta a hivatalban lévő elnököt, Recep Tayyip Erdoğant – kezdte hétfőn beszédét Farah Karimi, az EBESZ parlamenti közgyűlési delegációjának vezetője.

A törökországi elnökválasztást végigkövették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) tartozó ODIHR, az EBESZ parlamenti közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) delegációinak képviselői, akik közös sajtótájékoztatót tartottak Ankarában hétfő délután.

A sajtótájékoztatót közvetlenül azután tartották, hogy vasárnap Recep Tayyip Erdoğan régi-új török elnök a szavazatok 52,14 százalékát megszerezve legyőzte hatellenzéki kihívóját, Kemal Kılıçdaroğlut – arról, hogy fogadta teljesen két részre szakadva az eredményeket Ankara, helyszíni riportunkban számoltunk be. A szavazást megfigyelő delegáltak korábban az elnökválasztás első fordulóját már korlátozottan szabadnak minősítették, többször előkerült ekkor a szervezetek kritikájában az, hogy a választás nem teljesítette a demokratikus választáshoz szükséges minden alapelvet, ahogy a sajtóban és a kampányban jelenlévő erdoğani túlsúly is nagy problémát okozott.

Mint a szervezetek kiemelték: két hét alatt, a második fordulóig ezekből szinte semmi nem változott meg.

A sajtótájékoztatón a megfigyelők jelezték, hogy a transzparencia hiánya, a felborult médiaegyensúly, a politikai foglyok őrizetben tartása Törökországban még mindig hatalmas problémát jelentenek. A második forduló azonban csendesebb volt az elsőnél, az pedig, hogy Erdoğant választották az állampolgárok, nem is kétséges.

Ami nem volt túl jó

Farah Karimi, összegezve a török választás második fordulóját, azt mondta, hogy röviden értékelve sok minden nem változott a választás első fordulójához képest, továbbra is a legnagyobb probléma a rendes kommunikáció és a transzparencia hiánya maradt.

Karimi kifejtette, a kampány tisztességtelenségével kapcsolatos aggályok „továbbra is megoldatlanok maradtak”, Erdoğan pártja „továbbra is indokolatlan előnyt élvezett” az ellenzékkel szemben. Mint kiemelte azonban, volt, amiben nem különbözött a kormánypárt az ellenzéktől:

Mindkét fél részéről jellemző volt a diszkriminatív és uszító retorika, amely tovább polarizálta a török politikai környezetet és a társadalmat.

Erre rákapcsolódva a PACE delegációjának vezetője, Frank Schwabe azt mondta, ő három pontban tudná a választás tanulságait összegezni:

1. Arra kérte a hatalmakat, hogy tartózkodjanak a kampány után a gyűlöletbeszédtől, mind az LMBTQ-csoportokkal (ezzel Erdoğan programjára utalt), mind a menekültekkel (ezzel pedig főként az ellenzékére) szemben.
2. A döntéshozókat arra kérte, hogy tegyenek meg mindent a transzparenciáért, mert ez „fontos egy olyan országban, ahol az emberek a választáson számonkérik az átláthatóságot”.
3. Végül pedig az emberi jogokkal kapcsolatos döntések betartására hívta fel a kormány figyelmét.

Schwabe arról is beszélt, hogy „még mindig van hova fejlődnie” Törökország választási rendszerének. „A második forduló is olyan környezetben zajlott, amely sok szempontból nem biztosította a feltételeket a korrekt belső intézkedésekhez”, mondta Schwabe, aki a török legfelsőbb bíróságot többször is arra kérte, kötelezze el magát a transzparencia mellett a jövőben. Kiemelte, hogy a helyzet „ugyanaz maradt, mint az első fordulóban”. Azaz, ha „a választást nézzük, egyértelmű a győztes, de meg kell vizsgálnunk a demokratikus környezetet is az országban”.

Egy kiemelt probléma: a média

Schwabe ezzel az első forduló esetében is felmerült tényezőket kifogásolta, például azt, hogy újságírók vannak Törökországban börtönben, vagy hogy változatlan maradt a média helyzete, azaz továbbra is a kormány felé húz. Mint a delegációvezető mondta, az ellenzék ezzel nehéz helyzetbe került. Meg azzal is, hogy Isztambul polgármesterét, Ekrem Imamoğlut a török legfelsőbb bíróság három év börtönbüntetésre ítélte viszonylag homályos magyarázattal: erre a lépésre egyébként a török ellenzék úgy tekintett, hogy Erdoğan kizárta potenciális ellenfelét, hogy az ne tudjon indulni ellene.

Jan Petersen, az ODIHR missziójának vezetője arról beszélt, hogy az első fordulóban hiányolt transzparencia továbbra is gondot okozott, ahogy az is, hogy a határozatokat, panaszokat nem mind tárták a nyilvánosság elé, holott „ez kulcsfontosságú a polgárok bizalmának érdekében”. Petersen szintén kiemelte a másik két vezető által is említett, polarizáló politikai nyelvezetet, majd hozzátette,

„Aggodalomra ad okot az is, hogy az ellenzéki pártok támogatói továbbra is megfélemlítéssel és zaklatásokkal találkoztak.”

Mint Petersen kifejtette, a Schwabe által is említett, újságírók elleni büntetőeljárások továbbra is folytatódtak. „Ez a legnyugtalanítóbb, nem lehet eléggé hangsúlyozni a szólás és a fényképezés szabadságát”.

Petersen is kifejtette, hogy a média kormány iránti elfogultsága változatlan maradt a második fordulóban is. Sok médium nem teljesítette a kötelezettségét, miszerint pártatlan terepet kell biztosítania a kampány alatt, mondta az ODIHR megfigyelője. Petersen kifejtette, amellett, hogy nem kapott egyenlő lehetőségeket a két jelölt, a médián belül a határok is „gyakran elmosódtak a tények és a vélemények között”.

Ehhez Karimi annyit tett hozzá, hogy bár az pozitívum volt, hogy a legfelsőbb választási tanács több rendeletet adott ki, amelyekkel a korábbi jogi hiányosságokat orvosolni tudták, így a kampány is szabadabb lett. Karimi úgy összegezte, bár látott előremutatást, ezeket aláásta például a kritikai véleménynyilvánítás korlátozása, a szerkesztői függetlenséget és a pártatlanságot figyelmen kívül hagyó médiumok hatása a választókra.

Ami viszont jó volt

A megfigyelők tagjai mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy a török választásokon „egyértelmű győztes született”, azaz a török elnök újabb győzelme megkérdőjelezhetetlen.

Petersen továbbá pozitívumként emelte ki, hogy bár a kampányidőszak „nem volt békés”, a kampány második fordulója mégis „sokkal visszafogottabb volt”, mint az első. A második fordulóban sokkal visszafogottabb kampányolást látott a megfigyelő, a „jelöltek szabadon kampányolhattak”.

Farah Karimi kiemelte azonban azt, amit a vizsgálóbizottság tagjai is sokan: egyrészről, hogy elképesztően magas számban jelentek meg az állampolgárok a szavazásokon, „a szavazók nagy számban mentek el vasárnap is szavazni, dicsérendő az a demokratikus lelkesedés, amelyet az elmúlt hetekben tanúsítottak”, fogalmazott Karimi.

„Fontos, hogy a győztes valódi erőfeszítéseket tegyen Törökország egységének biztosítása érdekében. Készen állunk rá, hogy támogassuk a demokrácia megerősítésére irányuló törekvésekben”

– zárta az EBESZ-vezető. Őt erősítette Schwabe is, aki arról beszélt, hogyha bárki megkérdezné tőle a választás eredményeit nézve, hogy ez volt-e az, amit az emberek akartak, azt mondaná, hogy igen.