Kibertámadás érte a szlovén külügyminisztériumot és több német állami intézményt is

Kibertámadás érte pénteken a szlovén Külügyi és Európa-ügyi Minisztériumot (MZZ) – írja az MTI.

A minisztérium közleménye szerint a támadást a partnerekkel együtt észlelték, elindították a megfelelő biztonsági protokollt, a károk mértékét még vizsgálják. A rendszer biztosításán jelenleg is dolgoznak, és minden érintett szolgálatot értesítettek.

Tanja Fajon külügyminiszter a 24ur.com című internetes hírportálnak azt mondta,

a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a legtöbb uniós tagállam külügyminisztériumát és diplomáciai hálózatát támadás érte, Szlovénia pedig a sor végén áll.

„Először is meg kell védenünk a rendszert, hogy megvédjük magunkat, és felmérjük az okozott kárt” – mondta. Fajon hozzátette azt is, hogy a támadásnak nincs köze Szlovénia jelöltségéhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára.

A héten számos német tartományi és szövetségi állami intézmény is kibertámadás ért.

A kedden indított első hullám után országszerte egyre több helyen észleltek állami szervek weboldalainak megbénítását célzó úgynevezett túlterheléses (DDoS) támadásokat.

Berlinben például a tartomány történetének legnagyobb szabású támadását regisztrálták a szenátus – a helyi kormány – oldalai és a berlin.de kormányzati portál ellen. A főváros körül elterülő Brandenburg tartományban egy sor online ügyintézési szolgáltatás is leállt.

Több tartományban nyomozást indítottak a helyi hatóságok a szabotázs miatt: Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Schleswig-Holstein, Szász-Anhalt, Szászország, Saar-vidék és Türingia tartományban is regisztráltak túlterheléses támadást kormányzati oldalak ellen.

Alsó-Szászországban az első adatok „oroszbarát háttérre” utalnak – nyilatkozott az informatikai bűncselekmények területén illetékes verdeni ügyészség szóvivője.

Támadás érte az ország nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét összehangoló szövetségi minisztérium egyik új portálját is, amely az Oroszország ellen védekező Ukrajna újjáépítését szolgáló kezdeményezéseket fogja össze. Egyelőre vizsgálják, hogy van-e kapcsolat az ügy és a tartományi kormányok elleni támadássorozat között.

Március elején a lengyel adóportált érte kibertámadás, amely megakadályozta, a felhasználók hozzáférését az online adóbevallási rendszerhez. A lengyel kormány digitalizációért felelős tisztviselője akkor azt nyilatkozta, olyan információk birtokában vannak, amelyek alapján kijelenthető, hogy oroszok felelősek a támadásért.

Amikor az oroszok lerohanták Ukrajnát, mindenki egy új típusú háborúra számított, amiben a hagyományos fegyverek mellett nagy szerep jut például a kibertámadásoknak is. Bár sok szempontból megvalósult az új típusú háború, az igazán nagy kibertámadások elmaradtak, ami főleg orosz oldalról meglepő, hiszen Oroszország félhivatalos hekkerei évek óta játszótérként használják Ukrajnát a különböző kibertámadási módszerek fejlesztésére. Kiszivárgott dokumentumok (az úgynevezett Vulkán Akták) fényt derítettek arra, pontosan hogyan és milyen céllal működhetnek az orosz hekkercsoportok. Több ezer oldalnyi bizalmas vállalati dokumentum szerint az orosz hírszerző ügynökségek együttműködtek egy moszkvai székhelyű védelmi céggel, az NTC Vulkannal, hogy megerősítsék a képességeiket kibertámadások indítására, dezinformáció terjesztésére és internetes megfigyelésre – erről ebben a cikkben írtunk részletesen.