Megállapodtak a britek és az EU, talán végre lezárhatják a brexit legnagyobb vitáját

„Döntő áttörést” értek el a brexit után továbbra is vitás kérdésnek számító északír jegyzőkönyvről, jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök hétfőn az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott londoni sajtótájékoztatóján. Az északír protokoll helyett már „windsori keretnek” nevezett egyezség szerinte biztosítja a zavartalan kereskedelmet, megvédi Észak-Írország helyét az Egyesült Királyságban és biztosítja az északírek szuverenitását.

Sunak és Von der Leyen napközben Windsorban tárgyalt a jegyzőkönyv vitatott elemeiről. Sunak többek között kiemelte, hogy a megállapodásuk alapján nem lesz olyan, mintha bármilyen határ lenne az Ír-tengeren, és többek között a brit gyógyszerek is könnyebben elérhetőek lesznek Észak-Írországban is. Az északír törvényhozás kezébe pedig adnának egy jogi vészféket. Csakhogy Von der Leyen azt is hozzátette, ez egy vészhelyzeti mechanizmus lesz, a végső szót továbbra is az Európai Unió Bírósága mondja majd ki a közös piacot érintő kérdésekben.

A Politico úgy tudja, délutánra összekürtölték az uniós nagyköveteket is, hogy jóváhagyják az egyezséget. A brit parlamentet is berendelték – várhatóan azért, hogy a képviselők megismerhessék, miben állapodtak meg az északír jegyzőkönyvről.

Sunak azt mondta, hogy a képviselők is szavazni fognak majd az egyezségről, de „a megfelelő pillanatban”, most hagynak nekik időt megemészteni a részleteket – ezzel elsősorban az euroszkeptikus szárnyra utalhatott. Szintén kérdés lesz, hogyan reagálnak az északír politikai erők, ugyanis a legnagyobb unionista (azaz britbarát) párt a brexit körüli vitákra hivatkozva tíz hónapja bojkottálja az északír kormány megalakulását.

Min megy a vita?

Az északír protokoll mindig is egy félmegoldás volt egy látszólag megoldhatatlan problémára. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével ugyanis két, egymásnak ellentmondó érdek ütközött az Ír-szigeten:

• Észak-Írországot úgy kellene az Egyesült Királyságon belül tartani, hogy ne legyen érzékelhető határ az Ír-szigeten található országrész és a Brit-sziget között, különben az északír protestánsok bedühödnek, nekik ugyanis ideológiai alapvetésük, hogy Észak-Írország és Nagy-Britannia viszonyát minél szorosabbra fűzzék;
• de Írország felé sem lehet határ, különben sérül a több évtizednyi polgárháborút lezáró béke, és ennek szellemében semmilyen szárazföldi vámellenőrzés nem lett volna elfogadható az EU-nak.

Az Ír-sziget északi csücskébe évszázadokkal ezelőtt érkeztek protestáns brit bevándorlók, és a kevert lakosságú terület az Egyesült Királyságban maradt, amikor a túlnyomórészt katolikus Írország függetlenné vált. A folyamatos forrongás az 1970-es években véres polgárháborút robbantott ki, amit az 1990-es évek végére a nagypénteki egyezmény zárt le. A megállapodásban többek között engedélyezték a szabad átjárást az Ír-szigeten az Írországhoz és az Egyesült Királysághoz tartozó rész között.

Ebbe nem is önmagában a brexit kavart bele, hanem a konzervatív brit kormány döntése, hogy nemcsak az EU-ból, de a vele közös vámterületből is kilép. Nem uniós tagként maradhatott volna, de akkor nem tudott volna saját szabadkereskedelmi megállapodásokat kötni, ami a brexitpártiak szerint a kilépés egyik nagy hozadéka lenne, már ha sikerülne ezeket megkötni. (Arról itt írtunk részletesen, hogy közel hét évvel a brexitnépszavazás és több mint két évvel az Európai Unió formális elhagyása után a megénekelt aranykor nemhogy nem valósult meg, az Egyesült Királyság leszakadóban van Nyugat-Európától és a fejlett világ többi államától.)

A kérdés így az lett, hol húzódjon a vámhatár. Valahol ellenőrizni kell az árukat az EU-ban maradó Írország és az EU-n kívüli Észak-Írország között. Enélkül a britek gyakorlatilag egy lyukat ütnének a közös piacon. Így nemcsak a vámok be nem fizetésével juthatnának jogosulatlan versenyelőnyhöz, és károsítanák a közös költségvetést, de az uniós szabályokat is megkerülhetnék.

Például nem lehetne biztosítani, hogy az 1990-es évek kergemarhakór-járványának hazájából nem kerül olyan hús Észak-Írországon keresztül az EU-ba, amely sérti az uniós állategészségügyi szabályokat. Egy uniós tisztviselő rámutatott, hogy a statisztikai adatok szerint már mostanra megugrott a különféle áruk csempészete. Ha viszont az ellenőrzést a szigeten belülre teszik, gyakorlatilag újra bevezetik a határt, ami a nagypénteki megállapodással menne szembe.

Boris Johnson akkori brit kormányfő és a frissen megválasztott konzervatív többségű parlament egy olyan verzió mellett döntött, ami végül lényegében egy tengeri vámhatár lett. Ez gyakorlatilag az északír kikötőkre terhelte volna az áruk ellenőrzését és az ezzel járó logisztikai problémákat. Ez a megoldás került bele északír protokoll néven a brexitmegállapodást kiegészítő 64 oldalas jegyzőkönyvbe, ami az északír helyzetet hivatott rendezni.

Az amúgy brexitpárti északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) ezt természetesen hangosan ellenezte, mondván, a gazdasági hátrányok mellett a protokoll leválasztja Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől, amivel sérti a terület alkotmányos státuszát. Az unionisták tiltakozása ellenére 2020 januárjában a brit parlament mindkét háza megszavazta a megállapodási javaslatot, de a britek soha nem hajtották végre teljesen.

A brit konzervatívok és északír protestánsok keményvonalas részének az sem tetszik, hogy a jegyzőkönyvvel a szigetcsücsökben megtartanak bizonyos uniós szabályokat, és végső soron a vitákat az EU bírósága dönti el.

Északír vészféket és zöld sávokat hoz a „windsori keret”

Sunak hétfőn arról beszélt, hogy a Nagy-Britanniából északír végcéllal érkező termékek egy külön „zöld sávot” kapnak, ahol nem kell „több száz” űrlapot kitölteni, és a brit szabályoknak megfelelő termékek zavartalanul mehetnek Észak-Írországba. Így ugyanaz az élelmiszer, amely elérhető a briteknél, Észak-Írországban is az lesz. A briteknél jóváhagyott gyógyszereket is automatikusan jóváhagyják Észak-Írországban. Amelyik áru viszont megy tovább az EU-ba, marad egy „piros sávban”. A brit kormány által kiadott dokumentumok alapján a zöld sávban a megbízhatónak minősített szállítók mehetnek, de az EU tájékoztatója alapján itt sem törölnek el minden vámkövetelményt. Az ellenőrzéseket kockázatelemzés alapján végzik el, ehhez pedig jobban megosztják majd az adatokat egymással és felcímkézik a nem uniós piacra szánt termékeket.

Sunak szerint csak „minimális mennyiségű” uniós szabály vonatkozik majd a szigetrészre, amennyi ahhoz kell, hogy ne legyen határellenőrzés, azaz nem szabadulnak meg teljesen az EU joganyagától, de

egy vészféket is adnak az északír törvényhozás, a Stormont kezébe, amellyel vétózhatja uniós jogszabályok automatikus helyi alkalmazását a brit kormányon keresztül.

Az Európai Bizottság tájékoztatója szerint ezt harminc képviselő léptethetné életbe, ha egy uniós szabálynak „jelentős és tartós hatása van” a helyi közösségek életére, de csak kivételes esetekben. A tájékoztató szerint ezt a féket nem is bármelyik jogszabályra, csak egy részük kiegészítésére vagy lecserélésére használhatják jelentős eltérés esetén, és a feltételek teljesülésekor a megváltozott szabályt „nem alkalmaznának automatikusan” Észak-Írországban.

Az északír képviselő-testület jelenleg nem működik a DUP-bojkott miatt, így a vészfék használatának gyakorlatilag előfeltétele, hogy a párt visszatérjen az országrész intézményeibe.

A mostani elvi megállapodás tartós, gyakorlati megoldásokat nyújthat a helyi közösségeknek, hangsúlyozta Ursula von der Leyen. Szerinte az EU közös piacát és a nagypénteki megállapodást is védi az új egyezség, de azt kiemelte, hogy

továbbra is az EU bírósága marad a – stormonti fék miatt „közös” – jogszabályok végső értelmezője.

Ugyanakkor kiterjedt konzultációkkal akarják biztosítani, hogy ne kelljen eljutni a vészfékig.

Az egyre durvuló vita után jöhet a megnyugvás

A mostani megállapodás előtt mindkét oldalon egyre komolyabb lépésekkel próbálták fokozni a nyomást a másikon. A brit parlamentben tavaly benyújtottak egy törvénytervezetet, amely gyakorlatilag felülírná a jegyzőkönyv bizonyos pontjait. A kormány arra hivatkozott, hogy a dokumentum bizonyos körülmények között erre lehetőséget adna, de az EU és az USA több politikusa szerint ezek nem adottak és a nemzetközi szerződés megsértését jelentené. A tervezettel

Londonban döntenék el, mit tekintenek EU-ba tartó árunak és mit nem abból, ami Észak-Írországba megy.

Az EU ugyan még erre is adott múlt októberben egy ellenajánlatot, amivel szerinte töredékére lehetne csökkenteni az ellenőrzéseket, de erre a britek nem is válaszoltak.

A tárgyalások azután kaptak lendületet, hogy tavaly októberben Rishi Sunak került a miniszterelnöki székbe. Az új kormányból ráadásul kikerültek olyan EU-ellenes politikusok, mint Jacob Rees-Mogg, főtárgyalónak pedig James Cleverlyt nevezték ki, akit az elődeinél kompromisszumkészebbnek találtak Brüsszelben. Már hetek óta szállingóznak a cikkek, hogy tulajdonképpen szinte teljesen végeztek a tárgyalásokkal, már csak politikailag el kell adni az eredményt, a brit kormány pedig az elmúlt napokban hol személyesen egyeztetett az érintettekkel, hol a médián keresztül készítette elő a terepet.

Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt már korábban is úgy tűnt, enyhül a viszony és összezárnak, az orosz támadás alatt álló ország neve a hétfői sajtótájékoztatón is többször elhangzott. Még arra is volt példa, hogy a britek ismét feltűntek az uniós intézmények ülésein.

Az óvatos barátkozás mellett mindenesetre az Európai Bizottság már a nyáron újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított a kilépési alkuk betartatásáért, de ezeket a tagállamokra, nem volt tagokra találták ki. (Végül pénzbüntetéshez vezethetnek, de az jó kérdés, hogy ezt hogyan hajtanák be a briteken.) A Bizottság akár büntetővámokat is előkészíthet, ha a britek a figyelmeztetések ellenére lyukat ütnének a közös piacon, korábbi példa alapján a brit kormánypárt szavazóköreire szabva. Az EU a Horizont Európa kutatási programjából is kirakta a briteket.

Az oroszok mellett viszont – ahogy arra az ír külügyminiszter is rámutatott – egyik félnek sem hiányozna, ha egymással is gazdasági háborút vívnának. A brit gazdaság részben a brexit miatt a többi fejlett nyugati országhoz képest is siralmasan teljesít.

Az egymás elleni intézkedések visszabontására utal, hogy az Európai Bizottság elnöke a hétfői sajtótájékoztatójukon bejelentette: ha az új alkut átültetik a gyakorlatba, megkezdik a Horizont Európa társulási tárgyalásait a britekkel.

A brit és északír keményvonalasok már előre fenték a kést

Von der Leyen nem véletlenül hangsúlyozta, hogy csak akkor tesz így, ha valóban meg is valósul az egyezmény, mert azt még Sunaknak alapvetően két csoport felé is el kell adnia. Egyrészt a saját képviselői közül azoknak, akik a lehető leginkább szakítanának az EU-val. A miniszterelnök korábban megígérte, hogy a parlament „kifejtheti a véleményét” az alkuról, és a hétfői sajtótájékoztatón jelezte, hogy „megfelelő időben” megszavaztatja a képviselőket. Ahogy arról a Telegraph írt, erre nincs is szükség, mert a szükséges alsóbb szintű módosításokhoz a kilépési szerződés megszavazása már megadta a jogalapot. Sunak akkor is számíthatna sok puha brexitet támogató ellenzékire, ha bármilyen szavazás, például állásfoglalás jönne az egyezségről.

A konzervatívok (toryk) volt vezetője, Michael Howard a Telegraph-ban fejtegette, miért támogatja az alkut. Martin Vickers tory képviselő hasonlóan nyilatkozott:

„Elszántan támogattam a brexitet, de ideje továbblépni. Be kell állnunk a miniszterelnök mögé.”

David Davis volt brexitügyi államtitkár, aki az eredeti, még Theresa May-féle brexitterv miatt lépett ki a kormányból, arról beszélt az Independentnek, hogy az „ösztöne” alapján támogatná a mostani egyezséget. Szerinte „teljes hülyeség”, hogy száz konzervatív képviselő lázadjon fel, nagyjából néhány tucatra számított.

Még ha szavaznának és sok lenne a lázadó, a Munkáspárt szélsőséges esetben megpróbálhatná robbantani a kormányt, mert a felmérések szerint bődületes előnnyel vezet, 45-50 százalék körülre mérik a nagyjából 25 százalékos konzervatívokhoz képest. (Egy ilyen eredmény az egyfordulós, csak egyéni körzetek miatt aránytalanul a győztesnek kedvező brit választási rendszerben elsöprő többségbe hozná az alsóházban a Munkáspártot.) Sunaknak és a konzervatívoknak épp a saját gyengeségük és az összevissza cserélődő miniszterelnökök miatt lenne fontos, hogy végre egységet mutassanak – a toryk már a harmadik kormányfőnél járnak az első északír megállapodást letárgyaló Theresa May óta.

Ő épp abba bukott bele, hogy a megállapodása mögé nem tudott többséget állítani. Utódja a mostani belső ellenzék egyik vezetője, Boris Johnson egy újratárgyalás után hozta össze a most érvényes északír jegyzőkönyvet, így a vámhatár az Egyesült Királyságon belül, a Brit-sziget és Észak-Írország közé került. Ez az a megoldás, amit May igyekezett elkerülni és szerinte egy brit miniszterelnök se tudna beleegyezni, mert megbontja az ország egységét.

Johnson kormányzása alatt nyújtották be azt a tervezetet is, amely részlegesen felülírná a jegyzőkönyvet. A volt miniszterelnök már több mint egy hete figyelmeztette Sunakot, hogy ne vonja vissza ezt a javaslatot. A Times épp vasárnap írt a hozzá kiszivárgott jogi véleményről, amelyet még kormányfőként Johnsonnak készítettek az egyezményt felülbíráló tervezethez, és ez a lap szerint értéktelennek minősítette a szöveget.

A brit konzervatívokon belül a kemény brexit támogatóinak korábbi vezetője, Jacob Rees-Mogg már azon is kiakadt, hogy Ursula von der Leyen Sunak mellett III. Károly királlyal is találkozott, ahogy több más konzervatív és DUP-os politikus is rosszalta a kormány tanácsára szervezett találkozót.

A konzervatívokon belüli euroszkeptikus ERG platform elnöke, Mark Francois ragaszkodott hozzá, hogy az uniós jogot kigyomlálják Észak-Írországból, ne legyen semmilyen szerepe az EU bíróságának és az egyezményt a DUP is támogassa. (A csoport kedden próbál közös álláspontra jutni, de a Guardiannek többen azt mondták, általánosságban elfogadhatónak tűnik az alku.)

A keményvonalas britpártiakat képviselő DUP meggyőzése Sunaknak nemcsak nehezebb feladat, de sokkal fontosabb is.

Az északír törvényhozó testület legutóbbi választásakor a pártra visszaütött a jegyzőkönyv hajthatatlan elutasítása, és elveszítette a relatív többségét, ráadásul az ellenpólus, az ír felkelők politikai szárnyából kinőtt Sinn Féin szerezte a legtöbb mandátumot. Az Írországban is aktív párt sikere ugyanakkor csak még hajthatatlanabbá tette a DUP-t és jelenleg bojkottálja a törvényhozást abban a reményben, hogy új választást érhet el és visszaszerezhet néhány elveszített helyet. A hatalommegosztási szabályok miatt a bojkott mellett nem tudnak házelnököt választani, így a törvényhozás sem tud összeülni és az északír kormányt sem tudják újraválasztani.

Sammy Wilson, a DUP alsóházi frakcióvezetője korábban arra figyelmeztetett, hogy nem fogadnak el olyan megállapodást, amellyel az uniós jog az Egyesült Királyság bármely részére vonatkozna, bár ez elsősorban nem rajta, hanem a párt vezetőjén, Jeffrey Donaldsonon múlik. Ő hét követeléshez kötötte bármilyen egyezség elfogadását, köztük ahhoz, hogy nem lehet határ Nagy-Britannia és Észak-Írország között, nem ellenőrizhetik az áruforgalmat köztük, és az Egyesült Királyság egyetlen állampolgárára sem vonatkozhatnak eltérő szabályok, mint a többiekre. Azt is bizonygatta, hogy nem elég valamiféle módosítgatás, a jegyzőkönyvet „le kell cserélni olyan megegyezésre, amely elfogadható és visszaállítja a helyünket az Egyesült Királyságban, valamint a belső piacán”. Donaldson a bejelentés után üdvözölte a „jelentős haladást”, és örült a vészféknek is. A 90 tagú északír törvényhozásban jelenleg 25 képviselőjük van, de a kisebbik britbarát Ulsteri Unionista Párttal együtt bőven meg tudják ugrani a harminc fős határt a mechanizmus beindításához. „Valóban, az unionistáknak vétója lenne ilyen körülmények között” – értékelte a helyzetet, de „maradtak aggasztó kulcskérdések”, mint az uniós jogszabályok alkalmazása. Mindenesetre időt kért, hogy a párt eldöntse, sikerült-e teljesíteni a hét feltételt.

A keményvonalasok egyik hangadója és a párt alapítójának fia, Ian Paisley korábban arról írt a Sunba, hogy ha a jegyzőkönyv „bármelyik részét” megtartják, a DUP nem tér vissza az északír kormányba (a Sinn Féin a különleges alkotmányos berendezkedés miatt csak a legnagyobb unionista párt támogatásával tud kormányozni).

Sunak nem véletlenül hangsúlyozta a hétfői sajtótájékoztatón, hogy a külön névvel is „windsori keretként” marketingelt megállapodás új, bár egyelőre úgy tűnik, hogy valójában a már meglévő jegyzőkönyv módosítása vagy pontosítása.

Az EU szerint a britek ejtik az egyoldalú módosítást

A brit kormány windsori keretről kiadott dokumentumai is nagyrészt nyilatkozatok és ajánlások, de a csatolt jogi vélemény szerint egy nemzetközi szerződés, „beleértve magának a jegyzőkönyvnek a módosítását”. Az Európai Bizottság közleménye ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy „a megoldásokat a kilépési egyezmény keretében találtuk, amelynek szerves része” az északír jegyzőkönyv és ez a szabályok alapján közös megegyezéssel 2024-ig „kiegészíthető”.

A brit jogi vélemény arra is utal, hogy a tavalyi, egyoldalúan módosító törvénytervezetet visszavonhatják: mivel a kerettel elérhetővé vált egy „tartós tárgyalásos megoldás, már nem lenne jogalap” hozzá. Az Európai Bizottság tájékoztatója ki is mondja:

„A brit kormány beleegyezett, hogy nem lép tovább a jogszabállyal”, amely egyébként is „inkompatibilis” az új alkuval, így el is fog bukni a parlamenti ülésszak végén. Cserébe az uniós kötelezettségszegési eljárásoknak sem lenne alapja, ha végrehajtanák az egyezséget.