Az ukrán hírszerzés szerint újabb 500 ezer embert soroz be Oroszország

Németország azt tervezi, hogy még az idei első negyedév vége előtt eljuttat negyven Marder páncélozott gyalogsági harcjárművet Ukrajnának – közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő.

A német hadsereg készleteiből egy – amerikai gyártmányú – Patriot légvédelmi rakétarendszert is szállítanak Ukrajnának az első negyedévben – mondta. Az ukrán katonákat Németországban képzik ki a Marderek használatára, ez körülbelül nyolc hétig tart majd.

(Guardian)

Tíz vagyonkezelő cég 2022 februárjában lecserélte kedvezményezettjét, Roman Abramovics orosz oligarchát, akinek helyét az üzletember gyerekei vették át. Abramovics legalább 4 milliárd dollárnyi vagyont adott így át, a szankciókat kivető országok hatóságai pedig nehezebben foglalhatják le ezek után például a jachtokat, amikről korábban azt hitték, hogy az üzletember birtokában vannak. Az esetről eben a cikkben írtunk bővebben.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország januárban 500 ezer sorkatona mozgósítását rendeli el az ősszel behívott 300 ezren felül, ami szerintük újabb nyilvánvaló jele annak, hogy Vlagyimir Putyin nem akar véget vetni a háborúnak.

Vadim Szkibickij, Ukrajna katonai hírszerzési vezetőhelyettese beszélt arról is, információik szerint a sorkatonák a keleti és a déli frontnál tavasszal és nyáron induló új orosz offenzívákban fognak részt venni.

Oroszország tagadja, hogy második mozgósítási hullámra készülne. Putyin a múlt hónapban azt mondta, „értelmetlen” újabb behívási hullámról beszélni, az októberben mozgósítottaknak is csak a felét küldték eddig az ukrán frontra. Bár a szeptember-októberi mozgósítás előtt is azt mondták, nem lesz sorozás.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint jelenleg 280 ezer orosz katona van bevetésen Ukrajna ellen. Nyáron Ukrajna nemzetbiztonsági főnöke, Olekszij Danilov azt mondta, egymillió ukrán szerez harci tapasztalatokat, bár valószínűleg ennyien nem teljesítenek aktív szolgálatot.

Szkibicszkij szerint sok múlik majd azon, hogy Ukrajna továbbra is kap-e nyugati lőszereket és fegyvereket, amelyekkel felszerelhetik az új tartalékos egységeket, amelyeket Ukrajna most készít elő, hogy felkészüljön az újabb orosz offenzívákra.

Ukrajna arra számít, az oroszok a mozgósítás legújabb hullámát január 15-én, az oroszországi téli szünidő után jelentik be.

Szkibickij megismételte, hogy kicsi a valószínűsége egy Belaruszból indított orosz támadásnak. Úgy látják, Oroszországnak mindössze egy – mintegy 15 ezer fős – hadosztálya van jelenleg Belaruszban. Tavaly februárban 45 ezren támadtak onnan, és nem sikerült bevenniük Kijevet, pedig Ukrajna nem volt eléggé felkészülve – vezette le. Most Ukrajna északi védelmi állásai erősek, és Ukrajna készen áll – tette hozzá.

(Guardian)

„Ha elolvassuk az ortodox karácsonyi tűzszünetről szóló orosz elnöki rendeletet, úgy tűnik, hogy a szöveg szó szerint tagadja az őszi orosz annexiókat” – írta péntek esti Facebook-bejegyzésében Rácz András Oroszország-szakértő.

A rendelet szövege ugyanis így hangzik Rácz fordításában: „Figyelembe véve Őszentsége Kirill pátriárka kérését utasítom az Oroszországi Föderáció védelmi miniszterét, hogy 2023. január 6. 12:00 és 2023. január 7. 24:00 óra között vezessen be tűzszünetet a felek között Ukrajnában húzódó frontvonal egészén.”

A bökkenő az, hogy jelenleg majdnem az összes frontvonal olyan területeken húzódik, amelyeket Oroszország a saját jogrendszere szerint még szeptember-október folyamán annektált. Viszont az elnöki rendelet szerint ezek Ukrajna részei.

Oroszország hivatalosan azért szólított fel tűzszünetre péntekre és szombatra, hogy a katonák megünnepelhessék az ortodox karácsonyt. Nyugati elemzők szerint ugyanakkor ez egy trükk része.

Az Egyesült Államok több mint 3 milliárd dollár (ami több mint 1100 milliárd forint) értékű új fegyveres segélycsomagot küld Ukrajnának, jelentette be pénteken a Fehér Ház. Ez a legnagyobb értékű segélycsomag, amit az USA a háború kirobbanása óta Ukrajnának nyújt.

Az amerikai elnöki hivatal sajtótitkára, Karine Jean-Pierre a bejelentéskor azt mondta: „a háború kritikus ponton van, és mindent meg kell tennünk, hogy segítsük az ukránokat az orosz agresszióval szembeni ellenállásban.”

Az USA ezzel a csomaggal küld Ukrajnának

• 50 Bradley gyalogsági harcjárművet,
• 500 páncéltörő rakétát,
• 250 ezer darab lőszert,
• 100 M113-as páncélozott személyszállító járművet,
• 55 aknavédett páncélozott harcjárművet (MRAP),
• 138 HUMVEE-t,
• valamint további lőszert a HIMARS-okhoz és a légvédelmi rendszerekhez.

A Bradley egy gépágyúval felszerelt lánctalpas páncélozott szállítójármű, a típust az amerikai hadsereg az 1980-as évek óta használja gyalogsági csapatok harcba szállítására.

Egy nappal korábban jelentették be, hogy Németország Marder gyalogsági harcjárműveket, és egy Patriot légvédelmi rendszert ad Ukrajnának, az Egyesült Államok által a múlt hónapban ígért Patriot-üteg után.

(The Guardian)

Az oroszok tizennégyszer nyitottak tüzet a Vlagyimir Putyin által meghirdetett egyoldalú ideiglenes tűzszünet életbe lépése utáni három órában, állítja Luhanszk kormányzója, aki szerint az oroszok megpróbáltak megrohamozni egy olyan települést is, amit az ukránok már felszabadítottak.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új, uniós finanszírozású projektet indított Ukrajna legnyugatibb régióiban, de az érdekelt felek szerint a finanszírozás nem a háború által leginkább sújtott területekre irányul – írja az Euractiv.

Szerdán az Európai Unió és a FAO partnerségi megállapodást jelentett be az orosz invázió okozta zavarok által sújtott ukrán kistermelők és vidéki háztartások támogatására. Ukrajnában a mezőgazdaság a vidéki területeken élő mintegy 13 millió ember alapvető megélhetési forrása. A tizenegy hónapja tartó háború azonban az értékesítési lánc zavaraihoz valamint a termények és az infrastruktúra pusztulásához vezetett. A mezőgazdaságból élő ukrán vidéki lakosság 25 százalékát a háború arra kényszerítette, hogy leállítsa vagy csökkentse tevékenységét – derül ki a FAO friss jelentéséből.

Ezért a 2023 márciusában kezdődő projekt célja az, hogy 15,5 millió dollárral finanszírozza a mezőgazdasági értékláncok helyreállítását és fejlesztését több nyugati régióban is – mondta Christian Ben Hell, az EU ukrajnai küldöttségének mezőgazdasági ágazatvezetője. Hell szerint erre azért van szükség, hogy ki tudják elégíteni az ország nyugati felében élő vagy a háború elől oda menekült lakosság élelmiszerigényét, rövid távon kezelni tudják az ország más területein tapasztalható élelmiszer-bizonytalanságot és ne alakuljon ki élelmiszerválság.

A háború leginkább a közép-, kelet- és dél-ukrajnai régiókat sújtotta, amelyek hagyományosan nagy búza-, napraforgó- és kukoricatermesztők. A háború elől sok gazda menekült el, hátrahagyva földjét és addigi megélhetését.

Néhány érdekelt fél rámutatott arra, hogy a forrásokat nem a leginkább rászorulókhoz irányítják, mivel nem az ország nyugati felében élő gazdák szenvednek elsősorban. Az ilyen vélemények szerint valójában épp azok a régiók „garantálják az élelmezésbiztonságot”, amelyek kívül esnek a finanszírozás hatályán: nagyobb gazdaságokban termesztenek szántóföldi növényeket, például búzát, kukoricát és napraforgót. Mindez szerintük azt jelentheti, hogy a finanszírozás nem fog hozni áttörést.

Órákkal a Vlagyimir Putyin által meghirdetett egyoldalú ideiglenes tűzszünet életbe lépése előtt az orosz erők újabb csapásokat mértek ukrán városokra. Péntek reggel lövedékek csapódtak be a kelet-donyecki régióban lévő Kramatorszk városában – közölte Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.„Az orosz csapatok kétszer is rakétákkal csapást mértek a városra” – írta Timosenko a Telegram-oldalán. Beszámolója szerint egy lakóépületet találtak el, de áldozatok nincsenek – tette hozzá.

Olekszandr Honcsarenko, Kramatorszk polgármestere arra figyelmeztetett, hogy a város „tűz alatt áll”, és felszólította a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken. Helyi lakosok több robbanásról számoltak be a Reutersnek.

A dél-ukrajnai Herszon városában az orosz erők péntek reggel, a tűzszünet életbe lépése előtt eltaláltak egy tűzoltóságot – közölte a regionális kormányzó. Egy mentőmunkás meghalt, négy másik pedig megsebesült.

Az AFP hírügynökség és a CNN újságírói arról számoltak be, hogy orosz és ukrán oldalról is lövéseket hallottak a kelet-ukrajnai Bahmut város környékén.

(Guardian)

Az ukrán források szerint légiriadót jelentettek az ország egyes részeiről, alig néhány órával azután, hogy Oroszország hivatalosan tűzszünetet hirdetett. Az ukrán fővárosból, Kijevből is légiriadóról számoltak be.

Euan MacDonald, az angol nyelvű New Voice of Ukraine főszerkesztője szerint a riasztásokat egy MiG-31K típusú harci repülőgép belaruszi indítása váltotta ki – írja a Sky News.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által csütörtökön bejelentett 36 órás tűzszünet életbe lépett – közölte pénteken az orosz állami televízió. Azt mondták, pénteken és szombaton azért tartják be a tűzszünetet, mert akkor ünneplik az ortodox karácsonyt.

„Oroszország elnökének utasításával összhangban az orosz védelmi miniszter utasította a csapatokat, hogy január 6-án 12 órától január 7-én 24 óráig vezessenek be 36 órás tűzszüneti rendszert Ukrajnában” – olvasható az orosz védelmi minisztérium közleményében.

A bejelentést azonban szkeptikusan fogadták ukrán és nyugati tisztviselők, akik szerint Oroszországnak hátsó szándékai vannak. Ukrajna elutasította, hogy csatlakozzon a tűzszünethez, és azt állították, hogy ez egy kísérlet az ukrán előrenyomulás megállítására.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Putyin némi levegőhöz próbál jutni azzal, hogy hagyja pihenni a csapatait, míg az Institute for the Study of War kutatóintézet úgy értékelte, hogy Oroszország ezzel Ukrajna megítélését próbálja rontani.

(Sky News, Interfax)

Nyugati elemzők szerint a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett 36 órás tűzszünet valószínűleg része annak a trükknek, amellyel azt akarja elérni, hogy Ukrajna ne tűnjön hajlandónak a békére.

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóintézet szerint a bejelentés – amelyet kevesebb mint 24 órával a javasolt tűzszünet előtt tett Putyin – valószínűleg egy „információs művelet, amelynek célja Ukrajna hírnevének rombolása”.

„Putyin észszerűen nem várhatja el Ukrajnától, hogy teljesítse a hirtelen meghirdetett tűzszünet feltételeit, és lehet, hogy azért kérte a tűzszünetet, hogy Ukrajnát úgy állítsa be, mint aki nem engedékeny és nem hajlandó megtenni a tárgyalásokhoz szükséges lépéseket” – áll az ISW jelentésében.

Oroszország hivatalosan azért szólított fel tűzszünetre péntekre és szombatra, hogy a katonák megünnepelhessék az ortodox karácsonyt. Az ISW szerint azonban a 36 órás tűzszünet „aránytalanul előnyös” lenne az orosz csapatok számára, és „kezdené megfosztani Ukrajnát a kezdeményezéstől”. Az ISW elemzése rámutat, hogy a tűzszünet lehetővé tenné az orosz hadsereg számára, hogy pihenjenek, regenerálódjanak, és újra orientálódjanak, hogy aztán újraindítsák a támadó műveleteiket a front kritikus szektoraiban.

Ukrajna visszautasította a tűzszüneti ajánlatot, mondván, addig nem lesz tűzszünet, amíg Oroszország ki nem vonja csapatait Ukrajna területéről.

(Sky News)

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár megállapodtak abban, hogy gyalogsági harcjárműveket küldenek Ukrajnának az Oroszország elleni harcban. A közös bejelentés előtt a két vezető telefonon egyeztetett. „Az Egyesült Államok Bradley gyalogsági harcjárműveket, Németország pedig Marder gyalogsági harcjárműveket kíván Ukrajnának szállítani” – áll a Fehér Ház közleményében.

Mindkét ország kiképzi az ukrán hadsereget a Bradley-k és a Marderek használatára. Azt ugyanakkor nem részletezték, hogy melyikből hány darabot szállítanak. Németország emellett egy Patriot légvédelmi rendszert is szállít Ukrajnának, az Egyesült Államok által a múlt hónapban ígért rendszer mellett – tette hozzá a Fehér Ház.

Ukrajna többször is hangoztatta, hogy 600-700 gyalogsági harcjárműre, valamint 300 harckocsira lenne szüksége, hogy hadseregének esélye legyen áttörni a frontvonal mentén egyre jobban megerősödött orosz állásokat. Eddig azonban az Egyesült Államok és Németország óvakodott attól, hogy NATO-szabványú páncélosokat küldjenek Ukrajnába, mert attól tartottak, hogy ezt Oroszország eszkalációként értelmezné.

A nyugati típusú páncélozott járművek szállításáról szóló döntés mindenképp jelentős lépés, még akkor is, ha mindkét ország elállt a tankok küldésétől.

„Ez egy jó döntés” – mondta Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter, akinek a minisztériuma zöld utat adott a fegyverexportnak. „A háború kezdete óta folyamatosan bővítettük támogatásunkat a partnereinkkel egyeztetve. Logikus, hogy mi is megtesszük ezt a lépést. Ukrajnának joga van megvédeni magát az orosz támadással szemben, nekünk pedig kötelességünk segíteni” – mondta Habeck.

Franciaország szerdán közölte, hogy növeli a Kijevnek nyújtott katonai támogatását, és meg nem határozott számú AMX-10 RC könnyű páncélozott járművet szállít az ukrán hadseregnek, amely szakértők szerint felderítő szerepkörre és harckocsik támogatására is alkalmas. Kijev a háború kezdete óta mintegy 200 posztszovjet harckocsit kapott kelet-európai országoktól, de az Európában rendelkezésre álló kínálat mostanra már korlátozott.

„A harckocsik potenciálisan döntő fontosságúak, mert nincs más megoldás, ha védekező állásban lévő ellenséges alakulatokat akarunk megtámadni. A gyalogság hatékonysága megduplázódik, még akkor is, ha csak három-négy harckocsi segít” – mondta Ben Barry, a brit hadsereg egykori harckocsiparancsnoka, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szárazföldi hadviseléssel foglalkozó elemzője.

(Guardian)

• Amerika fontolóra vette, hogy páncélozott járműveket küldjön Ukrajnának.
• Erdoğan azt mondta Putyinnak, hogy egyoldalú tűzszünet kell a béke érdekében.
• Kirill pátriárka január 6. déltől január 7. éjfélig karácsonyi tűzszünetet kért Ukrajnában a „belpolitikai konfliktusban érintett” minden féltől.
• Csütörtök délután Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalú 36 órás fegyverszünetet hirdetett.
• A tűzszünet hírére ezután sorban reagáltak az érintettek, Zelenszkij tanácsadója szerint például csak képmutatás az orosz fegyverszünet.
• Joe Biden amerikai elnök szerint Putyin csak levegőhöz akar jutni a tűzszünettel, és érdekesnek találja, hogy karácsonykor és újévkor készen állt a kórházak, óvodák és templomok bombázására.
• Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz tűzszünet csak őket akarja megállítani, az oroszok ezzel csak még több katonát és fegyvert akarnak a területükre szállítani.

A csütörtöki nap történéseit itt tudja visszaolvasni.