Politico: Alapos vizsgálatot sürgetnek Magyarország jogállamisági ügyében a német kormánypártok

A német kormánypártok parlamenti javaslatban sürgetik Olaf Scholz német kancellárt, hogy „alaposan” vizsgálja meg Magyarország jogállamisági reformjait, és csak akkor támogassa a visszatartott uniós pénzek felszabadítását, ha Budapest bizonyítani tudja, komolyan gondolja a demokratikus visszalépésekkel kapcsolatos, régóta fennálló aggályok kezelését – írja a Politico. A lap megszerezte a javaslatot, amelyet a három német kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) frakciója csütörtökön kíván szavazásra bocsátani a német parlamentben.

A három kormánypárt az indítványban felszólítja Olaf Scholz kancellárt és kormányát, hogy „alaposan vizsgálja meg”, hogy a magyarországi reformoknak „a gyakorlatban fenntartható hatása van-e”. A lap szerint ha ezt nem így ítélik meg, akkor a kormánynak le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, és meg kell szavaznia a Budapestnek szánt kifizetések felfüggesztését. Emellett a német kormánypártok az Európai Bizottságot is felszólítják arra, hogy biztosítsa, hogy a Magyarország által javasolt reformok „elegendőek legyenek a jogállamiság valamennyi releváns hiányosságának orvoslására”.

A Politico szerint komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány nemcsak betű szerint, hanem valóban be tartja-e majd a szükséges reformokat. A lap azt is írja, hogy mivel a három német kormánypártnak többsége van a parlamentben, várhatóan megszavazzák az indítványt, így a német kormány aligha tudja majd ignorálni saját pártjainak döntését.

Orbán Viktor éppen egy hónapja járt Berlinben, ahol találkozott is Olaf Scholzcal, (és előző német kancellárral, Angela Merkellel is), de a Politico forrásai szerint a magyar kormányfő hűvös fogadtatásban részesült.

Az Európai Bizottság szeptemberben a jogállamiság elveinek magyarországi megsértései miatt nagy mértékű pénzmegvonást javasolt Magyarországgal szemben, de a döntést az Európai Unió Tanácsára bízták. Így az uniós szakminiszterekből álló Tanács szavazásán dőlhet el, hogy a magyar kormány hozzáférhet-e az országnak járó uniós forrásokhoz. A Bizottság javaslata szerint 3000 milliárd forintnyi összeget kellene elvonni Magyarországtól az uniós pénzek felhasználása körüli visszaélések miatt.

Október elején szavazta meg a magyar parlament azt a törvénycsomagot, amivel 17 pontban tesz eleget a kormány az Európai Bizottság kéréseinek. Ezeknek az ígéreteknek a gyakorlati megvalósítása az ára annak, hogy az egyelőre parkolópályán levő 3000 milliárd forintnyi EU-s pénzt megkapja Magyarország.

A Bizottság szerint ha a magyar kormány december közepéig teljesíti a vállalásait, akkor hozzáférhet a teljes összeghez, hiszen védve vannak a források – olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint az Integritási Hatóság felállítása, a közhasznú alapítványok szabályozása vagy az egyajánlatos közbeszerzési eljárások csökkentése.Arról, hogy egy újabb hatóság felállítása hozhat-e érdemi változást, miközben továbbra sem esik szó arról, hogy Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, a korrupciós hatóságról szóló, és az Integritás Hatóság vezetőiről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter korábban azt mondta, Magyarország három csomagról tárgyal az Európai Unióval, ezek:

• a hétéves uniós költségvetésből járó támogatás, amely 2020 és 2027 között összesen 14 ezer milliárd forint, ebből 4000 milliárd vidékfejlesztésre fordítható,
• A helyreállítási és ellenálló képességi alap (RFF), amit a koronavírus-járvány gazdasági hátrányainak enyhítésére hoztak létre, ebből Magyarországnak 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás járna,
• egy kedvezményes konstrukciójú hitel is, amelynek felvételéről a kormány még nem döntött.