A bolgár patthelyzet: nyugatosok kontra oroszbarátok, régiek kontra korrupcióellenesek

Bolgár politikusok jönnek és mennek. Bulgária másfél éven belül már a negyedik alkalommal kényszerült arra, hogy előrehozott választást tartson, a helyzetről rendszeresen írunk, például itt, itt és itt.

Bemutattunk az elmúlt években is jó pár szerencselovagot, akik csak ideig-óráig tűntek fel, de azért van néhány tartósabb szereplő is. Ilyen a sokadszorra megismételt, vasárnap tartott választást megint megnyerő Bojko Boriszov volt kormányfő és a GERB, vagyis a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért elnevezésű jobboldali, populista, Nyugat-barát és nagyon sok korrupciós üggyel terhelt pártja.

Igen ám, de aki a csatát megnyerte, még nem győzött a háborúban. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a győztes párt kormányképes koalíciót is létre tud hozni. Mindjárt mutatjuk az erőviszonyokat és a koalíciós lehetőségeket, de elöljáróban annyi rögzíthető, hogy mivel Bulgáriában nagyon nehezen békül egymással a Nyugat-barát és az oroszbarát politika, illetve a „régiek” (ami itt azt jelenti, hogy korrumpáltak) és a korrupcióellenesek, így nem nagyon látszik körvonalazódni a lehetséges összefogás.

Na de akkor ki, kivel?

Az is látszott, hogy a választás iránt elég alacsony volt az érdeklődés, Bulgária elfásult. A korábbi 50-60 százalékos részvétel után már csak 37 százalék ment el szavazni. Nézzük, ki hogyan szerepelt, a százalékok mellett pár jellemzőt is írunk a pártokról.

• GERB, 25,35 százalék. Bojko Boriszov pártja gyakorlatilag a jelképe a Bulgáriát folyamatosan visszatartó korrupciónak. Boriszov 2009 és 2013, 2014 és 2017 januárja, majd pedig 2017. május és 2021. május között volt Bulgária miniszterelnöke, súlyos korrupcióval vádolják, és idén márciusban le is tartóztatták.
• Folytatjuk a változást (PP), 20,20 százalék. Vezetője, Kiril Petkov fiatal Nyugat-barát politikus a Harvardon végzett, Nyugatról tért vissza, ő volt a legutóbbi kormányfő. A legutóbbi választásnál úgy tűnt, hogy frissen alakított korrupcióellenes pártjával sikerül kitörnie a politikai patthelyzetből, de azért sokáig nem bírta a nyomást. A PP vezette kormánykoalíció júniusban bizalmi szavazáson megbukott, emiatt kellett kiírni az október 2-i választást.
• Török párt (DPS), 13,76 százalék. A kisebbségiek (törökök, romák) rá szoktak szavazni, de ez a single issue (vagyis egyedül a nemzetiségi jellegével politizáló) párt a legkorruptabbnak tartott erő, amelyik a kormány támogatásáért nagyon megkérte mindig az árát.
• Újjászületés, 10,17 százalék. Meglepően jól szerepelt, miután az előző parlamentben még a legkisebb párt volt. Erősen oroszbarát és igencsak nacionalista, de mivel új párt, legalább még tiszta.
• Bolgár Szocialista Párt, 9,3 százalék. Balos, oroszbarát, régebben sokat volt hatalmon, finoman szólva sem a hiteles változás megtestesítője.
• Demokratikus Bulgária (DB), 7,45 százalék. Nyugatos, zöld, liberális, korrupcióellenes formáció.
• Bolgár Felemelkedés, 4,62 százalék. Kiril Petkov pártjából kivált konstelláció, amely a volt kormánynál kevésbé Nyugat-barát, sőt akár azt is mondhatjuk, hogy mérsékelten putyinista.

A bolgár választások tényleg olyanok, mint a Trabant zenekar örökbecsűje:

„lentről, vagy egyre feljebbről

hogy ki – kivel, nem érdekel”.

Vagyis mindig, választásról választásra változnak az erőviszonyok, az egyik felemelkedik, a másik elsüllyed, de kormányképes koalíció nem akar összejönni.

Van ugyanis ez a „mátrix”, amiben vannak jobbos korrupt pártok (GERB), balos korrupt pártok (BSZP), jobbos tiszta pártok (Újjászületés), balos tiszta pártok (Demokratikus Bulgária), és ezek a jobbos, balos, korrupt, nem korrupt jelzők a Nyugat- és az oroszbarátság szerint is keverednek.

Vagyis egyelőre nagy kérdés, hogy ki kivel állhat össze, nincsenek egyértelmű leosztások, de biztos lesznek próbálkozások. Ezek legfeljebb úgy jöhetnek össze, ha valakik a választási ígéreteikkel szembemennek.

A meglepetéscsapatok

Bojko Boriszovnak van némi esélye a visszatérésre, ő anno Todor Zsivkov „örökös” bolgár pártfőtitkár testőre, bokszoló és futballista volt. A GERB a törökök pártjával gyakran szokott koalícióra lépni, de a közvélemény-kutatók szerint ha a korrupció jelképeivel bárki más szövetségre lépne, azzal nagyjából le is írná magát. Így pedig semmilyen egymással szóba álló erőnek nem jön ki a 240 fős parlamentben a 121 fő.

A jobbos, nem annyira oroszellenes Újjászületés preferenciáit kevésbé tudni. Róluk bolgár forrásaink azt mondják, hogy eléggé a Fidesz felé kacsintgatnak. A Kiril Petkovot elhagyó volt honvédelmi miniszter, később ügyvezető miniszterelnök Sztefan Janev tábornok, a parlamentbe éppen csak bejutó Bolgár Felemelkedés pártja is egy kérdőjel, de nekik jóval kevesebb képviselőjük lesz. Janev egyébként tapasztalt politikus, és voltaképpen ugyanúgy fél évig volt kormányfő, mint Petkov, csak ő nem megválasztva, hanem ügyvezető kormány élén.

A korábbi győztesek közül ugyanakkor kiesett Szlávi Trifonov, a nemrég még Van Ilyen Nép nevű pártjával választást nyerő énekes előbb a kormányzásra, majd a koalíciókötésre is alkalmatlannak bizonyult.

Kérdés van bőven

A belpolitika Bulgáriában is mozgalmasan alakul, az energiaválság, az infláció ott is gond, de mellette vannak helyi ügyek is.

• Bulgáriában mindig kulcskérdés a viszony Észak-Macedóniával. Petkov engedékenyebb volt, de a bolgárok nem szeretik azt, hogy szerintük az amúgy „bolgár” macedónok történelemkönyveket hamisítanak.
• Rumen Radev köztársasági elnök eléggé oroszbarát, nemrég amikor átadták az IGB görög–bolgár gázvezetéket, állítólag az átadón sem volt a legboldogabb. A vezetéket amúgy tíz évig építették, bolgár forrásaink szerint ezért a csigatempóért sokat tett Moszkva.
• Végül Bulgáriában mindig téma a már említett korrupció is, például a török–bolgár határon a zöldségforgalom kontrollja, vagy a legnagyobb oligarchák, az Egyesült Államok által is üldözött Deljan Peevszki médiacézár és Vaszil Bozskov lottókirály kíméletlen viaskodása. Ők korábban egyaránt Dubajban éltek, de mindketten megpróbáltak visszatérni.

Most tehát jönnek a tárgyalások, illetve a lavírozás a nagy szláv testvér, Oroszország és az EU között, amelyben Bulgária az utóbbi időben – Magyarországgal ellentétben – nagyon határozottan Moszkva ellen és Brüsszel mellett tette le a voksát. A mélypontra zuhant bolgár–orosz viszonyról itt írtunk részletesebben. Ez azonban változhat, ezért is nagyon érdekes, hogy lesz-e végre kormánya az országnak.