Működnek a szankciók: beleszegényedhet Oroszország a háborúba

Hosszú évekbe telhet, mire Oroszország gazdasága visszaáll az orosz–ukrán háború előtti szintre – erről Tóth-Czifra András, a CEPA nevű amerikai elemzőközpont kutatója beszélt a G7-nek. „Az orosz lakosság többségének a hanyatló életszínvonal nem lesz újdonság, mivel a reáljövedelmek évek óta stagnálnak, vagy esnek” – tette hozzá az elemző.

Tóth-Czifra szerint az orosz gazdasági modell szinte minden eleme nehéz kihívásokkal küzd, a nyersanyag-exporttól kezdve a hadiiparon át más, a szankciók által érintett iparágakig.

„A szankciók tehát jól működnek, és sokkal nagyobb hatásuk lesz, mint Európában. Németországban a Kieli Világgazdasági Intézet legfrissebb előrejelzése szerint még az Északi Áramlat teljes leállítása estén is csak 0,7 százalékos recesszió várható 2023-ban, majd 2024-re már ismét 1,7 százalékos bővülést várnak. Ehhez képest Oroszországban ezek a hatások hosszabb távúak és sokkal mélyebbek lehetnek”

– mondja az elemző. Szerinte nagyjából 2028-2030 környékére kerülhet vissza oda az orosz gazdaság szintje, ahol 2021-ben volt.

Bár az orosz vezetés kínosan ügyel arra, hogy ne maradjanak tömegek munka nélkül, így is egyre gyakoribb téma a helyi sajtóban a fizetések elmaradása, és egyre több iparágban kényszerülnek elbocsátásokra. Tóth-Czifra szerint ugyan politikai eszközökkel el lehet fedni a munkanélküliséget, de a szegények száma nőni fog: 20 százalék környékéről akár 33 százalék közelébe is nőhet a nélkülözők aránya a lakosságban.

Igaz, az elemző szerint a szankciók és a gazdasági visszaesés ellenére is létrejöhet egy középtávon fenntartható orosz gazdaság, ami papíron évekig működhet úgy, hogy kevesebbet termel, rosszabb minőségben. Példaként említette Tóth-Czifra erre Venezuela, Irak és Észak-Korea gazdaságát.