Kína brutális rendőrállamának elnyomott arcai

Hszincsiang Kína legnyugatibb, nagyrészt muszlim ujgurok által lakott, hivatalosan autonóm tartománya, ahonnan több mint egy évtizede érkeznek aggasztó hírek az emberi jogok sárba tiprásáról, az etnikai és vallási kisebbségek erőszakos asszimilálásáról, kényszermunkáról, kényszersterilizációról, átnevelő táborokról és az egyre erősödő digitális diktatúra kiépüléséről. Tucatnyi nyugati kutatás és cikk jelent meg, amelyek műholdfelvételek, kiszivárgott és nyilvános kínai kormányzati dokumentumok és adatbázisok, valamint elmenekült ujgur áldozatok tanúvallomásai alapján arra jutottak, hogy

a kínai hatóságok kiterjedt rendőrállamot építettek ki Hszincsiangban.

A régió titkos, rendőrségi szervereinek feltörése után kiszivárgott egy nagy adatcsomag is, amely nemcsak alátámasztotta vagy megerősítette a korábbi információkat, de a szó szoros értelmében arcot is adott az elnyomott ujgurok történetének. Azt nem lehet tudni, hogy ki szivárogtatta ki a Hszincsiangi Rendőrségi Akták néven elhíresült adatcsomagot, de azt igen, hogy az anonim forrás, a Victims of Communism Memorial Foundation elnevezésű szervezet Kína-szakértőjéhez juttatta el a fájlokat.

Az adatcsomag többek között tartalmazza 300 ezer ember személyes adatait, 32 ezer fogvatartott nevét, 10 átnevelő tábor rendőri szabályzatát és több mint 2800 olyan képet, amely biztosan fogva tartott ujgurokról készült. A 2022 májusában nyilvánosságra hozott fájlok hitelességét több mint egy tucat nemzetközi médium oknyomozói és kutatói ellenőrizték. A BBC munkatársai például egy hónapot töltöttek azzal, hogy megvizsgálják az adathalmaz hitelességét, és arra jutottak, hogy

a Hszincsiangi Rendőrségi Akták olyasmit mutatnak meg az ujgurok és más türk kisebbségek internálásából, amire a Kínán kívüli világnak korábban sosem volt ilyen szintű rálátása.

A hely, ahol az ENSZ emberi jogi főbiztosa mindent rendben talált

A Hszincsiangi Rendőrségi Akták megjelenésének különös aktualitást adott az, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet is épp az idén májusban látogatott el a nyugat-kínai régióba, és állítása szerint mindent rendben talált. Bachelet hangsúlyozta, hogy az utazásának nem volt célja az ujgur tartomány ellenőrzése, de nemcsak a fővárosban, Ürümcsiben járt, hanem meglátogatott egy börtönt Kasgar városában. A kínai kormány azt bizonygatta az ENSZ emberi jogi főbiztosának, hogy már felszámolták az általuk csak „szakképzési központoknak” nevezett átnevelő táborok hálózatát, ennek alátámasztására meg is mutattak neki egy állítólag tényleg bezárt ilyen intézményt.

A Bachelet látogatása után megosztott információkat eleve erősen bizonytalanná tette az, hogy a főbiztost ottjártakor a koronavírus-járványra hivatkozva szigorú egészségügyi burokban tartották, és teljesen elzárták a külföldi sajtótól is. Eleve elgondolkodtató, hogy egy, a kínai vezetés által maximálisan felügyelt viziten mi látszik. Ez hatványozottan igaz akkor, amikor a Hszincsiangi Rendőrségi Akták megmutatja, hogy Kína az ujgurok tömeges fogva tartásának két különálló, de egymással összefüggő rendszerét, az átnevelőtáborokat és a hivatalos börtönöket sem úgy használja, ahogy azt a hivatalos kommunikáció lefesti.

Az átnevelőtáborok

Kína külügyminiszere, Vang Ji 2019-ben azt mondta, hogy „a hszincsiangi oktatási és képzési központok olyan iskolák, amelyek segítenek az embereknek megszabadulni a szélsőségektől”, de a belső rendőrségi utasítások, az őrök beosztása és a fogvatartottakról készült képek egyaránt cáfolják azt, hogy ezek az intézmények csak egyszerű iskolák lennének.

A belső rendőrségi protokollokból kiderül, hogy a táborok minden területén fegyveres őröket alkalmaznak, hogy az őrtornyokban gépfegyvereket és mesterlövész puskákat helyeznek el, a menekülni próbálókra vonatkozóan pedig folyamatos tűzparancs van érvényben. A táborokba kényszerített ujgurokra diákokként hivatkoznak ugyan a kínai előírások, de a fogolystátuszuk egyértelmű abból is, hogy kötelező számukra a szemkötő, a bilincs és a vezetőszár is, ha kórházba vagy másik intézménybe szállítják őket.

A rendőrségi táblázatokból kiderült az is, hogy 2018-ban az egyik, többségében ujgurok lakta megyében a felnőtt lakosság több mint 12 százaléka internálóintézetben volt.

A táboroknál szigorúbban őrzött intézmények a börtönök – bár a két rendszer közötti átfedést mutatja, hogy mindkét intézménytípusban tartanak indoktrinációs foglalkozásokat.

Több ezer arckép, nem csak fogvatartottakról

Ő itt Abdusemi Abduweli, aki 2018-ban, amikor a kép készült, 16 éves volt. A hivatalos indoklás szerint azért küldték átnevelőtáborba, mert 14 évesen diáktársaival részt vett elhagyatott házak megrongálásában és kifosztásában. Nem ő a legfiatalabb egyébként a Hszincsiangi Rendőrségi Aktákban felbukkanó portrékon szereplő fogvatartottak közül, hanem a 15 éves Rahile Omer, akit az adatbázis szerint mindenféle indok nélkül internáltak.

Az alábbi képen a 44 éves Gulsunay Abdurehim látható. Azért vitték el, mert 1994-ben az anyjától megtanult három verset és három rövid részletet a Koránból, 1995-ben pedig a szigorú kínai születésszabályozási törvényeket megszegve adott életet a gyerekének. Az övén kívül is számtalan példa van arra az aktákban, hogy utólag, az évekkel vagy akár évtizedekkel korábban elkövetett cselekményekért büntetnek meg embereket. Egy férfit 2017-ben tíz évre börtönöztek be, mert 2010-ben néhány napig tanulmányozta a nagymamájával az iszlám szentírást.

A kiszivárgott rendőrségi anyagok arról is tanúskodnak, hogy az ujgurok esetében a terrorizmus vádját rendkívül széleskörűen alkalmazzák a kínai hatóságok. A fotón Alimjan Qasim látható, akit az alapján minősítettek szélsőségesen vallásosnak, hogy kerüli a dohányzó és alkoholt fogyasztó embereket. 2017-ben 5 évre elítélték. A nyilvántartásban az is szerepel, hogy kapcsolatban állt valakivel, akit vallásos irodalom illegális tanulmányozása miatt több mint 13 évre bebörtönöztek.

A feltört rendőrségi adatbázisból kiszivárogtatott fájlok között több mint 5000 ujgur portréja látható, a BBC szerint ezek közül 2884-ről egyértelmű, hogy fogva tartott embereket ábrázolnak. A fotók mind 2018 januárja és júliusa között készültek, és egyértelműen látszik belőlük, hogy Hszincsiangban nemcsak az elítélteket, hanem általában az ujgur lakosságot is fotós adatbázisban tartják nyilván.

A képekhez tartozó időbélyegek alapján úgy tűnik, hogy nagy csoportokban, lakóhely szerint hívták be az embereket a rendőrőrsökre fotózásokra, volt, hogy az éjszaka közepén (tekintet nélkül a gyerekekre és az idősekre). A táborokban és börtönökben készült fotókhoz hasonló fájlnévrendszer pedig arra enged következtetni, hogy

a portrék közös célt szolgálhatnak: egy hatalmas arcfelismerő adatbázis kiépítését.

Kínában 2019-ben szigorították a titkosítási előírásokat, szakértők szerint ez lehet a magyarázat arra, hogy a külföldi sajtóhoz eljutott dokumentumok között nincs 2018 végénél későbbi keltezésű.

Titkos beszédek kontra hivatalos kommunikáció

A feltört rendőrségi fájlok számos, magas rangú párttisztviselőktől származó, titkos minősítésű beszédet is tartalmaznak. Szakértők szerint ezek minden korábbinál egyértelműbb bizonyítékai annak, hogy a kínai politika az ujgur identitás, kultúra és az iszlám hit szinte minden megnyilvánulása ellen irányul, a vezetői lánc pedig egészen Hszi Csin-ping pártfőtitkár-elnökig vezet.

Kína közbiztonsági minisztere, Zsao Kezhi 2018. júniusi hszincsiangi látogatásakor például egy titkosított beszéd alapján arról beszélt, hogy csak Hszincsiang déli részén legalább kétmillió embert fertőzött meg a „szélsőséges gondolkodás”. A miniszter ugyanebben a beszédben sűrűn hálálkodott Hszi Csin-ping elnöknek, amiért új létesítmények építésére és a börtönök finanszírozásának növelésére vonatkozó „fontos utasításaival” segítette, hogy a hszincsiangi átnevelőrendszert felkészítsék 2 millió fogvatartott beáramlására.

A Hszincsiangi Rendőrségi Akták miatt a BBC számos konkrét kérdéssel fordult a kínai vezetéshez, a megkeresésükre Kína washingtoni követsége reagált ugyan, de érdemi válaszokat nem kaptak.

„A Hszincsianggal kapcsolatos kérdések lényegében az erőszakos terrorizmus, a radikalizálódás és a szeparatizmus elleni küzdelemről szólnak, nem pedig az emberi jogokról vagy a vallásról” – írta a követség. Azt állították, hogy a kínai hatóságok „számos határozott, erőteljes és hatékony deradikalizációs intézkedést” hoztak meg a térségben, amelyeknek köszönhetően Hszincsiang most „társadalmi stabilitást és harmóniát, valamint gazdasági fejlődést élvez”, minden más állítás csak hazugság és dezinformáció.