Fontos szerepe lehet Északkelet-Európának a háború miatti élelmiszerválság enyhítésében

A Corvinus, az ELTE és a BME együttműködésében készült közös magyar tanulmány szerint Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává – írja a Corvinus Egyetem közleménye. A Világbank adatainak elemzése azt mutatja, hogy az európai gabonatermés jelenleg ebben a térségben nő a legdinamikusabban, aminek két fő oka van: az egyik, hogy az északi régió gabonaféléi viszonylag kevéssé érzékenyek az éghajlatváltozásra, a másik pedig, hogy a keleti régió korábban elmaradott gazdaságai gyorsan tudnak növekedni.

Az északi irányú gabonatermesztési változások motorja a globális éghajlatváltozás, ami a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta el. A tanulmány másik fő megállapítása, hogy a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzza, itt gabonadömping alakult ki.

A tanulmány egyik szerzője, Jámbor Attila kiemelte, hogy ez a régió fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezésében, segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon is kihasználni – tette hozzá a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének vezetője.

Az elemzés a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratában jelent meg.