A tízszeres plakátfölénytől Orbán önkényuralmi opciójáig – így láttatja a nemzetközi média a magyar választásokat

2022. április 4. – 13:33

A tízszeres plakátfölénytől Orbán önkényuralmi opciójáig – így láttatja a nemzetközi média a magyar választásokat
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A nemzetközi sajtóban az orosz–ukrán háború legutóbbi, brutális fejleményei háttérbe szorították a magyar országgyűlési választásokat és az ezzel egy időben tartott gyermekvédelminek nevezett népszavazást. Azonban az angol nyelvű lapok és hírügynökségek így is nagy terjedelemben számoltak be a Fidesz győzelméről, és latolgatták Orbán Viktor lehetőségeit; ezekből a beszámolókból válogatunk.

Politico: Orbán a háborúra és a médiafölényre építette fel győzelmét

A befolyásos Politico európai kiadása szerint Orbán győzelmét az óriási médiafölénye és az orosz–ukrán háborúra kalibrált „béke és stabilitás” kampányüzenete biztosította, ellenfeleit azonban „sokkolta” a győzelem mértéke.

A Politico meglehetősen sematikus prognózisa azt vetíti előre, hogy az újabb kétharmados győzelem megerősíti Orbánt abban, hogy jó vonal az Oroszország elleni uniós szankciók „energiabiztonság”-ra hivatkozva való vitatása, és a magyar demokratikus intézmények lerombolása miatt is újabb csörtéket kell vívnia egyes uniós intézményekkel. A lap szerint Orbán egyértelműen megerősítette vezető szerepét a nemzetközi jobboldali populista vezetők között, és felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök legfontosabb balkáni szövetségesét, Aleksandar Vučić szerb elnököt is újraválasztották.

Orbán amerikai szövetségeseit nem érdekelte a választás

Bár a Politico fentebb idézett cikke Orbán nemzetközi szövetségi hálózatának részeként említette a Fox News befolyásos tévés megmondóemberét, Tucker Carlsont, a magyar kormány házi influenszerei által manírjaiban és kultúrharcos témáiban sokat utánzott republikánus médiát nem igazán érdekelte a Donald Trump által is támogatott Orbán Viktor sikere. Magyar idő szerint dél körül a Fox Newson például még konkrétan egy szó sem esett a Fidesz választási győzelméről, az olyan, a vezető konzervatív híroldalénál is ideologikusabb közönségnek szóló lapok, a Breitbart vagy a Newsmax egy betű változtatás nélkül hozták le az AFP hírügynökség szikár, tényekre szorítkozó tudósítását, a Daily Wire vagy a Washington Examiner teljesen kihagyták a hírek közül a magyar választást.

A New York Times a Telex kérdését idézi

A világ egyik legnevesebb amerikai lapja összefoglalója a Szerbia és Magyarország közti párhuzamok és különbségek érzékeltetésén keresztül mutatja be a két választást. A hasonlóságok között szerepel például a két ország vezetésének Putyin-barátsága, a lap szerint például az orosz elnök támogatásáról biztosította Orbán Viktort kettejük februári moszkvai találkozóján (ez konkrétan nem történt meg, legfeljebb közvetett módon, a gázszállítási megállapodás bejelentésén keresztül).

A lap kiemeli, hogy a Fidesz kampánya, melyet a kormány által ellenőrzött média is visszhangzott, az ellenzéket háborús uszítóként állította be, és a szavazást a „háború vagy béke” kérdéseként tálalta. A lap szerint ez az üzenet még azokban is jól rezonált, akik átélték az 1956-os forradalom elleni szovjet intervenciót. A New York Times Magyarországra küldött tudósítójának egy idős, Nagykovácsiban élő férfi – akinek az apja ’56 után 14 évet ült börtönben – legalábbis szépen visszamondta a kormány által terjesztett egyik áldilemmát:

Miért kéne fiatal magyar férfiaknak harcolniuk Ukrajnáért?

És a magyar közmédiában is terjesztett orosz álhíreknek megfelelően a férfi állította, Ukrajna nem érdemel védelmet, mivel „provokálta” Oroszországot azzal, hogy „az USA katonai bázisává akart válni”.

Orbán Viktort újságírók kérdezik, miután leadta szavazatát – Fotó: Huszti István / Telex
Orbán Viktort újságírók kérdezik, miután leadta szavazatát – Fotó: Huszti István / Telex

A lap felidézi, hogy amikor a Telex a miniszterelnöknek szegezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök róla kifejtett véleményét, miszerint „elvesztette a becsületét”, és Putyin egyetlen nyílt támogatója maradt, akkor Orbán erre csak annyit válaszolt: „Zelenszkij úr ma nem szavaz. Köszönöm szépen, van-e más kérdés?”

A New York Times arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a háború témája a parlamenti választáson sikert hozott a Fidesznek, kisiklatta az LMBTQI-közösség elleni indulatokat szító népszavazást, mely érvénytelen lett.

A brit lapok kevés esélyt látnak a Putyintól való távolodásra

A brit konzervatív Times Orbán győzelmi beszédének az Európai Uniót froclizó beszólását emelte ki a tényeket ismertető beszámolójában, a szintén konzervatív Telegraph rövid beszámolójában Orbánt többször is „Putyin régi szövetségese”-ként említette, és a magyar kormányfő nyilatkozatai közül azt emelte ki, hogy Magyarország meg kívánja őrizni semlegességét és Moszkvával ápolt szoros gazdasági kapcsolatait.

A baloldali Guardian minden részletre kiterjedő tudósításában ismerteti a magyar média- és hirdetési viszonyok súlyos aránytalanságait (megemlítve például, hogy a kormánypárt tízszer annyi óriásplakáttal volt jelen a közterületeken, mint az ellenzék), és beszámol a Tiszta választás civil kezdeményezés által feltárt csalásgyanús esetekről. A Guardian megemlíti azokat a „spekulációkat”, melyek szerint Orbán Viktor a választás után Nyugat-barát korrekciót hajt végre politikájában; Hegedűs Dániel, a Marshall Fund elemzője szerint elképzelhető néhány gesztusszintű korrekciós lépés, de az Oroszországgal fennálló energia- és gazdaságpolitikai kapcsolatok nem fognak változni.

Reuters: Választás válság idején

A Reuters hírügynökség átfogó választási beszámolója szerint Orbán Viktor negyedik, „földcsuszamlásszerű” győzelme azt jelenti, hogy a választók támogatják konzervatív, illiberális államról szóló vízióját, és nem érdekelte őket az, hogy a kormány milyen szoros ideológiai-gazdasági kapcsolatban áll a Putyin-rezsimmel. A lap bemutatja a magyar kormány ellentmondásos hozzáállását az orosz–ukrán háborúhoz: miközben nem állt az uniós szankciók útjába, elzárkózott az ukrán háborús erőfeszítéseket segítő fegyverszállítmányok átengedésétől.

A Reuters azt sem rejti véka alá, hogy a magyar választások pont egybeestek a globális válság kibontakozásával, és a kormánynak szembe kell néznie az energiaárak növekedésével, a régiós gazdaságok rendelkezésére álló munkaerő meredek csökkenésével és egy általános áremelkedéssel, mely februárban elérte az éves szintre vetített 8,3 százalékot.

AP: Orbán felhatalmazva érezheti magát az önkényuralmi elemek bővítésére

A hírügynökség szerint már urnazáráskor várható volt a Fidesz-győzelem, melynek csak mértéke volt kérdéses. Azonban a kétharmados győzelem az előzetes kutatások tükrében ugyanolyan meglepő volt, mint a szélsőjobboldali Mi Hazánk 6 százalékos eredménye, mellyel átlépte a parlamentbe jutási küszöböt.

Az AP hírügynökség a választások ismertetésénél megszólaltatja Zgut Editet, a Lengyel Tudományos Akadémia (korábban a Political Capital magyar elemzőintézet) politológusát, aki szerint az újabb választási győzelemmel Orbán felhatalmazva érezheti magát, hogy rendszerében erősítse az önkényuralmi elemeket, még jobban kiszorítsa a közéletből az ellenzékieket, és a gazdaság újabb szektoraira terjessze ki az állam és a klientúra befolyását.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!