Mi történt Kelet-Ukrajnában? A legfontosabb esti és hajnali fejlemények röviden

2022. február 23. – 08:44

Másolás

Vágólapra másolva

Az orosz–ukrán konfliktusban a diplomáciai tárgyalások befagytak. Ezek helyét átvették a hadijelentések és találgatások. A műholdfelvételek szerint az orosz hadsereg nagy erőket csoportosít át Kelet-Ukrajna felé. A nyugati államok sorra jelentik be a gazdasági szankcióikat.

  • Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én elismerte Donyeck és Luhanszk területek függetlenségét, február 22-én megszerezte a felsőházi jóváhagyást is arra, hogy az orosz csapatokat idegen földön vessék be, hogy így „megőrizzék a békét”. A „békefenntartó” csapatok térségbe irányítását az Egyesült Államok nonszensznek nevezte.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fontolgatta a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását, végül az ukrán elnök kedd este videóüzenetben fordult az ukránokhoz, amelyben bejelentette, hogy rendeletet adott ki a tartalékosok behívásáról az ukrán hadseregbe. Zelenszkij ugyanakkor kiemelte, hogy nem általános mozgósításról van szó, azokat hívják be a seregbe, akik a „hadműveleti tartalékhoz” tartoznak.
  • Joe Biden amerikai elnök és több vezető nyugati hatalom szankciókat rendelt el. A lépések elsősorban Oroszország és az orosz bankok nemzetközi finanszírozását gátolják, de több konkrét bankot, illetve oligarchát is szankciók értek. Az Egyesült Államok megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy a lázadók által birtokolt ukrán Donyeck és Luhanszk régiókkal kereskedjenek.
  • Mint a BBC kiemelte, mind a 27 EU-tagállam egyetértett egy sor Oroszország-ellenes intézkedéssel, amelyek például az orosz felsőház mind a 351 tagját szankcionálják, akik megszavazták Ukrajna két szakadár régiójának független államként való elismerését.
  • Magyar idő szerint szerda hajnalban Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, utána közösen tartottak sajtótájékoztatót, amin Blinken elmondta: levélben értesítette orosz hivatali partnerét, hogy lemondja a találkozót. Egyelőre szintén elmarad Joe Biden és Vlagyimir Putyin hétvégére tervezett találkozója.
  • A Maxar amerikai űrtechnológiai cég szerint az elmúlt 24 órában készült műholdfelvételek számos új orosz csapat és felszerelés megjelenését mutatják Oroszország nyugati részén. Emellett több mint száz járművet azonosítottak egy, az ukrán határ közelében lévő belarusz repülőtéren. Az orosz hadsereg nem nyilatkozott arról, hogy küld-e további orosz csapatokat Kelet-Ukrajnába.
  • Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy öt bank vagyonát befagyasztották Nagy-Britanniában, valamint három orosz milliárdost brit beutazási tilalom fog sújtani. Kanada, Japán és Ausztrália hasonló intézkedéseket erősített meg.
  • Németország bejelentette, hogy leállítja az Északi Áramlat 2 orosz–német gázvezeték engedélyeztetési folyamatát.
  • Az Egyesült Államok csapatokat költöztet a NATO-tagállamokba, Észtországba, Lettországba és Litvániába is, és azok az orosz határon vagy annak közelében fognak állomásozni – közölte egy tisztviselő. Egy olasz bázison mintegy 800 katona, valamint számos F–35-ös vadászgép és húsz támadóhelikopter gyakorlatozott, egy részük Lengyelországba kerül.
  • Miközben a nemzetközi sajtóban a világ egyik része azon szörnyülködik, hogy miként történhet területfoglaló háború, akadnak, akik az oroszokat „sajnálják”, mondván, olyan vezetőjük van, amelyik látványosan önsorsrontó helyzetbe sodorta magát. Bár Putyint Oroszországban és a szakadár régiókban most sokan ünneplik, orosz szempontból a hadjárat valóban vegyes megítélésű. Ukrajna Európa legszegényebb állama, a két keleti rész pedig egy teljesen lerombolt terület, amelynek konszolidálása komoly anyagi teher. A folyamatosan romló orosz életszínvonal mellett ráadásul a lakosság újabb és újabb szankciókat fog elszenvedni; ez nem feltétlenül marad népszerű intézkedés, főleg amikor nő az orosz vérveszteség, a halottak száma.
  • A tőzsdék a kirobbanó konfliktusra eséssel reagáltak, de egyelőre a pánik nem harapózott el. A legjobban természetesen az orosz tőzsdeindexek estek (15 százalék közeli mértékben), az európai piacokat eddig inkább csak meglegyintette a krízis. Az elemzők szerint azonban ez csak a kezdet, a szankciók mindenkinek fájni fognak, és amennyiben a gazdasági következmények már esetleg Oroszország SWIFT-tagságát vagy a nemzetközi szénhidrogénexportot is érintik, nagyobb esés is várható, az olaj ára mindenesetre máris elkezdett emelkedni.
Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!