Az ukrán helyzet tőzsdei hatásai: megijedtünk, de az első esés még csak a bemelegítés volt

Hogy néz ki a magyar tőzsdei cégek szempontjából az ukrán–orosz válság? Megdöbbentő élmény, hogy aki a legközelebb van az ukrán fronthoz, az maradt a legnyugodtabb.

Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. tőzsdei építőanyagcég elnöke meséli, hogy a cégének

két keleti városban, Dnyipróban (korábban: Dnyepropetrovszk), Mikolajivban (Odessza közelében; orosz nevén: Nyikolajev), illetve a főváros Kijevben is van érdekeltsége, ezért a cég már korábban evakuálási tervet is készített, a cég teherautói például rajta vannak azon a listán, amelyet az ukrán hadsereg igénybe vehet invázió esetén, több tartalékos állományba tartozó munkatársat pedig besorozhatnak.

Van tehát olyan forgatókönyve a cégnek, hogy a munkavállalókat és az árut hogyan viszik át Nyugat-Ukrajnába, de egyelőre a keleten dolgozó kollégák nyugodtak. Azt mesélik a helyiek, hogy egyelőre semmi más nem történt, csak Oroszország hivatalosan felvállalta azt, amit eddig is tett, hiszen Donyeckben, Luhanszkban ő irányított. Ez most csak erőfitogtatás, de az igazi kockázat az lenne, ha az oroszok nem állnának meg ennél a határnál, és valóban mélyebben bevonulnának Kelet-Ukrajnába. Most még csak arra a területre léptek be, ahol ukránok gyakorlatilag már öt éve nincsenek.

Sajnos ennél a véleménynél szinte mindenki riadtabb, csalódottabb, frusztráltabb a hazai tőzsde világában azután, hogy február 21-én este Vlagyimir Putyin előbb elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár terület (Donyeck és Luhanszk) függetlenségét, majd nyomban utána „békefenntartó” egységeket irányított a térségbe.

Tőzsdei reakció

Természetesen, ahogyan azt várni lehetett, a hazai tőzsdei reakció sem maradt el, a BUX-index kedden 3000 pontos mínuszban kezdett, aztán a hangulat konszolidálódott, de azért nagyon negatív maradt.

Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője szerint

sajnos valóban nem történt meglepetés, hiszen várható volt egy nagy európai tőzsdei korrekció, ha fokozódnak az események.

Magyarországon ráadásul a három legnagyobb részvény erős direkt kitettséggel rendelkezik Oroszországban.

• Az OTP Banknak van orosz és van ukrán leánybankja is;
• a Richter Gedeon legendásan erős volt az orosz piacon, szerencsére azért az utóbbi időszakban a forgalmon belüli arány már csökkent;
• a Mol pedig rendelkezik szibériai mezőkkel, igaz, az olajcégnek a nagy kitettsége Azerbajdzsán, de az olajbeszerzésben a saját mezőkön kívül is meghatározó a keleti térség.

A forint stabil maradt

Török szerint eddig az egyetlen pozitívum az volt, hogy a forint tartotta magát a keddi kamatdöntés előtt. Sajnos amikor a helyzet tovább eszkalálódik, amikor a válaszlépések (szankciók) is ismertek lesznek, további áresés várható. Ezen esetleg enyhíthet, ha létrejön egy Putyin–Biden-találkozó, az még esetleg egy utolsó optimizmusra adhat okot, de valójában sok a vészjósló jel, például az, hogy Putyin egész megyékre terjesztette ki a függetlenségi nyilatkozatot, ami expanzív elem, hiszen nem az egész megyét kontrollálják az oroszok támogatta szakadárok.

A szankciókkal kapcsolatban egyelőre azért még némi kivárás érezhető, de ezek aligha maradnak el, és nemcsak olyan jelképes ügyek történnek, hogy a szakadár államokkal nem lehet kereskedni, hiszen mégis ki kereskedett volna ezekkel a térségekkel, Oroszországon kívül?

Cserben hagyott ország

Hasonlóképpen látja a helyzetet Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki tehetetlen, frusztrált érzéssel szemléli az eseményeket.

„Megdöbbentő, hogy 2022-ben ezt meg lehet lépni, egy ország úgy annektál egy nagy területet, hogy ahhoz a Nyugat gyakorlatilag úgy asszisztál, mint amikor 1956-ban is mindenfélét megígértek, majd utána már csak szurkoltak.”

A szakember szerint egyelőre nehéz megítélni a piaci hatásokat, mert nem tudjuk, hogy hol a vége. Mivel az igaz, hogy de facto már orosz fennhatóság alatt volt ez a két régió, így ha itt megáll a konfliktus, akkor rövid tőzsdei hatásra lehet számtani.

Ha azonban folytatódik, például az oroszok megkívánják azt a partvidéket, ami az annektált megyéket és a Krímet összeköti, akkor elhúzódhat a válság, és akkor sokkal érdekesebb, hogy mit tesznek a nyugati hatalmak.

Igaz, e tekintetben az elemző nem túl optimista; mint mondja, az Európai Unió láthatóan lefagyott, nincs vezetője, Angela Merkel óta a német vezetés teljesen tehetetlen, szűklátókörűen kapaszkodik az Északi Áramlat 2-be, Putyin pedig tudta, hogy mikor kell lépnie, az Egyesült Államoktól pedig ez messze van, és ahová ők betették a lábukat az elmúlt két évtizedben, abból csak kudarc lett.

Cégenként

Az elemző szerint a legnagyobb materiális kitettsége az OTP-nek van (a tavalyi első kilenc hónap alapján az OTP orosz és ukrán leánybankja 52 milliárd forinttal járult hozzá a csoportszintű nyereséghez). Ha az OTP orosz leányát levágnák a SWIFT-rendszerről, azzal az orosz bank sérülne, de a helyzet miatt az ukrán bank is komoly veszteségeket szenvedhetne el, biztosan nagyobb céltartalékot kellene képezni.

A Richter eladási skáláján belül már szerencsére visszaesett az orosz kitettség, de a befektetők nem nagyon mérlegelnek, ha valahol szerepel egy orosz árbevételi sor, azt súlyosan büntetik. Ráadásul a Richter forgalmán belül még a rubel gyengülése és a szankciók után is az orosz forgalom a második legnagyobb (az amerikai után), a tavalyi 1–9. hónapban 60 milliárd forint feletti volt az orosz bevétel.

A Molnál az a fő kérdés, hogy az alapanyag-ellátás mennyire lesz folyamatos. Ha ez zavartalan, a krízis még nem jelent nagy problémát, igaz, a Mol szempontjából fontos kitettség Azerbajdzsán is, ami természetesen egy másik ország, de ilyenkor minden utódállam kockázatosabbá válik.

Folytatódhat az esés

Abban minden forrásunk egyetért, hogy amennyiben erős európai szankciók következnek, vagy Putyin nem áll meg, akkor még nagyon csúnya tőzsdei vége is lehet a történelemnek.

Az egész európai részvénypiac direkt vagy indirekt kapcsolatokkal rendelkezik a térségben, a szankciók lose-lose szituációhoz vezetnek.

A következő hetekben az előttünk levő képernyőkön, nemcsak riportok, gazdasági jelentések, de geopolitikai, diplomáciai híreket olvasunk ilyenkor, nem a gazdaságiakat.

Világháború aligha lesz, a Nyugat mintha messze nem lenne annyira elkötelezett Ukrajna mellett, mint amennyire azt korábban kommunikálták, az ismert ígérgetés-felültetés esete állhat fenn, de látva az oroszok lépéseit, a tisztán diplomáciai megoldásnak sincsen már sok esélye.