Uniós biztos a melegellenes uszításról: Ennek nincs helye az EU-ban, ez nem a mi életmódunk, ez nem a mi felfogásunk

Nincs helyük a lengyelországi melegellenes övezeteknek az Európai Unióban, és ha kell, pénzügyi szankciókkal is fellépne az Európai Bizottság a varsói kormány jogsértései ellen – erről Margarítisz Szkínasz EB-alelnök beszélt az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.

Három témában is vitáztak a képviselők szerda délután az Európai Parlamentben: míg a helyreállítási alap állapotáról szóló vitán főleg Magyarország került szóba, utána az emberi jogok lengyelországi helyzetéről vitatkoztak a képviselők. Ezután pedig az EU-Belarusz határon uralkodó menekültválságra adott javaslat kapott mind a jobboldal, mind a baloldal széléről erős kritikát.

Jövő év elejére minden helyreállítási tervet jóváhagy a Bizottság

„A helyreállítási tervek jelentik az európai válságmenedzselés kulcsát – de mindenkitől megköveteljük, hogy hasznosan és átláthatóan költsék el a forrásokat”

– erről Anže Logar szlovén külügyminiszter beszélt az Európai Unió Tanácsának nevében. Logar örül annak, hogy már 17 milliárd euró folyósításáról döntött az Európai Bizottság, és hogy az eddig elfogadott RRF-tervekben a különböző projektek aránya mind a zöld átállásra (40 százalék), mind a digitális átállásra (26 százalék) vonatkozóan magasabb az elvártnál.

Egyelőre azonban nem minden ország helyreállítási tervét fogadták el Brüsszelben: a 22 jóváhagyott terv mellett még Magyarország, Lengyelország, Bulgária és Svédország javaslatairól tárgyalnak az uniós biztosok, míg Hollandia még el sem küldte a tervét a Bizottságnak. Valdos Dombrovskis kereskedelmi biztos szerint hosszan tartó hatása lesz a terv forrásainak az európai polgárok életére – éppen ezért kell felelősen bánni a pénzekkel.

Az eddig el nem fogadott terveket várhatóan a jövő év elején hagyja jóvá az EB a biztosok ígérete szerint: „A képviselők bízhatnak abban, hogy a Bizottság kettős mérce nélkül tárgyalja meg az eddig nem elfogadott terveket, minden tisztelettel a szabályozásra, és összhangban az Unió érdekeivel összhangban” – mondta Paolo Gentiloni gazdasági uniós biztos.

A jobberek szerint csuklóztatják a magyarokat, a Zöldek szerint ez nem is baj

„Amit az Európai Bizottság a helyreállítási alapról mond, az alapvetően hazugság: nincs párbeszéd a Bizottság és a kormány között. A tervet is alapvetően elfogadták volna, már az aláírásnál tartottak, de megállították a terv elfogadását. (…) Ez csak politikai zsarolás”

– mondta a felszólalásában Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője. Hasonló véleményen voltak a jobboldal szélén ülő képviselők is: a konzervatív ECR frakció lengyel kormánypárti képviselői szerint az Európai Bizottság a belügyekbe avatkozik be azzal, hogy nem hagyta jóvá Lengyelország RRF-tervét sem.

Hélène Laporte, a radikális jobboldali ID francia képviselője pedig arról beszélt, hogy az EU nem jön ki jól abból, ha továbbra is „megalázza” Lengyelországot és Magyarországot, hiszen ezzel cserben hagyja a forrásokra váró uniós polgárokat. Frakciótársa, Gerolf Annemans szerint pedig az idő múlásával egyre nyilvánvalóbb, hogy a Bizottság a tervek el nem fogadásával csak a lengyeleket és a magyarokat akarja csuklóztatni.

Ellentétes állásponton voltak a Zöldek EP-képviselői: a német Damian Boeselager szerint „keménynek kell lenni” Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, párttársa, Terry Reintke szerint pedig – az EP által illegitimnek tartott – varsói Alkotmánybíróság ítéletei miatt felmerülhet a kérdés, hogy „meddig akarja finanszírozni a renitens tagállamokat az Európai Unió?”

Ennél visszafogottabban szólaltak fel a szociáldemokrata S&D frakció képviselői, akik szerint „minden terv meg kell feleljen az elvárásoknak”, és „ha egy tagország nem tiszteli a jogállamiságot, nem jár neki forrás”. A kereszténydemokrata EPP-frakció szerint is biztosítania kell az uniós intézményeknek azt, hogy „a források oda jutnak, ahol annak helyük van”, a pénzek szétosztásánál pedig garantálni kell a transzparenciát.

Uniós biztos: a melegmentes övezeteknek nincs helyük az EU-ban

Szintén téma volt az uniós értékek helyzete Lengyelországban: már több mint egy éve szinte teljes abortusztilalom van a lengyeleknél, több város, falu és vajdaság is LMBT-mentes övezetnek nyilvánította magát, ráadásul nemrég egy olyan javaslat érkezett a varsói kormány részéről, miszerint nyilvántartást vezetnének a nők terhességéről, amiben az orvosoknak minden vetélést rögzíteniük kellene.

„Nem fogunk hezitálni, ha be kell vetni a kezünkben lévő eszközöket az alapvető jogok megsértése ellen” – mondta az Európai Bizottság részéről Margarítisz Szkínasz európai életmódért felelős biztos.

„Nincs helye az LMBT-mentes zónáknak az EU-ban: ez nem a mi életmódunk, ez nem a mi felfogásunk (…) Folytatjuk a diszkrimináció-ellenes fellépést és közelről figyeljük folyamatosan a lengyelországi eseményeket.”

Főleg a baloldal képviselői szólaltak fel a vitában: „Rengeteg fiatal kérdezi az Európa jövőjéről szóló konferencián: mégis meddig várhatunk, hogy ennek véget vessenek? Nem akarunk Polexitet, hiszen az Európai Parlament az unió minden polgárát, így a közel 40 millió lengyel érdekét is képviseli” – mondta a spanyol szociáldemokrata Juan Fernando López Aguilar. Hasonló kérdést tett fel több lengyel párttársa is: „Az EP-ben a végtelenségig folynak ezek a viták, és most már arról van szó, hány gyermeket hozzanak világra a lengyel anyák. (…) Itt lenne az ideje egy proaktív politikának, különben feltehetjük a kérdést, miért van szüksége Lengyelországnak az EU-ra?” – mondta például Leszek Miller.

„Amikor azt hihetnénk, hogy a nők helyzete nem lehet rosszabb Lengyelországban, megint egy újabb mélypontot érnek el”

– mondta a tervezett terhességi adatbázisról a liberális Renew Europe frakció képviselője, Samira Rafaela. Szerinte „egy darab eurót nem szabad kapnia” Lengyelországnak a kialakult helyzet miatt, cserébe viszont több forrást kell biztosítani a lengyel civil szervezeteknek. „Ez nemcsak a nők egészségéről szól, hanem az emberi jogok egészéről – és nemcsak a lengyelekről, hanem az európai nőkről” – mondta frakciótársa, Karen Melchior.

„Hány vitát folytattunk már le Lengyelországgal kapcsolatban, miközben a kormányzat de facto betiltotta az abortuszt. Mi lesz a következő? Az első éjszaka joga?”

– kérdezte felszólalásában a radikális baloldali Eugenia Rodríguez Palop. Mind a Zöldek, mind a Baloldal szerint konkrét lépéseket kell tennie az Európai Uniónak a lengyel nők jogainak védelmében: „Tudják, ez csak kicsiben kezdődik, a hajléktalanok, a menekültek elleni uszítással – majd előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy Lengyelországot A szolgálólány meséjévé teszik” – mondta a szintén baloldali Sira Rego.

Akár pénzügyi eszközökkel is fellépne a Bizottság a jogsértések ellen

Persze felállt a kérdésben az ellenoldal is: a szélsőjobboldali ID képviselői szerint a lengyeleknek „joguk van meghatározni, hogyan akarnak élni”, a varsói kormány pedig tiszteletben tartja a demokrácia és a jogállamiság értékeit. A lengyel kormánypárt képviselői szerint ráadásul a baloldali képviselők „hazugságokat, fake newst” terjesztettek a felszólalásaikban – miközben nem is esik szó olyan, szerintük fontosabb kérdésekről, mint az energiaárak, vagy a migráció.

„Nem telik el hét, amikor nincs vita Lengyelországról – pedig nekik nem kell kioktatás a Nyugat részéről, akik csak ideológiai alapon támadják az olyan kormányokat, mint minket is”

– mondta felszólalásában Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője – „Többen is föderális Európáról álmodnak, de ez nem fog megvalósulni, mert az európaiak nem ezt akarják. Több tiszteletet kell adni Lengyelországnak és a lengyel embereknek!”

Margarítisz Szkínasz az Európai Bizottság részéről a vita végén még hozzátette: „Szomorú, hogy újra és újra ezzel a témával kell foglalkoznunk. (…) A Bizottság továbbra is elszánt, hogy minden eszközzel fellépjen a lengyelországi jogsértések ellen – ez pedig jelenthet pénzügyi lépéseket is.”