Lukasenko szerint mindössze 150 menekült van a lengyel–belarusz határon

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök pénteken ellátogatott egy, a lengyel határhoz közeli, migránsközpontba, tudósít az MTI, arra emlékeztetve: előző este a belarusz–lengyel határon újabb migránscsoport próbált meg erőszakkal átjutni. A magyar állami hírügynökség ezt követően azt tartotta fontosnak kiemelni:

Lukasenko látogatásáról beszámolva a BelTa belarusz állami hírügynökség azt írta: „A migránsok körülvették az elnököt, és tapssal üdvözölték.” A BelTa fotót is közzétett, amelyen Lukasenko a helyi vöröskereszt munkatársaival találkozik. A hírügynökség által közzétett videón a belarusz elnök a központban sétál, miközben testőrök, újságírók és migránsok veszik körbe. A felvételen nők és gyerekek is láthatók.

„Értsék meg, nem kezdhetünk háborút azért, hogy folyosót nyissunk Németország felé”, ahova sok migráns szeretne eljutni – mondta Lukasenko, aki egyúttal azt is kijelentette, hogy

szerinte mindössze 150 migráns tartózkodik a határ mentén.

Ezzel szemben a BBC-nek Belarusz elnöke korábban már elismerte, hogy országa állami hozzájárulással segíthette a harmadik világból érkezőket a posztszovjet állam Lengyelországgal határos részéhez, hiszen az elmúlt hetekben becslések szerint több tízezer ember érkezett repülőn Minszkbe, ahonnan a zöld határhoz mentek, hogy a schengeni határon át Lengyelországba vagy Litvániába, majd onnan Németországba jussanak.

Azt azonban Alekszandr Lukasenko visszautasította, hogy az állam egyenesen hívta volna a nyugatra igyekvő menedékkérőket. Most Minszk szerint több száz embert költöztettek át a meglátogatott központba, hogy ezzel csökkentsék a feszültséget, az elmúlt napokban pedig több száz migránst már hazatelepítettek hazájukba, köztük Irakba.

Az országot 27 éve vezető elnök, aki 2020 augusztusában egy elcsalt választáson hatalmát 80 százalékos győzelemmel erősítette meg, hónapokon át több százezres tiltakozó tüntetésekkel nézett szembe, amelyet csak a rendőri erők brutális fellépésével, az ellenzéki politikusok és civilek bebörtönzésével és külföldre kényszerítésével tudott visszaszorítani. A brutalitás és a vitatható tisztaságú választás miatt az EU szankciókat léptetett életbe Belarusszal és szűkebben Lukasenko rezsimjének embereivel szemben is. Lukasenko a nyáron már utalt rá, hogy erre válaszul enyhülhet az ország határőrizete, így megerősödhet a határon keresztül az illegális migráció és a csempészet is.

A közvetlen zsarolás vádját visszautasította, a gyakorlatban azonban helytállónak tűnt az állítás, hogy Minszk ezzel akarja büntetni az EU-t és kikényszeríteni a szankciók feloldását. A havonta négyezer határátlépést elérő áramlat önmagában ugyan nem vethető össze a 2015-ös menekültáradattal, ám így is fejtörést okozott a határon kerítést felhúzó Lengyelországnak, Litvániának és az EU-nak.

Bár Minszk könnyű átjutást ígért az érintetteknek Európába, a migránsok a határon rekedtek, nehéz körülmények között. A lengyel média szerint a nyár óta legalább 11 ember halt meg a határ menti térségben.

Az MTI szerint a lengyel határőrség pénteken arról számolt be, hogy egy lengyel katona megsérült egy csaknem 200 fős migránscsoport támadásában a határon. Tájékoztatásuk szerint a tömeg hirtelen jelent meg a határ térségében, amivel egy időben a belarusz szolgálatok lézer- és stroboszkópfényekkel vakították el a lengyel katonákat és határőröket.

A lengyelek szerint a csütörtöki támadást a belarusz szolgálatok gondosan megszervezték.

Az EU, a NATO és az Egyesült Államok is azzal vádolja a belarusz vezetést, hogy megszervezte a menekültek szállítását, az Európai Bizottság szerint Lukasenko az EU-ba történő könnyű belépés ígéretével csapja be az embereket, amit „embertelen, gengszterszerű megközelítésnek” neveztek.

Arra szólították fel Lukasenkót, hogy vessen véget a belarusz–lengyel határnál kialakult válságnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését követően közzétett felhívásban az aláíró országok – az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Észtország, Franciaország, Írország, Norvégia és Albánia – egyúttal azt vetik a belarusz vezetés szemére, hogy a menedékkérőket saját politikai céljaira használja fel, nem törődve a határon feltorlódott emberek életével és egészségével.