„Államtitoknak minősül, hogy a hatóságok milyen eszközöket használnak információgyűjtés céljából. Minden állam rendelkezik a titkos információgyűjtéshez szükséges eszközzel. A nyugati média viszont szívesebben ír rosszat Magyarországról, mint más országokról”
– mondta Gulyás Gergely az izraeli Pegasus kémszoftver alkalmazásáról a Kurier című osztrák napilapnak az MTI szemléje szerint.
A miniszterelnökséget vezető miniszter még a csütörtöki kormányinfón beszélt arról, hogy az elmúlt hónapokban a Pegasus-botrányról megjelent ügyek között „van olyan, aminek van valóságalapja”. Korábban pedig Kósa Lajos felelt határozott igennel arra az újságírói kérdésre, hogy a magyar kormány beszerezte-e az izraeli kémfegyvert.
Gulyással hétfőn jelent meg egy interjú az osztrák Kurierban, a bécsi lap egyenesen „Orbán jobbkezének” nevezte a kancelláriaminisztert, aki „egyenes, kemény és vonalas” politikus. A Kurier szerint Gulyás Gergely leginkább arról beszélt szívesen, mit csinál rosszul az Európai Unió, a határvédelemtől kezdve a koronavírus-járvány kezeléséig.
„Magyarországnak van fegyvere a koronavírus-járvány ellen, az oltás és a munkáltatók kötelezhetik a munkavállalókat ennek felvételére. Az állam is munkaadónak minősül, így mi is jó példával jártunk elöl”
– mondta Gulyás, igaz, a lap megjegyezte, hogy a járványügyi adatok rosszabbak Magyarországon, mint Ausztriában, ahol az oltatlanok számára kijárási korlátozást vezettek be. A miniszter szerint Magyarország a járványt gazdasági szempontból jól kezelte, ennek köszönhető az idei 7 százalékos GDP-növekedés.
„A kiváló gazdasági növekedést a gyorsabb oltási kampánnyal értük el. Németország és Ausztria is megtehette volna ugyanezt. Ami pedig az uniós pénzeket illeti, mindenki befizet a kasszába, és valamit vissza is kell kapnia. Ez nem ajándék. Nem tartozunk köszönettel az uniós pénzekért”
– mondta a miniszter arra a kérdésre, hogy Magyarország nem kér-e túl sokat az Európai Uniótól. Szerinte nincs szükség az EU pénzügyi segítségére ahhoz, hogy a kormány 166 ezerről 200 ezer forintra emelje a bruttó minimálbért, és bevezesse a 13. havi nyugdíjat.
Bár egyes kérdésekben Gulyás szerint nincs szükség szorosabb unióra, az interjúban szóba került a lengyel–belarusz határon kialakult menekültválság, amelynek a megoldása a miniszter szerint is uniós feladat: „Támogatjuk lengyel barátainkat (…), Magyarország volt az egyik első uniós ország, amely a külső határok védelmének fontosságát hangoztatta.
Virágokkal keveset ér el az ember, erőre van szükség. Az EU-nak jobban kell támogatnia a külső határokat védő országokat. Meg kell védenünk külső határainkat, ha az EU-n belül határok nélküli övezetet akarunk.”
Gulyás elmondta, hogy egyelőre függőben van a magyar kormány kérelme az Európai Bizottsághoz, amiben 1,5 milliárd eurót (átszámítva 550 milliárd forintot) kértek az uniótól a szerb–magyar határon 2015 után megépített kerítésre és határvédelmi költségekre.
A Kurier rákérdezett arra is, mit gondol Gulyás az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjéről, Márki-Zay Péterről, aki a múlt héten több magas rangú politikussal is találkozott brüsszeli útján. A miniszter szerint a jövő tavaszi választás „egy belpolitikai döntés, amelyet Magyarországon kell meghozni, nem uniós szinten”.
Magyarország viszonya Németországhoz Gulyás szerint „alapvetően baráti”, Ausztriával kapcsolatban pedig felidézte Habsburg Ottó egyik mondását, aki egyszer megkérdezte, hogy mi az esti program. „A válasz: Ausztria–Magyarország labdarúgó-mérkőzés. Mire Habsburg: de ki ellen játszunk?”
