Szijjártó a CNN-nek: A pedofiltörvény nem diszkriminálja a melegeket, nem aggódunk a választások miatt

A CNN-nek adott interjút a jelenleg az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszaka miatt jelenleg is New Yorkban tartózkodó Szijjártó Péter, aki ezúttal a homoszexualitása miatt a témára különösen érzékeny Richard Questtel beszélgetett ismét a melegellenessé eltérített pedofiltörvényről az amerikai csatornán. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a pedofília szigorú büntetése és a gyermekek szexuális orientációjának védelme két külön dolog, és hozzátette, hogy

ahhoz viszont, ami 18 év felett történik, az államnak semmi köze.

Szijjártó kiemelte, hogy ebben a kérdésben komoly vitában állnak az Európai Unió több országával, de nem akarnak kompromisszumot kötni. A külügyminiszter azt is elmondta, hogy az ellenzéki összefogás ellenére egyáltalán nem aggódnak a jövő évi választások miatt, valamint arra is kitért, hogy a magyar kormány véleménye szerint erős tagállamokra van szükség ahhoz, hogy az EU is erős legyen.

A pedofilellenes törvényről

Ahogy azt a Szijjártó Péter Facebook-oldalára magyar felirattal, Régi ismerős, új vádak – a teljes CNN interjú címmel feltöltött anyag elején Quest is összefoglalta, az EU és Magyarország komoly vitában áll egymással a pedofiltörvény miatt, amely ugye megtiltja, hogy bármely tizennyolc év alatti személynek pornográf, valamint olyan tartalmat mutassanak, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti. A CNN műsorvezetője Ursula von der Leyen megszólalását is idézte, melyben az Európai Bizottság elnöke szégyennek nevezte a törvényt, majd Szijjártónak szegezte a kérdést, hogy melegként rá is vonatkozik-e a törvény, pedofilnak tartja-e őt.

A magyar külügyminiszter azt mondta, tiszteletben tartja azt az életmódot, melyet Quest választott, és álláspontja szerint a jogszabály is tiszteletben tartja minden felnőtt, tizennyolc év feletti személy jogát arra, hogy olyan életmódot válasszon, amilyet élni akar, szeressen is bárkit. Ezután a júliusi, ugyancsak a CNN-nek adott interjúja után ismét azt fejtegette, hogy a jogszabálynak két teljesen elkülönülő része van:

• az egyik rész arról szól, hogy nagyon szigorúan kell büntetni, szankcionálni minden, a pedofíliával összefüggésben elkövetett cselekményt,
• a jogszabály másik része pedig biztosítja, hogy annak érdekében, hogy megvédjük a gyermekeinket, a gyermekeink szexuális orientációjával kapcsolatos nevelés kizárólagos joga a szülőké.

Quest erre azt mondta, hogy ebben az esetben sajnálatos, hogy ugyanabban a törvényben kaptak helyet, majd rögtön áttért arra az ellentmondásra, hogy bár Magyarországon a beleegyezési korhatár jelenleg 14 év (ekkortól lehet szabad döntés alapján szexuális kapcsolatot létesíteni), a törvény mégis a 18 év alattiakról beszél. Magyarán van egy olyan törvény, amely alapvetően kimondja, hogy azok az emberek, akik egyébként már négy éve gyakorolhatták volna ezeket a cselekményeket, nem láthatnak arról szóló tartalmat. Szijjártó erre a szempontra konkrétan nem válaszolt, inkább azt emelte ki, hogy a felnőtté válás kora ugyanakkor 18 év, ezért mondja ki ez a jogszabály azt, hogy 18 éves korig a szülők kizárólagos joga a gyerekek szexuális orientációra vonatkozó nevelése.

„18 éves kor felett pedig, bármi is történik, ahhoz az államnak semmi köze. Semmi. Tehát bárkit is szeretnek a 18 éves kor feletti felnőttek, akárkivel is akarnak együtt élni, bármilyen életet is akarnak élni, ahhoz semmi köze az államnak. Ezért kell elmondanom, hogy mennyire bosszantó, hogy ezt a jogszabályt úgy állítják be, mintha LMBTQ-ellenes törvény lenne. Frusztráló, hogy azok, akik kritizálnak bennünket azt mondják, hogy ez a törvény diszkriminatív a homoszexuálisokkal szemben, mert ez nem igaz – egyszerűen nem igaz”

– fogalmazott a külügyminiszter. Az nem derült ki, hogy pontosan miért nem igaz ez az állítás, ahogy az sem, hogy ha semmi köze az államnak ahhoz, hogy kit szeretnek, kivel élnek együtt felnőtt emberek, miért tartják elképzelhetetlennek a melegházasság legalizálását – az EP állásfoglalása ellenére –, vagy miért lehetetlenítik el a meleg párok örökbefogadását.

Quest meg is kérdezte tőle, hogy ha ez a helyzet, miért kritizálja ennyire élesen a törvényt Von der Leyen mellett egy rakás európai ország is, dacára annak, hogy nyilván rendelkeznek tanácsadókkal és vannak szakértőik is. Szijjártó szerint itt egyszerűen arról van szó, hogy van az országoknak egy kis csoportja, amely másként gondolkodik a témáról. Mint mondta, nagyon komoly vitában állnak Ursula von der Leyennel is, és Orbán korábbi véleményét is osztotta, mely szerint szégyen, ahogyan a Bizottság elnöke beszél a magyar jogalkotásról.

Azt is hozzátette, hogy abban viszont egyetért vele, hogy nem lesz kompromisszum ebben a kérdésben, a magyar kormány ugyanis nem fog kompromisszumot kötni – akkor sem, ha visszatartják az európai forrásokat, amelyeket ki kellene fizetni Magyarország számára. A melegellenessé eltérített pedofiltörvénnyel számos cikkben foglalkoztunk – ezeket itt találják –, magát a törvényt és a lehetséges következményeit pedig ebben a Magyarázóban veséztük ki részletesen.

A 2022-es választásról és az EU-ról

A törvény mellett más témákat is érintettek a beszélgetésben, Quest pedzegette például azt, hogy aggódik-e a kormány a jövő évi választások miatt így, hogy a jelenleg az előválasztást gőzerővel pörgető ellenzék nagy valószínűséggel közös jelöltet állít majd (az egyes jelöltek esélyeiről ebben a cikkben írtunk részletesen, az előválasztásról szóló cikkeket pedig itt találja), de Szijjártó erre azt mondta, hogy semmi okuk nincs az aggodalomra. Szerinte az a struktúra, amit az ellenzék most felépít, „magába olvaszt mindenkit a szélsőjobbtól a szélsőbalig”, így a kérdés nagyon egyértelmű lesz jövő áprilisban a választások alatt:

• vissza akarnak-e térni az emberek a 2010 előtti időszakhoz, amikor az ország eladósodott, magasak voltak az adók és a munkanélküliség az egekben volt,
• vagy pedig folytatni akarják azt, ami 2010 óta zajlik, amikor gazdasági rekordokat döntünk, amikor teljes körű foglalkoztatás van az országban és amikor a családokat támogatjuk.

Szijjártó a burkolt gyurcsányozás és a jelenlegi kormány érdemeinek kiemelése után azt mondta, szerinte nagyon egyértelmű a választás, nagyon egyértelmű a döntés, amelyet az embereknek meg kell hozniuk majd jövő áprilisban. Quest erre azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy nem kellene-e a kormánynak is meghoznia egy döntést az EU-val kapcsolatban, ahol a fent taglalt LMBTQ-ügyeket, vagy a jogállamisági aggályokat jellemzően figyelmen kívül hagyják, és a jelek szerint pusztán csak azért akarnak benne maradni, mert gazdasági szempontból továbbra is kifizetődő vállalkozás.

A külügyminiszter erre azt mondta, hogy a magyar kormány érdeke, hogy az Európai Unió ismét erőssé váljon, az elmúlt években ugyanis sokat gyengült. Mint mondta, 2000-ben az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből még 21 százalékos volt, most viszont csak 18. Az Egyesült Államok többet kereskedik Kínával, mint az Európai Unióval, ilyesmi tavaly fordult elő először. Szijjártó szerint emiatt az Európai Uniónak erősebbnek kell lennie a jövőben, ám az ehhez vezető utat súlyos vita övezi.

A magyar kormány pedig részt is vesz ezekben a vitákban, amelyben az álláspontja az, hogy az Európai Unió abban az esetben lehet erősebb a jövőben, ha erős tagállamokon alapul. Így aztán hevesen ellenzik az úgynevezett föderalista megközelítést, amely egyfajta Európai Egyesült Államokat kívánna létrehozni. A magyar külügyminiszter szerint erős tagállamokra van szükség, az Európai Uniónak ezeken alapulva lehet ismét esélye megerősödni, ezért ők ezen dolgoznak.