Óriási nyugati fegyverarzenálba ültek bele a tálibok

Legfontosabb

2021. szeptember 07. – 21:52

Óriási nyugati fegyverarzenálba ültek bele a tálibok
Páncélozott, aknaálló járművek (MRAP) láthatók az amerikaiak elhagyott légibázisán, Bagram belterületén, Kabultól 70 kilométerre északra 2021. július 5-én – Fotó: Wakil Kohsar / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába próbáltak minél több eszközt harcképtelenné tenni az Afganisztánból távozó amerikaiak, már csak az afgán haderőtől is komoly haditechnikát zsákmányolhattak a katonai parádéval ünneplő tálibok. Helikoptereikkel, drónjaikkal és harci gépeikkel ők számítanak most a világ legfelszereltebb szélsőséges csoportjának. Bár nem feltétlenül értenek minden felszerelés tartós üzemeltetéséhez, a feketepiac így is felpöröghet a friss afgán árukkal. Az államfoglaló iszlamisták pedig a fegyverarzenálnak köszönhetően keményebben léphetnek fel az ellenfeleikkel szemben, mint valaha.

A tálib mozgalom az első légierővel felfegyverzett szélsőséges csoport – írták többen is a közösségi médiában a BBC szerint az után, hogy az Afganisztánt a nyugati kivonulással párhuzamosan elfoglaló tálibok a múlt hét végén Kandahárban győzelmi felvonulást tartottak, tökéletes állapotú páncélozott teherautókkal, Humveekkel, és egy, a mozgalom fehér zászlaját lobogtató Black Hawk helikopterrel.

Egyelőre bizonytalan, hogy pontosan mennyi légi eszköz és egyáltalán mennyi fegyver juthatott a radikális iszlamisták kezére azokból, amelyeket az amerikaiak és a NATO-szövetségesek az évek során az afgán haderőnek juttattak, de a feltételezések szerint elég sok. Emellett az elmúlt húsz évben az országba küldött fegyverarzenál egy jelentős részét, sok tíz-százmillió dollár értékben kénytelenek voltak ott hagyni a hetekig tartó evakuálás után is, bár az amerikaiak állítása szerint ezek nagyját teljesen használhatatlanná tették a kabuli reptéren.

Az egykori amerikai katonai bázisokról és az afgán haderőhöz köthető támaszpontokról működőképes helikopterek mellett harci repülőkhöz és drónokhoz is hozzájuthattak, azonban ez még nem jelenti azt, hogy minden hátrahagyott eszközt tartósan használni is tudnak a jövőben, hiszen az üzemeltetésükhöz és a fenntartásukhoz szükséges technikai tudást már végképp nem kapják meg az amerikaiaktól. Máshol viszont próbálkozhatnak, és a feketepiacon is feltűnhetnek alkatrészek.

Rengeteg fegyver és jármű került Afganisztánba húsz év alatt

Múlt hét elején az utolsó amerikai katona is elhagyta az ázsiai országot, amit Kabulban lövésekkel ünnepeltek az iszlamisták, utána jött az említett győzelmi katonai parádé Kandahárban, amit az alábbi videón lehet megnézni:

A Black Hawkokról felbukkanó felvételek óta mindenki azt találgatja, hogy mennyi légi eszközt vehettek birtokukba összesen a tálibok. Az biztos, hogy az afganisztáni újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő (SIGAR) június végi jelentése szerint 167 repülőgépet és harci helikoptert üzemeltettek az afgán légierőnél. Közülük az AFP összesítése szerint 71 eszköz érkezett 2019 januárja óta – ebből 58 helikopter és 13 könnyű támadó repülőgép.

A BBC szerint a tálibok tíz afgán légibázist is elfoglaltak, de egyedül a kandahári katonai reptérről állnak rendelkezésre a hatalomátvétel utáni műholdfelvételek, amikből következtetni lehet arra, hogy mennyi helikopter és repülő kerülhetett ott a kezükre. Egy augusztus 21-i műholdképen legalább két MI-17-es helikopter, két Black Hawk és egy UH-60-as helikopter látható – miközben egy korábbi, júliusi felvételen még 16 légi jármű állomásozott a mostani öthöz képest.

Ez arra utal, hogy vagy másik bázisokra vittek át innen helikoptereket és repülőket, vagy pedig ezek egy részét még a tálib hatalomátvétellel párhuzamosan kijuttatták az országból. Műholdképeken Üzbegisztán egyik repterén több mint tíz katonai helikopter látszott egy meg nem nevezett indiai légügyi szakértő szerint, és több elemző is úgy vélte, hogy ezek a korábbi afgán légierőhöz tartozhattak.

A vidéki afgán nagyvárosokon túl a főváros, Kabul repterét is átvették augusztus 31-én a tálibok, és bár itt is hátrahagytak az amerikai csapatok légi járműveket, azokat állításuk szerint használhatatlanná tették. Az a kivonulás után rögtön kiderült, hogy többek között 27 Humveet és 73 légi járművet is ott hagytak. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője múlt szerdán úgy nyilatkozott, hogy a tálibok minden Kabulban hagyott repülőt megvizsgálhatnak, megnézhetnek, sétálgathatnak rajtuk, de repülni nem fognak tudni velük.

A kabuli reptér hangárjában az afgán légierők A-29-es támadó repülőgépei, golyóálló mellények és egyéb felszerelések 2021. augusztus 31-én, miután az amerikai csapatok elhagyták az országot – Fotó: Wakil Kohsar / AFP
A kabuli reptér hangárjában az afgán légierők A-29-es támadó repülőgépei, golyóálló mellények és egyéb felszerelések 2021. augusztus 31-én, miután az amerikai csapatok elhagyták az országot – Fotó: Wakil Kohsar / AFP

Elárulva érzik magukat a tálibok

A Pentagon állítása szerint egyedül néhány tűzoltóautót és villástargoncát hagytak hátra működőképes állapotban, hogy a repülőtér működését minél hamarabb újra tudják indítani. A tálibok is azt mondják, nemsokára újraindítják a kereskedelmi járatokat, amihez segítséget várnak Törökországból és Katarból is. A belföldi repülőjáratok hétfőn újraindultak Afganisztánban. A katonai reptér eszközeit viszont látszólag tényleg olyannyira tönkretették a távozó amerikaiak, hogy azokat a tálibok semmire sem tudják használni az al-Dzsazíra riportja szerint.

Holott az iszlamisták azt várták, hogy az amerikaiak épségben hagyják a helikoptereket – a katari hírtelevízió riportere szerint pedig emiatt csalódottak, dühösek, és elárulva érzik magukat a tálibok.

Nemcsak azért, mert használni szerették volna ezeket, hanem mert szerintük a hatalomátvétellel ők lettek a kormányzó hatalom Afganisztánban, a légi járművek pedig a nemzeti vagyon részét képezik.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy miért kellett egyáltalán hátrahagyni Kabulban az eszközöket, és miért nem vittek magukkal mindent az amerikaiak. Ezt egy katonai tisztviselő a CBS-nek azzal indokolta, hogy az evakuálás közben csökkenteni kellett a légi szállítmány mértékét, hogy minél több embert vihessenek ki, a hátrahagyott és „demilitarizált” járművek – mint a közel 14 tonnás, aknák és csapdák ellen védett MRAP-ok – pedig „túlságosan kibaszott nagyok” voltak, vagy éppen már elavultak.

„Ez itt a ghanima” – azaz a hadizsákmány, mondta egy egyenruhás tálib harcos a Los Angeles Times riporterének, amikor beérkeztek a kabuli reptérre, közvetlenül az amerikai kivonulás másnapján. Annak ellenére, hogy Kabulban már tényleg nem találtak ép gépet, a tálibok így is elégedettek lehetnek a zsákmánnyal, a fegyverek sorsát nyomon követő Oryx Blog szerint a következő működőképes gépekből áll most a „tálib légierő” flottája:

  • 13 katonai repülőgép, ezek közül azonban 11-et évek óta nem használtak,
  • 38 helikopter, amibe beletartozik 4 amerikai Black Hawk, és több, évek óta porosodó szovjet Mi–35 is,
  • valamint hét Boeing gyártmányú amerikai felderítő drón.

Azt persze a blog szerzői hozzáteszik, hogy ezek csak azok az eszközök, amelyek szerintük dokumentáltan a tálibok birtokában vannak – így a valóságban a flotta még akár ennél is nagyobb lehet, ahogy írtuk, júniusban még 167 gépet működtethetett az afgán légierő.

Az amerikaiak kivonulását ünneplő tálibok konvoját kísérő helikopter a tálib zászlóval Kandahárban 2021. szeptember 1-jén – Fotó: Javed Tanveer / AFP
Az amerikaiak kivonulását ünneplő tálibok konvoját kísérő helikopter a tálib zászlóval Kandahárban 2021. szeptember 1-jén – Fotó: Javed Tanveer / AFP

A hosszú távú üzemeltetés lesz a nagyobb kérdés

Az már más kérdés, hogy mennyire képesek használni ezeket az eszközöket: dr. Jonathan Schroden, a CNA tanácsadócég igazgatója szerint bár könnyű lehetett megszerezni a gépeket a kivonulás után, fenntartani és működtetni őket viszont igen nehéz. Az alkatrészeket gyakran szervizelni és néha cserélni is kell, a járművek igazi ereje pedig az azon dolgozó technikusokban rejlik Schroden szerint, aki korábban az amerikai csapatok afganisztáni misszióját is kisegítette tanácsaival.

Jodi Vittori, a Georgetowni Egyetem professzora szerint a táliboknak egyáltalán nincs elég szakértelmük a gépek fenntartásához: „Tehát nincs is közvetlen veszélye annak, hogy a tálibok használják ezeket a repülőgépeket” – mondta Vittori, hozzátéve, hogy a gépek harcképtelenné tétele is fontos tényező ebben. Ennek persze némileg ellentmond az, hogy Kandahárban sikerült megreptetnie az iszlamista harcosoknak az amerikai Black Hawk helikoptert.

Felmerült, hogy pakisztáni területekről is kaphatnak segítséget, és a tálibok várhatóan megpróbálják majd az egykori afgán pilótákat is bevetésre kényszeríteni, mondta a BBC-nek Jason Campbell, aki korábban a Pentagon politikai hivatalának Afganisztánért felelős részlegét vezette:

„Fenyegetni fogják őket és a családjaikat is, így talán képesek lesznek néhány ilyen gépet a levegőbe emelni. Hosszú távon viszont borúsak a tálibok kilátásai.”

Beindulhat a feketepiac az afgán árukért

Bár a legtöbbeket foglalkoztató légi eszközök esetében még nagy a bizonytalanság, a szakértők egyetértenek abban, hogy a tálibok bármikor képesek kezelni azokat a modern kézifegyvereket, puskákat és járműveket, amelyekből szintén rengeteget hagytak hátra a NATO-csapatok Afganisztánban.

2003 és 2016 között az Egyesült Államok rengeteg katonai felszereléssel támogatta az afgán kormányt: 358 530 különböző típusú puskát, több mint 64 ezer gépfegyvert, 25 327 gránátvetőt és 22 174 Humvee terepjárót adtak a helyi erőknek a washingtoni kormány jelentése szerint. Bár 2014 után már az afgán erők feladata volt az ország biztosítása, a tálibok elleni harcban továbbra is az USA segítségére támaszkodtak: közel 20 ezer M16-os gépkarabélyt adtak az amerikaiak csak 2017-ben az afgán hadseregnek. A SIGAR jelentése szerint az elmúlt négy évben is legalább 3598 M4-es gépkarabéllyal és 3012 Humveeval támogatták meg az afgán hadsereget.

Az Oryx blog összesítése szerint a tálibok zsákmányának működőképes földi része eddig

  • 1980 darab terepjáró és teherautó, ebből 901 Ford Ranger és 729 Humvee terepjáró,
  • 51 páncélozott harcjármű, amiből a legtöbb akna- és csapdavédett MRAP,
  • tizenkét harckocsi
  • és több millió töltény.

Ezeket az eszközöket pedig kérdés nélkül, azonnal be tudják vetni a tálibok a szakértők szerint, hiszen az évek során már megismerkedtek velük az elfoglalt ellenőrző pontoknak és az afgán erők dezertőreinek köszönhetően.

Amerikai járművek állnak a Bagram légibázis területén 2021. július 5-én, miután az amerikai és NATO-csapatok kivonultak a helyszínről – Fotó: Wakil Kohsar / AFP
Amerikai járművek állnak a Bagram légibázis területén 2021. július 5-én, miután az amerikai és NATO-csapatok kivonultak a helyszínről – Fotó: Wakil Kohsar / AFP

Michael Kugelman, a washingtoni Wilson Center igazgatóhelyettese szerint „kolosszális kudarc”, hogy ezekhez a modern fegyverekhez hozzájutottak a szélsőségesek. Ez pedig nem csak Afganisztánt érinti, hiszen nagy a kockázata annak, hogy a fegyverek megjelennek a feketepiacon, ezzel pedig világszerte különböző konfliktusokba kerülhet újabb muníció.

Az adat a legérzékenyebb fegyver

Az amerikaiak mellett a britek is bőkezűen adakoztak az afgán helyi erőknek a Politico cikke szerint – és ezek az eszközök is könnyen lehet, hogy a tálibok kezére jutottak. Az elmúlt tíz évben több mint 150 millió font (átszámítva több mint 60 milliárd forint) értékben küldtek katonai felszerelést Afganisztánba az Egyesült Királyságból nemcsak a kormánycsapatoknak, de a rendőrségnek, a brit erőknek, nagykövetségeknek és különböző ügynökségeknek is. Legutóbb idén márciusban exportáltak a britek vadászgépekhez való alkatrészeket Afganisztánba, februárban pedig gépfegyvereket, pisztolyokat és aknavető gránátokat küldtek az ázsiai országba.

John Healey, az ellenzéki Munkáspárt védelmi szakpolitikusa szerint lehetséges, hogy a tálibokon kívül hozzájuthatnak a modern brit fegyverekhez, harckocsikhoz és robbanóanyagokhoz az Iszlám Állam vagy más terrorszervezetek harcosai is.

„Még ha nem is rendelkeznek a tálibok megfelelő technikai tudással az ilyen fegyverrendszerek használatához, a feketepiaci értékük miatt komoly bevételi forrást jelenthet ez nekik.

Központi elem kell hogy legyen tehát az illegális fegyverkereskedelem elleni harc egy afgán terrorellenes stratégiában” – hangsúlyozta Healey is ezt a szempontot a Politicónak.

Egy férfi értékes dolgok után kutat a Bagram légibázisnál 2021. július 17-én – Fotó: Adek Berry / AFP
Egy férfi értékes dolgok után kutat a Bagram légibázisnál 2021. július 17-én – Fotó: Adek Berry / AFP

Bár a lap megkérdezte a brit kormánytól, hogy mennyi brit eredetű felszerelés maradt Afganisztánban a kivonulás után, és hogy van-e bizonyíték arra, hogy a tálibok vagy más szélsőségesek kezébe kerülhettek ezek a fegyverek, a kérdésekre a kormányszóvivő nem reagált. A londoni védelmi minisztériumtól pedig ezt a választ kapták:

„Az evakuálás része volt a felszerelések kivonása is, de minden esetben az emberek biztonságos kijuttatását helyeztük előtérbe a felszerelésekkel szemben. A védelmi minisztérium a kivonulást követően nem hagyott fegyvereket, lőszereket vagy érzékeny informatikai eszközöket Kabulban.”

A Sky News riportja szerint ugyanis nemcsak légi vagy földi harceszközök, de komoly információs adatbázis is a tálibok birtokába juthatott a hatalomátvétellel. Több, biometrikus adatokat gyűjtő kézi készülék kerülhetett hozzájuk, amelyekben az amerikaiak és szövetségeseik tárolták azon helyiek adatait, akik kisegítették őket Afganisztánban. Az adatbázis pedig kapóra jöhet a segítőket utcáról utcára levadászó iszlamistáknak. (Még az evakuálás alatt arról is érkeztek hírek, hogy a kabuli brit nagykövetségen a létesítmény kiürítése után papírok hevertek szanaszét, amelyeken a britek helyi kapcsolatainak adatai voltak, mert nem sikerült minden iratot megsemmisíteni.)

Ahogy arról a Los Angeles Times ír, az Afganisztánból való kaotikus nyugati kivonulás egyik legkeserűbb következménye nemcsak az, hogy az USA által húsz éve kiszorított tálibok újra hatalmon vannak, de a hadizsákmányukkal katonailag és technikailag jobban felszereltek, mint valaha. Ezzel pedig minden eszközük megvan arra, hogy fenntartsák az iszlám fundamentalista uralmukat és visszaverjék az ellenük küzdő csoportokat – legyen szó a tálibok ellen utolsóként kitartó tartományról, Pandzssírról, vagy éppen a nőkről és a kisebbségekről.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!