Járvány hivatalosan nincs Észak-Koreában, van helyette válság és tisztogatás

2021. augusztus 24. – 12:48

frissítve

Járvány hivatalosan nincs Észak-Koreában, van helyette válság és tisztogatás
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsongun érkezik a párt politikai bizottságának phenjani ülésére 2021. január 30-án – Fotó: KCNA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Észak-Korea még mindig azt állítja, a koronavírus nem jutott be az országba, de rettentő szigorú korlátozásokkal reagáltak a veszélyre.
  • Ezek a korlátozások, valamint a tavaly és idén nyári esőzések és áradások miatt a mezőgazdaság válságban van, éhínség fenyeget.
  • A pártállam az elit megsápolásával és a feketepiac elsorvasztásával reagált a válságra, bár kérdéses, hogy ennek mekkora haszna lesz.
  • Kim Dzsongun mindenesetre szakértők szerint a politikai tisztogatást is feltekerte az utóbbi időben, és a maga módján próbálja javítani a rendszer hatékonyságát.
  • Az atomfegyverprogramot viszont nem érintette a forráshiány, és egyelőre a szokásos diplomáciai patthelyzet sem változott.

Észak-Koreában hivatalosan egyetlen ember sem fertőződött meg a koronavírussal. Már csak ezért is volt furcsa, amikor Kim Dzsongun diktátor június végén, a KCNA állami hírügynökség beszámolója szerint keményen beleszállt a vezetés egyes, meg nem nevezett tagjaiba a koronavírus elleni védekezésben elkövetett hibákra hivatkozva, amelyek egy „súlyos incidenshez” vezettek, és veszélybe sodorták az ország népét.

A bejelentést kisebb politikai tisztogatás is követte, Kim leváltotta az állampárt politikai bizottságának több tagját, a központi bizottság egyes titkárait, állami hivatalok számos tisztségviselőjét is. Bár a bakizó elvtársak eltakarítása nem idegen az észak-koreai politikától, hasonlóan fajsúlyos személycserékre jó egy évtizede nem volt példa.

Hogy a nulla elismert beteg és nulla hivatalos halálozás ellenére vannak gondok, azt jelzi, hogy Kim nem sokkal korábban a válságos élelmezési helyzetről értekezett, amelyeket az országban tomboló tájfunokra és árvizekre fogott. Bár az nem valószínű, hogy személyesen neki is koplalnia kellene, sok spekulációhoz vezetett egészségi állapotával és a politikai helyzettel kapcsolatban, hogy Kim nemrég erős fogyáson ment keresztül, amelyről még az állami média is beszámolt, a kedves vezető egészségéért aggódó elvtársak könnyeivel tarkítva.

A világtól amúgy is erősen elzárt Észak-Korea a világjárvány kitörése óta a szokásosnál is jobban elzárkózott.

A határátlépéseket megtiltották, de a belföldi utazásokat is a szokásosnál erősebben korlátozták; a fővárosba, Phenjanba csak engedéllyel lehet belépni. Az utolsó hivatalos repülőjárat 2020 márciusában hagyta el az országot, a kevesek, akik átléphetik a határt, busszal vagy vonattal sem léphetnek ki és be, emiatt egy orosz diplomata és családja például hajtánnyal hagyta el Észak-Koreát.

Az északi rezsimmel szemben ellenségesnek nem nevezhető Oroszország helyi nagykövetsége szerint a korlátozások szigora még Észak-Koreához képest is példátlan, miközben az országban hiány uralkodik az alapvető árucikkekből és gyógyszerekből is. Külön érvágást jelentett, hogy a szokásosnál is komolyabban ellenőrzik a kínai határt, és a határzár miatt mind a fekete-, mind a legális kereskedelem jelentősen megnehezedett.

Nem tudjuk

Ezzel együtt a járvány súlyosságát illetően megoszlanak a külső szakértői vélemények. Kim Dzsong, a szöuli Észak-Korea-tanulmányok Egyetemének professzora a Deutsche Wellének úgy nyilatkozott, feltételezhető, hogy a vírus megjelent legalább a határ menti területeken, ahol virágzik a csempészet. Dzsa Duhjong, a szöuli Aszan (Asan) agytröszt elemzője pedig az AP kérdésére azt mondta, hogy a járvány kitört a határ menti területekről, és a nagyobb városokat, köztük Phenjant is elérte.

Iskolába érkező diákok testhőmérsékletét mérik Phenjanban 2021 júliusában – Fotó: Kim Won Jin / AFP

Ezzel szemben Pak Vongon, a szöuli Ihva (Ewha) Egyetem Észak-Korea-szakértője szerint ha súlyos lenne a helyzet, nem tartották volna meg a Koreai Munkapárt politikai bizottságának közelmúltbeli ülését, amelyen az ország minden részéből részt vettek delegáltak. Egy másik dél-koreai agytröszt kutatója, An Kjongszu pedig arról beszélt, hogy a korábbi tapasztalatok alapján Észak-Korea egy nagyobb válság esetén rendkívüli intézkedéseket hozna az érintett területek lezárására, de ilyesminek nem látták jeleit.

Azaz ahogy a NK News nevű, észak-koreai hírekre specializálódó hírportál egy munkatársa fogalmazott a DW-nek: „Az az igazság, hogy nem tudjuk (milyen a helyzet Észak-Koreában), nincsenek független forrásaink az országban, mint például humanitárius munkások vagy diplomaták”, akik megerősíthetnék vagy cáfolhatnák a szivárgó információkat és az azokkal kapcsolatos spekulációkat.

Amit viszont az északi rezsim sem tagad, hogy a tavalyi és idei esőzések is komoly mezőgazdasági és anyagi károkat okoztak. Az állami média augusztus elején arról számolt be, hogy áradások miatt több ezer lakóépület megrongálódott az ország keleti partvidékén, és korábbi komolyabb árvizekről is számos jelentés érkezett.

23 éve nem volt ekkora recesszió

A gazdasági helyzet a rendelkezésre álló információk szerint mindenesetre megsínylette az utóbbi bő másfél évet: a Covidhoz köthető korlátozások, a nemzetközi gazdasági szankciók és a természeti csapások hármasa miatt a dél-koreai jegybank elemzése szerint az ország az elmúlt 23 év legsúlyosabb recesszióját éli, 2020-ban 4,5 százalékkal csökkent a gazdaság.

A negatív GDP-adat önmagában nem ritka, az ezt megelőző négy évben egyedül 2019-ben növekedett a gazdaság, akkor is csupán 0,4 százalékkal. Ugyanakkor ilyen ütemű visszaesés legutóbb 1997-ben, a minimum százezrek, de egyes becslések szerint milliók éhhalálához vezető éhínség idején volt.

Az egyébként is mérsékelt északi külkereskedelmi volumen tavaly 73 százalékkal csökkent, azaz a gazdasági elzártság jelentősen nőtt. Hasonló eredményre jutott az ENSZ Észak-Koreával foglalkozó szakértői bizottsága is, amely szerint az ország (a nemzetközi szankciók alapján illegális) szén- és nyersanyagexportja jelentősen csökkent, ahogy az üzemanyagimport is.

Az észak-koreai von árfolyama zuhanórepülésben van tavaly ősz óta, dacára annak, hogy Kim Dzsongun uralmát eddig a monetáris stabilitás jellemezte. Ez az élelmiszer- és üzemanyagárakban is súlyos ingadozást okozott, a rizs és gabona ára az egekbe szökött nyáron a Financial Times által idézett szakértők szerint. William Brown, a Marylandi Egyetem oktatója szerint június vége óta a rizs kilója négyezerről hétezer vonra nőtt, a kukoricáé kétezerről ötezerre. Bár más elemzések szerint a helyzet egyáltalán nem súlyos, és a rizsárak a gazdasági gondokhoz képest relatíve stabilak maradtak.

A Reuters dél-koreai kormányzati forrásai szerint az élelmezési helyzet nem olyan súlyos, mint az 1990-es években volt, a kínai segélyeknek és a katonai tartalékoknak köszönhetően az éhínségben elhunytak száma alacsony. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne uralkodnának nagyon súlyos állapotok. Egyes déli politikusok szerint a haditartalékok hamarosan kifogynak, és a jelenlegi tendenciák alapján

nagyjából egymillió tonna rizsre lenne szüksége az országnak az élelmezési helyzet stabilizálásához.

Az ENSZ élelmezési szervezete pedig 860 ezer tonnára teszi az idei év potenciális élelmiszerhiányát.

Az észak-koreai állami televízió felvétele az áradásokról – Forrás: KCTV / Eyepress

Éhezés nincs, de a feketepiac befagyott

Ugyanakkor Ko Mjonghjon, az Aszan intézet kutatója a Financial Timesnak arról beszélt, hogy az állam bár képes lesz elkerülni a nagyobb éhínséget, közben aktívan próbálja elsorvasztani a nem hivatalos piaci mechanizmusokat. Egyes dezertőrök szerint a feketepiac mára megbénult az országban, holott korábban a széles rétegek anyagi mentsvára volt.

Ahogy minden rendes kommunista országban, úgy Észak-Koreában is virágzik a szürke- és feketepiac, amely felett az állam nagyrészt szemet hunyt, részben mert a piac valamelyest képes korrigálni a merev tervgazdaság hibáit és kiereszteni az abból fakadó feszültségeket, részben pedig mert a piac haszonélvezői nagyrészt a pártállami elit tagjai.

Ugyanakkor Ko szerint Kim az utóbbi időben közölte, le kell számolni az importfüggőség „betegségével”, a diktátor pedig a phenjani elitet is elkezdte megcsapolni.

Ennek az egyik legfontosabb jele, hogy idén jelentések szerint a rezsim 2003 óta először állampapírokat bocsátott ki a költségvetés hiányának finanszírozásához, ezeket részben a nagyvállalatok, részben egyéni befektetők felé értékesítik. Ez utóbbi alatt nagyrészt a feketepiacon meggazdagodott kereskedőket kell érteni, akiktől a rezsim szakértők szerint így akarja elszedni a korábbi években összeharácsolt keményvaluta-vagyont.

De a pénz kisajtolásának tradicionálisabb módszerei is megmaradtak. Benjamin Silberstein, a Foreign Policy Research Institute nevű amerikai agytröszt kutatója szerint megnőtt a rezsim igénye a „hűségpénzek” iránt is, azaz a kereskedőknek „önkéntes” felajánlásokat kell tenniük a vezetés felé.

Az északi rezsim egyúttal viszont törekszik a pénzszerzési módszereinek modernizálására is. Mint nemrég részletesen is írtunk róla, az utóbbi időben egyre aktívabbak a kiberbűnözés terén, és számos komolyabb online lopást írnak Phenjan számlájára nyugati hatóságok.

Politikai hangnemváltás

A válság látványosabb politikai következményekkel is járt. Kim Dzsongun a fent idézett nyilatkozataiban a problémákat egyes inkompetens, „régimódi gondolkodású” és „nem elég lojális” vezetőkre fogta.

Bár hatalma megkérdőjelezhetetlen, Kim az utóbbi időben nyilvánosan is elkezdte elültetni azt az üzenetet, hogy nem egy személyben felelős az észak-koreai állam teljes működéséért. Ennek keretében nagyobb döntési szabadságot adott a beosztottjainak a napi gazdasági és katonai ügyek egyengetésében, és például jóval kevesebbszer tart nagydobra vert megtekintéseket, hogy enyhítse a központi mikromenedzsment látszatát, mondták a Wall Street Journal által megszólaltatott amerikai szakértők.

„Kim Dzsongun átalakítja a rezsim belső működési logikáját. Ez a rendszer működésének javításáról szól” – mondta Ken Gausa, a CNA nevű amerikai agytröszt Észak-Korea-kutatója.

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által 2021. augusztus 21-én közreadott ismeretlen keltezésű képen Kim Dzsongun tekinti meg egy lakónegyed építkezését Phenjanban – Fotó: KCNA / AFP

Ez ugyanakkor, mint Kim hangneme is jelzi, nem megy egyszerűen: a rendszer hatékonyságának javításához növelnie kell az elit elszámoltathatóságát, de közben a pártállami hatalom logikájából fakadóan az elit támogatására is szüksége van.

Ha nem tudja megerősíteni támogatottságát az elit köreiben, nem fogja tudni menedzselni az észak-koreaiak növekvő panaszait, mondta Li Horjong, a déli hírszerzéshez kötődő Nemzeti Biztonsági Stratégiai Intézet elemzője.

Hogy ez nem egyszerű, annak jele Kim a cikk elején idézett felcsattanása is, amelyet a nem hivatalos hírek szerint a katonai rizstartalékok elcsalása okozott. Amikor az éhínség elkerülése végett a vezetés a tartalékhoz nyúlt, kiderült, hogy valójában sokkal kevesebb rizs van a raktárakban, mint amiről a hivatalos statisztikák szóltak.

Az alapállás nem változott

Egyes spekulációk szerint a helyzet súlyosságának jele az is, hogy Phenjan helyreállította a Dél-Koreával fenntartott forródrótot, amelyet tavaly júniusban szakított meg az amerikai–észak-koreai–dél-koreai viszonyban szokásos manőverezése részeként. Egyelőre ugyanakkor ez nem változtatott a szokásos patthelyzeten, amely évek óta jellemzi a két ország viszonyát: Phenjan a szankciók feloldását követeli bármiféle előrelépés előfeltételeként, Washington pedig előrelépéseket követel a szankciók feladásának előfeltételeként.

Emiatt az Egyesült Államok a jelek szerint csak mérsékelten lelkes az észak–déli közeledést illetően. Bár a külügyminisztérium korábban közölte, hogy mindennap próbálkoznak kapcsolatba lépni Észak-Koreával, nem hajlandók engedményeket tenni Phenjan felé a kommunikáció helyreállítása érdekében. Ennek nyomatékosításához nemrég egy, az északra kivetett szankciók kijátszására használt tankerhajót is lefoglaltak. Az északi rezsim pedig szokásához híven az amerikai hadgyakorlatok miatt fenyegette Washingtont, Kim Dzsongun húgán, az elmúlt időszakban újból aktívabb Kim Jodzsongon, az Észak-Koreát irányító kommunista Koreai Munkapárt propaganda- és agitációs osztályának vezetőjén keresztül.

Nemcsak a diplomáciai fronton nem hozott újdonságot a járvány, egyes jelek alapján a rezsim prioritásai más téren sem nagyon változtak. A nyersanyag- és üzemanyag-embargó feloldásának enyhítése mellett déli politikusok szerint Phenjan arra akarja rávenni az Egyesült Államokat a további kommunikációs csatornák megnyitásának fejében, hogy

oldják fel a drága alkoholos italokra és öltönyök importjára vonatkozó szankciókat is, mert a phenjani elitnek nagy szüksége lenne ezekre.

A másik, a nemzetközi politika szempontjából lényegesebb terület, ahol a helyzet változatlan, a rakéta- és atomfegyverprogram. A Reuters egy egyelőre bizalmas ENSZ-jelentésre hivatkozva augusztus elején azt írta, hogy a fegyverprogramokon nem esett csorba 2021-ben sem, az országgal szembeni szankciók betartatását ellenőrző bizottság értékelése alapján a rezsim idén is aktívan próbált rakétatechnológiákat és a fegyverprogramhoz szükséges nyersanyagokat beszerezni külföldön.

A helyzet súlyosságától függetlenül a jelek szerint a rezsim híres paranoiája sem enyhült. A nyáron az ENSZ égisze alatt működő, a szegény országok ingyenes vakcinaellátását célzó COVAX program 1,7 millió dózis AstraZeneca-vakcinát ajánlott fel Észak-Koreának, de ezt Phenjan elutasította, egy északi agytröszt szerint a potenciális mellékhatásoktól tartva. A déli Nemzeti Biztonsági Stratégiai Intézet szerint az északi vezetés a kínai vakcina iránt sem lelkes annak alacsony hatásfoka miatt, és az orosz oltóanyag felé hajlik, bár egyelőre nincs szó konkrét beszerzésről.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!