Itt egy kar lóg oszladozva, ott egy másik lyukasan, miután az egerek megrágták

2021. június 17. – 22:57

Másolás

Vágólapra másolva

Rothadásszag, feldarabolt, oszló holttestek, legyek és patkányok

– ez fogadta azt, aki 2019-ben belépett a Párizsi Descartes Egyetem Testadományozási Központjának (CDC) holttestek tárolására használt helyiségeibe. A testek kegyeletsértő tárolásáról megjelent hírek hatására a felsőoktatásért és kutatásért felelős miniszter vizsgálatot indított az intézményben.

Az ügy most június 4-én vett újabb fordulatot, vádat emeltek az egyetem korábbi vezetője, Frédéric Dardel ellen, amiért a sorozatos bejelentések ellenére az intézmény jóformán semmit nem tett azért, hogy a holttesteket emberi módon kezeljék. Az évek során több ezer holttesttel bánhattak kegyeletsértő módon az egyetem intézetében, eddig 170 család élt panasszal.

Az egyik legelismertebb egészségtudományi egyetem körüli botrány hatására most új szabályozás születhet arról, hogy a tudomány céljára felajánlott testekkel hogyan kell bánni. Az utolsó törvény ugyanis ezen a területen 134 éves, 1887-ből származik. Az új törvényjavaslat külön kitér majd arra, hogy a testet milyen körülmények között lehet megőrizni, felhasználni.

Az anatómia temploma

A Párizsi Descartes Egyetem ma már a Párizsi Egyetem részét képezi, miután 2020 januárjában összevonták a Párizsi Diderot Egyetemmel és egy másik természettudományos intézettel. A Descartes Egyetemet érintő problémák ezekkel nem függenek össze, az egész ügy még 2019-re nyúlik vissza, amikor a l'Express nevű francia lap birtokába került több olyan kép is, ami botrányos állapotokat mutatott be az egyetemhez tartozó Testadományozási Központban.

Az egyetem 1953 óta fogadta a tudomány számára felajánlott holttesteket, emiatt pedig az „anatómia francia templomaként” emlegették. A központ egyik különlegessége az volt, hogy a holttesteket balzsamozás és hűtés nélkül boncolták. 2019 előtt évről évre csökkent a testet adományozók száma: 1982 és 2018 között 1100-ról 630-ra esett vissza az évente beérkező testek száma, az érintett elhunytak átlagéletkora pedig 73-ról 86 évre nőtt.

2008-ig ráadásul fizetni is kellett az adományozónak 250 eurót (mai árfolyamon kb. 86 ezer forintot), és a l'Express 2019-es cikke szerint később is a halottak családja állta a holttestek szállíttatását, ami Párizs környékén olyan 400 és 700 euró közötti költséget jelentett. A procedúra végén a felhasznált holttestet nem lehetett egyéni kívánságok szerint eltemetni. Ehelyett több testet hamvasztottak el egyszerre, végül pedig a hamvakat sem gyűjthettek össze a rokonok. A testadományozás tehát komoly költséget rótt a hozzátartozókra, az elhunyttól pedig nem lehetett hagyományos keretek között búcsút venni.

A Párizsi Descartes Egyetem – Fotó: Daniel Thierry / Photononstop / AFP

Kérdéses, hogy pontosan mire költhette a Párizsi Descartes a 2008-ig befolyó összeget, de a l'Express szerint az intézmény épületének ötödik emeletén működő halottasház és a hozzá tartozó bonctermek jó ideje nem voltak felújítva. A három hűtőrész közül az egyiknek nem záródott az ajtaja, a liftek meghibásodása miatt pedig gyakran előfordult, hogy a testeket a mindenki másnak fenntartott liften vitték fel, tehát bárkivel könnyen megtörténhetett, hogy egy halottal utazott az egyetem liftjében.

Nemcsak az épületrész lelakottsága volt probléma, hanem a holttestekkel való bánásmód is: a CDC halottasházában a testek lecsupaszítva, feldarabolva, oszladozva feküdtek egymás hegyén-hátán, körülöttük legyek repkedtek, és volt, amelyikben egerek és patkányok is kárt tettek. A l'Express tömegsírhoz hasonlította az ötödik emeleten uralkodó állapotokat.

„Tucatnyi holttest, leírhatatlan zűrzavar közepén. Itt egy kar lóg oszladozva. Ott egy másik, sérülten, megfeketedve, lyukasan, miután az egerek megrágták. (…) A szemeteszsákokat húsdarabok árasztják el. Az előtérben egy fej fekszik a földön”

számolt be a l'Express a képek alapján, amiket a hozzátartozókra tekintettel nem hoztak nyilvánosságra. A felvételeket még 2016 végén készítették belső használatra, hogy bemutassák az egyetem elnökének, Frédéric Dardelnek, hogy milyen állapotok uralkodnak az ötödik emeleten.

Odafent is tudták, mi a helyzet

2016-ban Richard Douard professzor, a CDC akkori igazgatója egy 27 oldalas dokumentumban tárta Dardel elé, hogy az ötödik emelet teljes mértékben alkalmatlan a holttestek tárolására. A romos helyiségek nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, a hűtőkamrák nem zártak hermetikusan, és állandóan meghibásodtak, egyes munkaterületeken nem volt megfelelő szellőzés, a vízvezetékek pedig állandóan eldugultak. A l'Express szerint viszont leginkább amiatt aggódtak az illetékesek, hogy egyszer botrány lesz belőle, hogy „etikailag kifogásolható módon” kezelik a holttesteket és a szerveket. A lapnak nyilatkozó több forrás is arról számolt be, hogy folyamatos félelemben éltek, hogy minden kiderül. Douard panaszai viszont nem vezettek eredményre.

„Nem volt szörnyű, régi volt. Valójában a szennyvízelvezetés volt problémás. Aztán ahogy maguknál is, a hűtőkamrák mindig augusztusban hibásodtak meg”

mondta Dardel, aki 2011-től volt az egyetem elnöke, 2015-ben pedig meg is tekintette az ötödik emeleti bonctermeket. Dardel azt mondta, hogy voltak karbantartási munkálatok, mialatt ő vezette az egyetemet, de mivel nem volt rá keret, ezért többet nem tehetett. Elődjét, aki 2007 és 2011 között volt az egyetem élén, igazoltan nem tájékoztatták soha a hűtőkamrák állapotáról, ő pedig nem járt az intézmény érintett részén.

Ugyanakkor a l'Expressnek négy forrás is azt állította, hogy évtizedek óta létezett a „tömegsír”, a 2013-as évtől pedig csak súlyosbodott a felhalmozott testek problémája. „A holttesteket siralmas körülmények között tartják, a hőség megdöbbentő, némelyik test rohad. Büdös van. Olyan érzésünk van, mintha a 19. században lennénk, vagy a reneszánszban, ahol az orvosok rothadó testekkel dolgoznak” – állította egy CDC-be bejáratos személy a lapnak.

A lap szerint 2016 végén Douard professzor ismét tájékoztatót küldött Dardelnek, amelyben ismét részletezte a gyomorforgató helyzetet. A hűtőkamrák és a klíma állandó meghibásodása miatt a bonctermekben a hőmérséklet 17 Celsius-fokra emelkedett, holott nem haladhatta volna meg a 4 fokot. Ennek eredményeképpen a testekben lepetéztek a legyek, és lárvák kezdtek el fejlődni. A jelentés 14. oldalának Douard a következő címet adta: „Lepukkantság, nagyon erős etikai vonatkozásokkal”. Itt egy olyan fénykép is helyet kapott, amelyet a következőképp kommentált:

„Az egerek átjutnak a hűtőhelyiségek falain lévő lyukakon, bent pedig egy ideális éléskamra várja őket.”

A helyzet a második jelentés után sem javult. A tehetetlenségével szembesülve Richard Douard 2017. október 20-án lemondott tisztségéről. Néhány nappal később követte a CDC etikai bizottságának két tagja. Egyikük Dardelnek benyújtott lemondásában azt írta: „Amikor 2015-ben vállaltam feladataimat, döbbenten szembesültem azzal, hogy patkányok futnak a folyosókon és hogy a testek megőrzésének körülményei siralmasak. (…) A történelem emlékezni fog arra, ahogy maga aláásta Franciaország legnagyobb, anatómiával foglalkozó szervezetét.”

François Hollande francia elnök üdvözli Frédéric Dardelt Párizsban, 2015-ben – Fotó: Yoan Valat / POOL / AFP

Javulgattak, de nem eleget

A lemondások után végül megszavazták, hogy 2020 első negyedévében 8 millió euróból felújítsák a CDC-t. A l'Express forrásai már korábbról javuló állapotokról számoltak be. 2018-ban eltűntek az egerek, állandósult a hűtőhelyiségek hőmérséklete, és csináltak egy „nagytakarítást”. 2017 és 2018 között rengeteg olyan testet elhamvasztottak, amelyek a körülmények miatt már az előtt oszlásnak indultak, hogy tudományos célra tudták volna őket használni.

A javulás ellenére korántsem küszöböltek ki minden problémát: az egyetem belső újságja 2018 nyarán számolt be arról, hogy húsz tűzoltó dolgozott az ötödik emeleten órákon keresztül, miután meghibásodott egy fagyasztó, majd szivárogni kezdett a formalin, ami fertőtlenítővel keveredett. Ennek során mérgező gázok szabadultak fel, amik migrént okoztak a dolgozóknál, az épületet pedig ki kellett üríteni. Ha még nem lenne elég, ugyanezen a napon a hatodik emeleten, a balzsamozásra fenntartott területen cink-klorid-szivárgás történt, szintén egy tároló meghibásodása miatt.

Az oszló holttestek felgyülemlését sem sikerült teljesen elkerülni: a l'Express 2019-es cikkének megjelenése előtt egy héttel két orvos is arra panaszkodott, hogy a CDC-ben „mocskos állapotú” testeket kellett boncolniuk.

900 euróért testet is vehettek

Amellett, hogy a tudományos célra felajánlott testek egy részét soha nem sikerült ténylegesen felhasználni, más etikailag megkérdőjelezhető gyakorlatai is voltak a CDC-nek. A testeket normál esetben az egyetem oktatói használták az óráikon, ugyanakkor gyakran előfordult, hogy magáncégek és külső laboratóriumok fizettek azért, hogy boncolhassanak, az egyetemen ugyanis lehetett továbbképzéseket tartani. Az intézmény a tudományos célra felajánlott holttestek nagy részét „értékesítette”, ennek köszönhetően a CDC éves bevételeinek 75 százaléka a magáncégektől folyt be – derül ki a l'Express cikkéből.

Az egyetemen kutató sebészeknek és orvosoknak is fizetniük kellett a testek boncolásáért: az ötödik emeleti bonctermek használatának ára adó nélkül 690 euró volt, ami több mint 230 ezer forint, a félnapi díj pedig 420 euróban lett megállapítva. A hatodik emeleti bonctermek még drágábban, 900 eurós árért voltak bérbe vehetők. A fizetendő összeg magába foglalta a rezsit, a helyiségek takarítását és karbantartását, valamint az épület őrzését. A holttestekre pluszárat számítottak fel: 900 euró, nagyjából 311 ezer forint volt egy egész test, 400 euró egy testrész.

A párizsi sebészek arról számoltak be, hogy az itteni körülmények elmaradnak még a vidéki szolgáltatások minőségétől is: máshol tisztaság van, rendes körülmények között tartják a holttesteket, letakarva, az egyetemi tanároknak pedig nem kell külön fizetni a testekért. A l'Expressnek egy egyetemi tanár úgy nyilatkozott, hogy évtizedekkel korábban 100 eurós csúszópénzt kellett fizetnie az alkalmazottaknak, ha friss testet akart, ugyanakkor a helyért nem kellett pénzt adnia. Az sem elhanyagolható részlet, hogy a descartes-i gyakorlathoz az is hozzátartozott, hogy

akik pénzért bejártak boncolni az egyetemi központba, azok a megvásárolt testek darabjait minden probléma nélkül el is vihették magukkal.

Egyes források, például a Le Figaro arról számoltak be, hogy a hadsereg és egyes autógyártók is illegálisan vásároltak ilyen úton csontokat a járműveik töréstesztjeihez.

A testek és a boncolási szolgáltatás árát 2011-ben határozta meg az egyetem vezetősége, és a könyvelésben is számon tartották a befolyó összeget. „A testek marginális költséget jelentenek, normális, hogy fizetnek azok, akik használják őket. És az árak sem botrányosak. Minden, ami ingyen van, értéktelen” – védte az elnöksége alatt megszavazott gyakorlatot Frédéric Dardel.

Vádat emeltek, törvényt módosítanak

Miután a l'Express megírta, hogy milyen állapotok uralkodnak évek óta a Párizsi Descartes Egyetem központjában, Frédérique Vidal felsőoktatásért és kutatásért felelős miniszter bezáratta a CDC-t, és nyomozás indult az ügyben. A központ bezárása után azonban Dardel különleges tanácsadó lett Vidal kabinetjében, majd kinevezték a Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CRNS) állami kutatóintézet egyik egységének igazgatójává, posztjáról csak 2020 júniusában mondott le.

Frédérique Vidal – Fotó: Arie Botbol / Hans Lucas / AFP

2020 júniusában az oktatási létesítmények ellenőrzésével megbízott kormányzati ügynökség vizsgálata megállapította, hogy az egyetem felelős a CDC irányításának „súlyos etikai vétségeiért”, miután a vezetőség nem vette idejében figyelembe a panaszokat és jelentéseket. A vizsgálat arról is beszámolt, hogy egyes dolgozók szándékosan kárt tettek a holttestekben.

2021. június 4-én gondatlanság miatt vádat emeltek Frédéric Dardel ellen.

Rajta kívül még két másik dolgozót helyeztek vád alá. Dardel ügyvédje, Marie-Alix Canu-Bernard azzal érvelt, hogy ügyfele fáradhatatlanul lobbizott a kormánynál, hogy az finanszírozza a központ felújítását, de erőfeszítései nem jártak eredménnyel.

Eddig több mint 170 olyan család tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, amelyek egy elhunyt testét a CDC-nek adományozták. Az egyetem bocsánatot kért az elhunytak családjaitól.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a holttestek adományozását eddig alig szabályozta törvény – írja a Le Monde. A legutóbbi vonatkozó jogszabály 1887-ből származik, ami alapján a hozzátartozókat például nem kell értesíteni arról, hogy hogyan használják fel az elhunyt testét. Emiatt egy új, testadományozást szabályozó törvényjavaslatot adnak be a parlament elé annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő még egyszer a Párizsi Descartes Egyeteméhez hasonló eset – mondta el Frédérique Vidal.

A Le Figaro szerint a holttest nem kutatási vagy oktatási célzattal való felhasználását meg fogják tiltani, illetve azt is kötelezővé teszik majd, hogy az adományozó pontosan határozza meg, hogy milyen kívánságai vannak a temetésre vonatkozóan, ideértve a hamvak kiadását a rokonoknak.