Hüvelykujját felfelé mutatva távozott Joe Biden a Vlagyimir Putyinnal folytatott genfi tárgyalás befejezésekor. Az amerikai és az orosz elnök megbeszélései a tervezett öt óra helyett három és fél órán át tartottak, de sajtóértesülések szerint ez nem a kudarc jele, az előbb szűk körben – a két elnök és külügyminisztereik jelenlétében – folytatott megbeszélések, majd a szélesebb delegáció részvételével tartott második tárgyalási szakasz is jó hangulatban telt, különösen az egyébként kifejezetten feszült amerikai-orosz viszony ismeretében.
A találkozót a 18. századi Villa la Grange-ban tartották. A találkozó előzményeiről, a mélyponton lévő amerikai–orosz viszonyról és a Genfben várható kérdésekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen>>>
Közös sajtótájékoztatót azonban a felek nem tartottak, hanem a terveknek megfelelően külön-külön álltak az újságírók elé, a sort Putyin kezdte, utána következett Biden. Közös sajtótájékoztató nem volt, közös nyilatkozat azonban igen.
Abban a témában, amelyben mindkét oldalon a legkézenfekvőbbnek látják az együttműködést: az atomfegyverek területén.
A nyilatkozat szerint a két ország „igazolta, hogy még a feszült időszakban is képesek a közös célok érdekében haladást elérni a stratégiai területen, biztosítva a kiszámíthatóságot, csökkentve a fegyveres konfliktus kockázatát és a nukleáris háború jelentette fenyegetést”. A szöveg bizonyságul az Új START-egyezmény idei meghosszabbítását hozza fel – amelyet a lejárta előtti utolsó pillanatban sikerült életben tartani újabb öt évre. „Tartjuk magunkat az elvhez, amely szerint az atomháborúnak nem lehet győztese”, így nem szabad utat adni neki. A stratégiai stabilitás érdekében kétoldalú párbeszéd indul a felek között, mondja ki a nyilatkozat, ami jelzi, hogy az Új START meghosszabbítása ellenére is vannak rendezendő kérdések a felek között a nukleáris fegyvereket és a célba juttató rendszereket illetően.
A Fehér Ház közleménye szerint Biden a találkozón egy amerikai bölény kristályszobrát és egy napszemüveget ajándékozott Putyinnak. Arról nem tudni, hogy az orosz elnöktől kapott-e valamit Biden.
Biden: Jó hangulatban telt a tárgyalás
Az amerikai elnök elmondta, mi volt a célja a találkozóval, fontosnak tartotta, hogy személyesen legyenek ezek kimondva, hogy ne lehessen semmilyen félreértés abban, mit akar kommunikálni. „Elértem, amit akartam” – mondta.
- Világossá akarta tenni, hol lehetnek azok a területek, ahol érdekeik közösek Oroszországgal, és ahol lehetőségük van az együttműködésre.
- Közvetlenül akarta közölni, mik az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek érdekei, és hogy ezek megsértése válaszlépéseket von maga után.
- Világossá akarta tenni, milyen értékek mentén építi politikáját, és hogy ezeket személyesen tőle hallja Putyin.
„Elmondtam, hogy nem Oroszország vagy bárki más ellen, hanem az amerikai nép érdekeit követve alakítom ki az agendát” – mondta, kiemelve az értékeiket, és hangsúlyozva, hogy továbbra is fel fognak szólalni, amikor emberi jogsértések merülnek fel. Megjegyezte, hogy a majdnem négy órányi tárgyalás hangulata nem volt feszült, és ha most nem is sikerülhet rendezni a kérdéseket, meg fogják találni ehhez az utat a találkozó után.
„Ez nem a bizalomról szól”, hanem az érdekekről – mondta a sokadszor elhangzó kérdésre Biden. Volt, hogy nem értettek egyet, ellenvetéssel éltek, ami természetes, de egészében pozitív hangulatban telt a tárgyalás. Biden arra az újságírói kérdésre is válaszolt, hogy eredetileg úgy lehetett tudni, négy-ötórás lehet a találkozó, ami végül három és fél óra alatt ért véget. Szerinte ez részben azért volt, mert ebből két óra a részletekbe menő, közvetlen megbeszélés volt Putyin és közte.
Szíriában közös érdek a humanitárius katasztrófa elkerülése, ahogyan Afganisztánban a terrorizmus visszaszorítása is – sorolta az együttműködés lehetséges területeit az elnök.
Biden elmondta, hogy szó volt Belaruszról, Ukrajnáról, amelynek területi integritását és függetlenségét kiemelt fontossággal kezeli az Egyesült Államok.
Alekszej Navalnij halála Oroszországra nézve pusztító hatással lenne
– mondta egy kérdésre válaszolva a bebörtönzött orosz ellenzékiről. Ha Oroszország nem a nemzetközi normák szerint lép, annak következményei lesznek, hangsúlyozta.
Biden szerint Putyin számára világos, hogy következményei lesznek annak is, ha folytatódnak a kibertámadások és újabb kísérleteket tesz Oroszország az amerikai választások manipulálására. (Oroszország hivatalosan természetesen nem ismeri el, hogy a fentiekhez köze volna.)
Biden azt mondta, azt is hangsúlyozta, hogy van olyan kritikus infrastruktúra – tizenhat ilyet határoztak meg amerikai oldalról –, amiket nem érhet kibertámadás, szerinte mindkét oldalnak egyet kell abban értenie, hogy ezek kívül esnek bármilyen kiberhadviselésen. Szerinte ezek nem csak elvek, „a felelős országoknak lépéseket kell tenniük olyan bűnözők ellen, akik a területükről zsarolóvírusos támadást követnek el.” Azt nem mondta, Putyin mit válaszolt azon túl, hogy egyetértettek abban, hogy szakértőket bízzanak meg az ügyben. Biden azt is jelezte Putyinnak, hogy az Egyesült Államoknak „jelentős kiberképességei vannak”, és válaszolni fog bármilyen jövőbeli kibertámadásra.
Reagált Putyin felvetésére, aki párhuzamba állította az orosz tüntetőket és a Capitoliumra rontókat, ezzel igyekezve élét venni az orosz ellenzékiekkel szembeni hatósági fellépéseket érő kifogásoknak. Az orosz elnök szerint a Capitoliumhoz politikai követelésekkel előállt polgárok mentek, mégis börtön vár közülük több száz emberre, és volt halálos civil áldozata is a január 6-i zavargásoknak.
Biden szerint nevetséges az összevetés: január 6-án – amikor a vesztes Donald Trump által feltüzelt tüntetők meg akarták akadályozni, hogy a törvényhozás hitelesítse Biden elnökválasztási győzelmét – tüntetők akarták elfoglalni a Capitoliumot.
Oroszországban viszont békésen tiltakozó tüntetőkről van szó, akik meg vannak fosztva a lehetőségtől, hogy éljenek a szólásszabadsággal.
Biden azt is mondta, hogy a következő hónapokban dől el, hogy a szerdai találkozó előrelépést hozott-e. A BBC szerint azonban a sajtótájékoztatója után az újságírók még feltettek kérdéseket a pódiumról távozó amerikai elnöknek, aki arra a kérdésre, miért bízik abban, hogy Putyin változtat bármin, miután nem tartott be korábbi ígéreteket, azt mondta: „Ha ezt nem értik meg, akkor rossz szakmában vannak.” A BBC szerint amikor újból arról kérdezték a reptéren is, hogy milyen konkrét eredményt sikerült elérni, azt mondta, „majd meglátjuk.” Azt is hozzátette, hogy úgy tűnik, soha nem tesznek fel pozitív kérdést.
Bidennek a Putyinnal tartott találkozóval véget ért az első külföldi körútja elnökként, amely során részt vett a G7-csúcson, NATO-csúcson és tárgyalt az EU-s vezetőkkel is. Svájcból az Air Force One-nal hazaindult Washingtonba.
Putyin elmondta, amit el akart
„Nem volt ellenséges hangulat a találkozón”
– összegzett az orosz elnök a saját sajtótájékoztatóján. Putyin nagyon konstruktívnak tartotta a találkozót, Bident „tapasztalt államférfinak” nevezte, akivel részletekről tudtak két órán át beszélni, ez nem minden politikussal lehetséges. „Nagyon különbözik Trump elnöktől” – tette hozzá. Azt mondta, egyetértettek, hogy a nagyköveteik térjenek vissza a másik országba, azonban azt mondta, azt nehéz megmondani, hogy a mélyponton lévő kapcsolatok javulnak-e.
Az orosz elnök azt mondta, hogy átadtak információkat az Egyesült Államoknak a feltételezett kibertámadások ügyében, de Washington nem reagált eddig. Putyin szerint elkötelezettek a párbeszéd mellett a kiberbiztonság kérdésében, de az amerikai olajvezeték-hálózatot ért hekkertámadás mellett arról beszélt, hogy Oroszországban az egészségügyi rendszert érte hasonló támadás. Szerinte az amerikai vezetés csak gyanúsítgat, miközben szakértői egyeztetésekre lenne szükség.
Putyin arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kongresszusi határozatokban Oroszországot ellenségnek tartja, ami megmagyarázza az orosz vezetés fellépését is bizonyos hazai szervezetekkel szemben. „Miközben ellenségnek minősül Oroszország, az Egyesült Államok kimondja azt is, hogy kész politikai szervezeteket támogatni. Ebből adódik a kérdés: milyen szervezeteket támogatna? Nyilván nem olyanokat, amelyek erősítik Oroszországot, hanem azokat, amelyek gyengítik.”
Putyin szerint ezek olyan szervezetek és személyek, amelyek az amerikai politikai célkitűzések megvalósításán dolgoznak Oroszország területén – ezzel ki is zárta az ellenzék legismertebb alakját, Alekszej Navalnijt és az általa alapított, ám szélsőségesnek nyilvánított, így felszámolásra kényszerített korrupció ellenes szervezetét (FBK).
A Capitoliumra rontók is csak ellenzékiek
Navalnij neve előkerült a tárgyaláson, Biden megemlítette az emberi jogok kérdését, közölte Putyin – nem említve a börtönbe zárt ellenzéki politikus nevét –, majd ezután az emberi jogok betartását vette elő.
Beszélt a Capitolium január 6-i megrohamozásáról: ismét elmondta, hogy oda politikai követelésekkel mentek az emberek, mégis, volt, akit lelőttek, pedig fegyvertelen volt, több mint 400 embert akár 25 év börtön fenyeget, elítélésük esetén. Aztán szóba került a közbiztonság, „az Egyesült Államokban minden nap lelőnek valakit”, akár úgy, hogy azzal gyereket is veszélybe sodornak.
Aztán Afganisztánról beszélt, ahol volt, hogy esküvői menetre szórtak bombát, 120 ember halálát okozva.
„Ki a felelős, ki a gyilkos?”
– kérdezte Putyin, utalva arra, hogy Biden korábban gyilkosnak nevezte őt. „Guantánamo a mai napig működik, semmilyen törvénynek, sem nemzetközinek, sem amerikainak nem felel meg, mégis működik.” „Ezek volnának az emberi jogok? Nem hiszem.”
Szavai szerint a tárgyaláson részletesen szó volt az Északi-sarkvidékről: Putyin visszautasította, hogy militarizálnák az övezetet. „Semmi olyat nem teszünk, amit a Szovjetunió idején nem tettünk”, azt állította, hogy az ország csupán helyreállította elvesztett képességeit. Gazdasági téren készek együttműködni, kiemelt jelentősége van a tengeri útvonalnak, amely már most is több mint fél éven át járható, és az orosz atommeghajtású jégtörök – és a klímaváltozás – révén Putyin reményei szerint ez hamarosan egész évre kiterjed.
Nem zárta ki, hogy Oroszországban elítélt és fogva tartott amerikai állampolgárokkal ügyében „kompromisszum szülessen, a két ország külügyminisztériumi fognak dolgozni ezen”. Konkrétan nem említette a tavaly 16 évre kémkedés vádjával elítélt Paul Whale és a szintén katonamúltú Trevor Reeds nevét, akit hivatalosan azért ítéltek el, mert egy bárban kitört verekedés után rendőrre támadt. Az amerikai nagykövet szerint a vád abszurd, és Biden is hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést folyamatosan napirenden fogják tartani.
Putyin szerint ő csak reagált
Az elnök elmondta, hogy szóba került a sajtószabadság kérdése, de az volt az érzése, hogy az amerikai delegáció nincsen tisztában a saját szabályozásukkal. Meglepőnek tartotta, hogy az kifogásolható, hogy Oroszországban is létezik a külföldi ügynök fogalma, miközben a Szputnyikot vagy a Russia Todayt az Egyesült Államokban külföldi ügynöknek nyilvánították az 1930-as évek óta érvényben lévő törvény alapján. Az, hogy Oroszországban is született hasonló törvény, amely alapján több sajtóorgánum, így a Szabad Európa Rádió külföldi ügynök, az csupán reakció az amerikai lépésre – mondta.
Szankciók helyett üzletelni kellene
Putyin szerint a szankciók Oroszországgal szemben értelmetlenek voltak, mert azzal az amerikai fél is legalább annyit veszített, mint az orosz. A két ország kereskedelmi forgalma 28 milliárd dollár. Hogy az amerikai üzleti élet sem a szankciók híve, azt Putyin szerint mutatja az is, hogy a hónap elején tartott szentpétervári gazdasági fórumon a legnagyobb delegáció, több mint 200 ember épp az Egyesült Államokból jött.
Nem keresték egymás lelkét
Megkapta a kérdést, amely még George W. Busht idézte, aki egykor azt mondta, belenézett Putyin szemébe, és látta a lelkét. (Joe Biden meg 2011-ben alelnökként beszélt arról, hogy nem látta.)
„Láttuk egymás lelkét, nem láttuk...nézze, nem kell nekünk örök szeretetre megesküdnünk, mindannyian saját országaink érdekeit képviseljük. Ha azt kérdezi, milyen tárgyalópartner Biden, akkor elmondhatom, hogy konstruktív, kiegyensúlyozott, tapasztalt.” Egy nyelvet beszélnek, olyan kép rajzolódott ki benne, amely alapján úgy véli, rendezni tudják a vitás kérdéseket, legyen szó kiberbiztonságról, Ukrajnáról vagy az északi sarkkörről.
Putyin közölte, sem őt nem hívta meg Biden a Fehér Házba, sem ő nem invitálta az amerikai elnököt a Kremlbe. „Az ilyen meghívásokhoz a helyzetnek meg kell érnie” – mondta.