Biden: Putyinnak igaza volt, mélyponton az orosz−amerikai viszony

2021. június 13. – 20:03

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A G7 országai egymilliárd koronavírus elleni védőoltást osztanak szét a szegényebb országok között, emelte ki Boris Johnson brit miniszterelnök a háromnapos G7-csúcs zarónapján. A BBC cikke szerint Johnson úgy fogalmazott: a felajánlás „jelentős lépés a világ beoltása felé”, egyúttal a G7 demokratikus értékeinek előnyeit is megmutatná.

Az adagok felét az Egyesült Államok fogja biztosítani, 100 milliót pedig Nagy-Britannia szállít majd a kevésbé fejlett országoknak. „Segíteni fogunk abban, hogy globális partnereinkkel együttműködve kivezessük a világot ebből a világjárványból” – mondta Joe Biden amerikai elnök is korábban, aki az angliai csúcs után II. Erzsébet királynővel is találkozott.

Mint ismert, a világ hét legnagyobb fejlett gazdasága – az Egyesült Államok, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Kanada – egy délnyugat-angliai, Carbis Bay nevű kisvárosban tartott háromnapos csúcstalálkozót. A csúcs záróközleménye többek között azt is leszögezi: ahhoz, hogy a járványnak jövőre véget lehessen vetni, a világ lakosságának legalább a 60 százalékát be kell oltani.

Biden: Putyinnak igaza volt

Joe Biden a csúcs utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt: az Egyesült Államok visszatért globális vezető szerepéhez, úgy látja, máris sikerült haladást elérni az országa hitelességének helyreállításában. Az amerikai elnök szerint a nyugati demokráciák versenyben állnak a világ autokratikus rendszereivel, majd hozzátette: ez nem kizárólag és kifejezetten Kínára értendő.

Az MTI összegzése szerint Biden azt is kijelentette, hogy Vlagyimir Putyinnak (akivel a jövő héten találkozik) igaza volt, amikor a napokban azt nyilatkozta, hogy az orosz–amerikai viszony jelenleg mélyponton van. Az elnök úgy fogalmazott: „nagyon egyértelműen” tudatni fogja Putyinnal a véleményét, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok konfliktusra törekedne Oroszországgal.

Az elnök arról is beszélt: az amerikai kormány ugyanilyen egyértelmű módon készül a kínai–amerikai viszony kezelésére is. Ahogy korábban írtuk, Kína az angliai nagykövetségén keresztül üzent a G7-es vezetőknek. „Már rég elmúltak azok az idők, amikor a globális döntéseket az országok egy kis csoportja diktálta” – írták.

Összesen kétmilliárd vakcinát ajánlottak fel

A találkozó helyszínéül szolgáló kisváros után Carbis Bay Kommünikének nevezett 25 oldalas zárónyilatkozatban a résztvevők leszögezik: a most felajánlott egymilliárd dózissal együtt a G7-országok a koronavírus-járvány kezdete óta immár több mint kétmilliárd oltóanyag adományozására vállaltak kötelezettséget.

A G7-kommüniké tartalmazza azt a célkitűzést is, hogy az eddigi 300 napról száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnosztikai eljárások kifejlesztésének és engedélyezési eljárásának időtartamát. Leszögezik: ahhoz, hogy a járványnak jövőre véget lehessen vetni, a világ lakosságának legalább a 60 százalékát be kell oltani.

A zárónyilatkozatban a csúcstalálkozó résztvevői jóváhagyták a G7-pénzügyminiszterek minapi londoni értekezletének határozatát arról, hogy a jelenleginél igazságosabb globális adózási rendszerre van szükség. A kommünikében is szerepel ennek megfelelően a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándéka. A nyilatkozat szerint a G7-országok elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-minimumot.

A csúcsértekezleten Biden és Johnson megfogalmazta azt a célt is, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára. Ez a kitétel ugyanakkor a vasárnapi záróközleményben külön nem szerepel.

Boris Johnson a napokban azt nyilatkozta: felüdülés Joe Bidennel együtt dolgoznia. Biden szerdán érkezett Európába, és összesen egy hetet marad majd. Az amerikai elnöknek ez az első külföldi útja a januári beiktatása óta.