Ukrajna esetleges NATO-tagsága és az ukrán nemzetiségi törvény volt a központi témája annak az interjúnak, amelyet Vlagyimir Putyin adott az Rosszija 1-es állami csatornának.
Az orosz elnök szerint ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor Harkovból vagy Dnyepropetrovszkból kevesebb mint tíz perc alatt lehetne rakétákkal elérni Moszkvát
– jegyezte meg a Ria Novosztyi szerint Putyin, aki a helyzetet a kubai rakétaválsággal vetette össze, amikor a Szovjetunió által a szigetországba szánt atomrakétákkal 15 perc alatt elérhetővé vált volna Washington. A harmadik világháborúval fenyegető rakétaválság akkor Hruscsov és Kennedy megállapodása alapján megoldódott, a szovjetek nem telepítettek rakétákat Kubába, cserébe az amerikaiak sem az akkor már NATO-tag Törökországba.
Már a korábbi NATO-bővítés is sok volt Moszkvának
„Ez vörös vonal volt nekik, vagy nem?” – kérdezte Putyin, jelezve, hogy Oroszország számára geopolitikailag elfogadhatatlan lenne Ukrajna NATO-tagsága. „Valakinek ezen el kellene gondolkodnia. Elgondolkodni azon, hogyan kellene reagálnunk arra, amiről itt lényegében szó van” – mondta az elnök, aki szerint a Nyugattal Oroszországnak partneri viszonya volt, egyenesen baráti, mégis bővült a NATO két hullámban a néhai Varsói Szerződés országaival és a Szovjetunió megszűnésével függetlenné vált balti államokkal.
„Nem akarok durva kifejezéseket használni, de köptek az érdekeinkre, és kész” – mondta Putyin.
Az ukrán vezetés a nácikra emlékezteti Putyint
Az elnök kitért az őshonos népekről szóló, májusban benyújtott ukrán törvénytervezetre, amelyben nincsenek benne az oroszok. Igaz, a törvény a magyarokról, lengyelekről és románokról sem szól, hiszen a törvény őket nem érinti – ez nem jelenti, hogy kisebbségként ne lennének elismerve. A törvény szövege szerint ez olyan népességekre vonatkozik, amelyek Ukrajna területén alakultak ki, és nincsen Ukrajna területén kívül államuk, azaz a krími tatárokra, a karaimokra és krimcsakokra – a mára csaknem teljesen eltűnt türk nyelvű zsidókra – és a görög-tatár eredetű urumokra. Utóbbiak is a Krím félszigeten éltek, de a 18. század végén a mai Kelet-Ukrajnába lettek áttelepítve.
Mint kitűnik, a törvény minden esetben az Oroszország által elcsatolt Krímet és az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeket érinti.
Putyin mégis arról beszélt, hogy az oroszok kihagyása a törvényből másodrangú állampolgárrá tenné őket Ukrajnában, és a náci Németországhoz hasonló etnikai szempontokat élesztene fel. „Méricskélni fogják a koponyáikat és más testrészeiket, ahogyan az igazi és nem igazi árjákat különböztették meg? Úgy fogják itt is megállapítani, ki igazi ukrán, ki nem?” – kérdezte Putyin, megjegyezve, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij zsidó – mint azt a politikus magáról is elmondta korábban.
