Boris Johnson aggályait fejezte ki az emberi jogok magyarországi helyzete miatt

Orbán Viktor a Downing Street 10-ben, a brit miniszterelnöki rezidencián tárgyalt pénteken Boris Johnson kormányfővel. A magyar miniszterelnök mindössze a második EU-s vezető, akit fogadott Johnson a brexit óta. A brit baloldal élesen bírálta Johnsont amiatt, hogy meghívta az általuk „szélsőjobboldalinak, antiszemitának és iszlamofóbnak” nevezett Orbánt.

„Boris Johnson a találkozón komoly aggályait fejezte ki az emberi jogok magyarországi helyzete miatt, különös tekintettel a nemi egyenlőségre, az LMBTQ-közösség jogaira és a sajtószabadságra”

– nyilatkozta a brit miniszterelnök szóvivője a Reutersnek.

A tárgyaláson számos külpolitikai témára kitért a két vezető. A szóvivő szerint szóba került Oroszország, Belarusz és Kína is. Johnson arra bíztatta magyar kollégáját, hogy „Magyarország a befolyását fordítsa a demokrácia és a stabilitás promótálására”.

„Magyarország és Nagy-Britannia kapcsolatai abban az időben fejlődtek ki, amikor mindkét ország az Európai Unió tagja volt, ez az időszak azonban elmúlt, a brexit lezajlott, és a feladat most a brexit utáni időszak együttműködési formáinak kialakítása”, mondta pénteken Londonban Orbán Viktor, miután kétoldalú megbeszélést folytatott Boris Johnson brit kormányfővel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban, írja az MTI.

A találkozó után a magyar miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Johnsonnal folytatott tárgyaláson mindenekelőtt a magyar-brit kétoldalú együttműködés további menetéről volt szó, de megvitatták a közép-európai, mindenekelőtt a visegrádi országok és Nagy-Britannia további együttműködésének lehetőségeit is.

Orbán az MTI mellett a brit média kérdéseire is válaszolt. A BBC-nek elmondta, hogy a találkozón Johnson arról érdeklődött, hogy hogyan mennek a dolgok Magyarországon, amire ő azt felelte neki, hogy „nyugati demokrácia vagyunk, tehát ugyanaz a rendszer, mint az Egyesült Királyságban”, valamint kijelentette, hogy Magyarországon sajtószabadság van. Amikor ezzel a BBC riportere megpróbált vitába szállni, a magyar miniszterelnök elnevette magát.

Később felvetette, hogy az, aki aggódik a magyar demokrácia és a sajtószabadság helyzete miatt, jöjjön el Magyarországra, menjen oda egy újságárushoz, és legalább egy tucat kormánykritikus lapot fog tudni venni.

Arra, hogy brit ellenzéki politikusok antiszemitizmussal, iszlamofóbiával és bevándorlásellenességgel vádolták meg, úgy reagált, hogy valóban bevándorlásellenes, azonban az antiszemitizmus vádja „egyszerűen nevetséges”. Arra a kérdésre, hogy a Soros György elleni támadásoknak nem volt-e antiszemita felhangja, azt válaszolta, hogy „Soros György egy tehetséges magyar üzletember”, akire riválisaként tekint, de nem az etnikai identitása miatt nem kedveli őt.

A magyar kormányfőt Szijjártó Péter külügyminiszter és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter is elkísérte Londonba. Előbbi a találkozó után egy Facebookra feltöltött videóban arról beszélt, hogy a brexitet követően is szeretnék fenntartani az Egyesült Királyság és Közép-Európa közötti szoros együttműködést.

A külügyminiszter szerint „mi magyarok a lehető legszorosabb brit-magyar kétoldalú együttműködés létrehozásában és működtetésében vagyunk érdekeltek”. Szijjártó két stratégiailag is fontos területet emelt ki, melyeknél minden eddiginél szorosabb együttműködés várható. Az egyik az energetika, a másik pedig a védelmi ipar.

Mielőtt repülőre szállt volna London felé, Orbán a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy a britek kilépésével meggyengültek a közép-európai országok az Európai Unióban. „Nehezebb is azóta az életem a miniszterelnöki csúcsokon, hogy nincsenek ott a britek”, fogalmazott a kormányfő.

Orbán ezenkívül az interjúban elmondta, hogy kétoldalú gazdasági együttműködést szeretne kiépíteni a britekkel, valamint speciális együttműködési területeket is fognak keresni Londonban.

A londoni találkozót megelőzően a múlt héten Magyarországon járt Wendy Morton brit Európáért felelős államtitkár, aki többek között a magyar kormány képviselőivel, valamint a gazdasági élet, a független média és a civil szféra szereplőivel is találkozott.

A brit baloldal élesen kritizálta Johnsont a találkozó miatt

Kedden jelentették be, hogy Orbán Viktor pénteken Londonba utazik, hogy Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyaljon. Orbán meghívását élesen bírálták brit Munkáspárt politikusai a bejelentést követően. A párt egyik alsóházi képviselője csütörtökön nyílt levélben fordult Johnsonhoz, amiben azt kérte a brit kormányfőtől, hogy mondja le a találkozót és vonja felelősségre Orbánt korábbi tettei és kijelentései miatt.

A Munkáspárt balszárnyához tartozó Zarah Sultana szerint Orbánt többek között amiatt kellene felelősségre vonni, mert „antiszemita összeesküvés-elméleteket használ a holokauszt-túlélő Soros György ellen; Adolf Hitler szövetségesét, Horthy Miklóst dicsérte; csorbítja az LMBTQ-közösség jogait; a menekülteket pedig »muszlim betolakodóknak« és »méregnek« nevezte”. Azt meg kell jegyezni, hogy Orbán a valóságban nem a menekülteket, hanem az EU migrációs politikáját nevezte méregnek Magyarország számára.

A párt előző vezetője, Jeremy Corbyn is megszólalt a témában. Ő egy kissé bizarr bejegyzést tett közzé a Twitteren, amiben Orbánt Magyarország „korábbi elnökének”, a magyar kormányt pedig „holokauszt-tagadónak” és „antiszemitának” nevezte. Corbynt magát is érték ilyen vádak korábban, melyeket nem igazán sikerült eloszlatnia, ami sokak szerint hozzájárult a Munkáspárt 2019-es választási vereségéhez.

A május eleji brit önkormányzati választások előtt több baloldali politikus és újságíró is azzal riogatott, hogy Boris Johnson ugyanolyan jobboldali autoriter államot épít, mint Orbán Magyarországon.

A baloldali politikusok bírálataira Johnson szóvivője is reagált csütörtökön. Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság jóléte és biztonság szempontjából létfontosságú az együttműködés Magyarországgal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne érintenének kényes témákat. „Az emberi jogi kérdések felvetésétől sem riadunk vissza. A miniszterelnök elítélte azokat a konkrét megjegyzéseket, amelyek megosztóak és helytelenek voltak” – mondta a szóvivő.

Kwasi Kwarteng, a konzervatív párti kormány vállalkozáspolitikai, energiaügyi és ipari stratégiáért felelős minisztere, aki ghánai bevándorlók gyermekeként született, a találkozó előtt a Sky Newsnak úgy nyilatkozott, hogy ugyan személyesen nem ért egyet Orbán bevándorlókkal kapcsolatos nézeteivel, azonban úgy gondolja, hogy egy vezetőnek, mint Johnson, muszáj más országok vezetőivel egyeztetnie, még akkor is, ha nem ért velük mindenben egyet. Ezenkívül fontos az Egyesült Királyságnak, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek a brexitet követően.

A magyar kormányfő látogatásával a brit média is részletesen foglalkozott a találkozót megelőzően. A BBC a baloldali kritikákat és az arra érkezett konzervatív párti válaszokat foglalta össze cikkében, melyben Orbánt „euroszkeptikusként” és „Putyin közeli szövetségeseként” írták le.

Kiemelték, hogy az elmúlt hetekben kétszer is megakadályozta, hogy az EU Kínát elítélő nyilatkozatot adjon ki, valamint, hogy tavaly azzal kampányolt az EU-ban, hogy oldják fel a Belarusz elleni szankciókat, ami különös jelentőséget nyert azzal, hogy Alekszandr Lukasenko elnök utasítására a hétvégén eltérítettek egy utasszállító gépet, hogy letartóztathassanak egy azon ülő ellenzéki újságírót. Igaz, a magyar kormány ezúttal az EU-val egybevágóan elítélte a gép földrekényszerítését. Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte a történteket és üdvözölte az EU gyors reakcióját.

A Sky News péntek délelőtti írásában azt részletezte, hogy pontosan miért is támadják annyira hevesen Orbánt a brit baloldalon. Rajtuk kívül a Guardian és az Independent is kritikusan számolt be a magyar miniszterelnök látogatásáról.

A találkozót megelőzően a Downing Street 10. előtt egy pártíz fős tüntetés is volt Orbán ellen. A tüntetésen főként brit antirasszisták, illetve egy marék magyar ellenzéki vett részt a helyszínen készült fényképek alapján.

Új jobboldali mozgalmat indítana Orbán

Johnson mellett több euroszkeptikus politikussal is tárgyalt Orbán az elmúlt hónapokban, azután, hogy a Fidesz márciusban kilépett az Európai Néppártból. Április elején Matteo Salvinit, az olasz szélsőjobb vezetőjét és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, most csütörtökön pedig a spanyol szélsőjobboldali Vox párt vezetőjét, Santiago Abascalt látta vendégül a Karmelitában.

A Néppártból való kilépés óta célja Orbánnak egy új, nacionalista és populista európai pártcsalád létrehozása, azonban ezt egyelőre nem sikerült tető alá hoznia. Salvini pártja, a Liga a markánsan jobboldali Identitás és Demokrácia pártcsalád tagja az EP-ben, a Jog és Igazságosság lengyel kormánypárt és a spanyol Vox pedig az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládjának a tagja jelenleg.