A harmadik hullám már alattunk van a földön, a szegény nyugatiak még nem beszélhetnek úgy a szabad utazásokról, mint a magyarok, az őszödi beszéd egy rossz emlék, és 2006-ban még a fiát is bezárta egy biztonságos helyre – ezekről beszélt Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban.
Megtalál a vírus?
Orbán szerint igen. A miniszterelnök attól fél, hogy kialakul egy olyan képzet azokban az emberekben, akik még nem oltották be magukat, hogy megúszhatják a vírust. De „ez egy olyan vírus, ami nem fog elmenni, itt marad, itt fog keringeni közöttünk, és előtt-utóbb mindenkit meg fog találni”, még akkor is, ha elég beoltott ember után bekövetkezik a nyájimmunitás. „A vírus az utolsó embert is megtalálja, aki nem védett” – mondta Orbán, aki egyébként nem szereti a nyájimmunitás kifejezést, mert „nem birkák vagyunk, hanem emberek”.
Kedvkérdés az oltás?
A miniszterelnök szerint nem. „Akik nem oltatják be magukat, azok sem jókedvükből hárítják el az oltást, hanem valami más van a fejükben”, például a már említett tévhit arról, hogy őket elkerüli a vírus, mondta Orbán.
Csütörtökön 25 ezer első és 117 ezer második oltást adtak be, tette hozzá.
Miért jó a mai nap?
Ezer alá ment az olyan, kórházban kezelt betegek száma, akiket nem kell lélegeztetni, ezért „jó napunk van” Orbán szerint. Azt is mondta, 121 ember van lélegeztetőgépen, és 84 719 aktív fertőzött van.
Kikkel konzultált a variánsról?
Orbán megkérdezte az „egészségügyi tudorokat” az indiai mutánsról, és arra jutottak, hogy „kivétel nélkül” minden vakcina, amit Magyarországon használnak, „alkalmas arra, hogy az indiai mutánst is legyőzzék”.
Bolond-e Orbán?
A miniszterelnök szerint nem. Szerinte ugyanis „rémhír”, hogy a határokon nem fogadják majd el a keleti vakcinákat: „Én is kínai vakcinával oltattam be magam, nem vagyok bolond, nem estem a fejemre, hogy elzárjam magam az utazás lehetőségétől.”
De teljesen biztos?
Orbán teljesen biztos abban, hogy a keleti vakcinákkal is lehet majd utazni. Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy „a többiek még mögöttünk vannak”, és nem arról beszélnek, hova lehet majd utazni, „de ha beszélnek is róla, szegényeknek ez még olyan messze van az életétől”. A magyarok például „már minden gond nélkül mehetnek a szomszédokhoz”, a „nyugati világban” meg még kijárási tilalmak vannak, meg kötelező maszkviselés a szabadtéren, nincs védettségi igazolványuk, csak „mindenféle papírlapjaik”.
„Majd amikor ők is odaérnek, ahol most mi vagyunk, hogy akkor hogyan utazzunk”, addigra az összes vakcina elfogadottá válik majd az unióban, és lehet majd utazni, jelentette ki.
És vajon miért bizakodik?
Orbán szerint az uniós államok abban egyeztek meg, hogy a nyugati vakcinákat kötelezően elfogadják, a keleti vakcinákat pedig „elfogadhatják”, és „nincs olyan ország, ami elzárná magát a turisták elől, ezért vagyok én is mint kínaival beoltott ember bizakodó” – mondta.
Elektromos verziója lesz majd az uniós oltási igazolványnak, ezt Magyarországon a Belügyminisztérium fogja intézni, előállítani.
Ki van alul a földharcban?
A harmadik hullám, mondta Orbán. Szerinte amikor a járvány csúcsra járt, akkor a védekezés volt a fontos, de most, hogy legyőztük, „leszorítottuk a földre” a harmadik hullámot, ami „alul van a földharcban, és nem hiszem, hogy feltápászkodik innen”, a gazdaság újraindítása van soron, ezt a célt szolgálja a költségvetés. A 2022-es év költségvetése teljes egészében a gazdaság újraindításáról fog szólni: béremelésekről, munkahelyteremtésről, az egészségügy támogatásáról, felsőoktatásról, mert a vírus megviselt „bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom”.
Milyen rejtélyt nem tudott eddig megfejteni?
Azt, hogy miért kell hajnali kettőig tanácskozni az uniós csúcsokon, a tizenegy éves miniszterelnöksége alatt sem értette meg, és Orbán meglepődve látja, hogy „mennyi az éjszakai bagoly Brüsszelben”. Szerinte ennek van egy rosszindulatú megközelítése: ez egy tárgyalási taktika, a kifárasztás, mindenki szabadulni akar, így könnyebb elérni kompromisszumot. De következik ez a német alkotmányból is, a kancellárnak ugyanis délután sokszor még be kell számolnia előre a Bundestag előtt, és felhatalmazást kérnie bizonyos döntésekhez.
Ki fizesse a klímavédelem árát?
Magyarország nem tud ugyanannyi terhet viselni, mint például a hollandok vagy a németek, „akik többszörösen gazdagabbak”. Orbán szerint Magyarországon évekig küzdöttek, hogy leszorítsák a rezsit, ezért itt nem lehet adót fizettetni az emberekkel a lakásfűtés vagy a benzinhasználat után. A közép-európai országok azt mondják, hogy a klímarombolást a nagy cégek végzik, velük kell megfizettetni a klímaváltozás költségeit. Az unióban a következő évek a klímavédelemről is szólni fognak
Milyen rossz emlékei vannak?
Orbán találkozott a spanyol jobboldali Vox párt vezetőjével, szó volt európai ügyekről, klímavédelemről és bevándorlásról. A kormányfő rossz emlékként említette, hogy 2015-ben a kerítés építésekor a spanyol kormány is ingatta a fejét, ma pedig Spanyolország háromszor akkora kerítés van, mint nálunk.
Miért nehezebb az élete Orbánnak?
A britek kilépésével meggyengültek a közép-európai országok az Európai Unióban, „nehezebb is azóta az életem a miniszterelnöki csúcsokon, hogy nincsenek ott a britek”. Ki kell velük építeni egy kétoldalú gazdasági együttműködést, speciális együttműködési területeket is fognak keresni Londonban, ahova Orbán pénteken megy, hogy Boris Johnson miniszterelnökkel fog találkozni.
Miért zárta be Orbán a fiát?
Aligha tudjuk elfelejteni az őszödi beszédet Orbán szerint. „Emlékszem, amikor az őszödi beszéd miatt kitörtek a lázadások”, akkor a serdülő fiát bezárta egy biztonságos helyre, mert már menni akart a barátaival, mondta. „Mindig megdöbben az ember, nem is azon, hogy ez megtörtént, mert ez fájdalmas, de van azért az életben ilyesmi, hanem az vágja mellbe az embert, hogy aki miatt minden történt, az még ugyanúgy ott van a politikában, mintha mi sem történt volna” – tette hozzá.
Mi a jó az őszödi beszédben?
„Gyurcsány a főnök a másik oldalon, vele harcolok” – jelentette ki Orbán, aki szerint Karácsony Gergely mögött ugyanazok az emberek tűnnek fel, akiket ő még a Gyurcsány-kormányból ismer. „Ezek különleges dolgai a magyar politikának, az ember nem is pontosan tudja, hogyan viszonyuljon ehhez” – mondta Orbán, aki „küszködik azzal”, hogy tizenöt év után talán már mégis előre kéne nézni, vagy még mindig hátra. „Az őszödi beszédben az a jó, hogy régen volt”, de „őszöd ide, őszöd oda, egy szép gyereknap vár a gyerekeinkre és az unokáinkra”, zárta a miniszterelnök.
Percről perce tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.
