Moszkva korlátozta a repülést a Krím és a Fekete-tenger egy része fölött

Az MTI által idézett dokumentum szerint „a területet átmenetileg veszélyesnek nyilvánították a légi járművek repülése szempontjából”. A megadott koordináták értelmében a repülési korlátozások övezetébe a Krím déli része feletti légtér (Szevasztopoltól Feodoszijáig), a félsziget déli partvidéke menti felségvizek, valamint a Fekete-tenger nemzetközi vizeinek egy része tartozik, 19 ezer méteres magasságig.

Az nem derül ki, hogy miért lett veszélyes a megjelölt légtér, de az biztos, hogy nem a vonuló darvak miatt.

Oroszország korábban azt jelentette be, hogy a felségvizein április 24-től október 31-ig a Fekete-tenger több részén felfüggeszti a külföldi hadihajók és más állami hajók áthaladásának jogát. Az orosz védelmi tárca hajózási és oceanográfiai főosztályának április 14-én kiadott közleménye szerint a tilalom a Krím déli partjai mentén (Szevasztopoltól Gurzufig), a Kercsi-félsziget partjainál (az Opuk természetvédelmi terület közelében) és a Krímtől nyugatra fekvő tengeri területre vonatkozik.

Az ukrán külügyminisztérium április 15-én tiltakozott a Fekete-tenger vizeinek a Kercsi-szoros irányába való lezárása ellen, és követelte a döntés visszavonását. Szergej Sojgu védelmi miniszter április 13-án jelentette be, hogy Oroszország „a NATO fenyegetéseire válaszul” két hadsereget és három légideszantos alakulatot vezényelt át a nyugati határaihoz egy hadgyakorlat keretében.

Az USA 155 millió dollár támogatást nyújt Ukrajnának

Az Egyesült Államok 155 millió dollár kiegészítő fejlesztési támogatást nyújt Ukrajnának nemzetközi fejlesztési hivatalán, a USAID-en keresztül egyebek mellett a demokrácia fejlesztésére és az orosz agresszióval szembeni ellenlépésekre – közölte a Jevropejszka Pravda hírportál szerint Washington kijevi nagykövetsége kedden.

Az MTI szerint az összegből 63 millió dollárt különítenek el egyebek mellett olyan feladatokra, mint Ukrajnának az Oroszországtól való gazdasági és energiafüggőségének csökkentése az európai hálózatokkal történő összekapcsolódása révén, az orosz agresszió áldozatává vált ukrán állampolgárok jogsegélyére, a dezinformáció elleni küzdelemre, továbbá az ország euroatlanti közeledésének és demokratikus fejlődésének támogatására.

Háború fenyeget

Mint arról beszámoltunk, hét éve nem volt ilyen súlyos katonai feszültség Kijev és Moszkva között, és az ukránok többsége szerint Oroszország valószínűleg megtámadja majd Ukrajnát, sőt maga az ukrán elnök is így gondolja.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Biden Putyinnal tárgyalt az ukrajnai helyzetről, a NATO-főtitkár pedig felszólította Oroszországot, hogy tegyen meg mindent a feszültség megszüntetéséért. Ukrajna berlini nagykövete szerint fontolóra vehetik atomfegyver beszerzését, ha a Nyugat nem segít Oroszország ellen.

A Krímet és Szevasztopolt Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.