Moszkva viszonzásul kiutasított tíz amerikai diplomatát

2021. április 16. – 19:41

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Tíz amerikai diplomatát kiutasít Oroszország, válaszul az Egyesült Államok elnöke által csütörtökön bejelentett szankciókra, amelyek szerint az Egyesült Államok szintén tíz orosz diplomatát szólított fel a távozásra. Moszkva hangsúlyozottan azonos szintű ellenlépést tett Joe Biden bejelentése után, bár az orosz külügyminiszter megjegyezte: az orosz államadósság pénzügyi kezelését érintő szankciókhoz hasonló eszközt „érthető okokból” nem tudnak bevetni az Egyesült Államokkal szemben, ám az orosz gazdaságra emiatt nehezedő terhet országa képes lesz viselni.

Szergej Lavrov szerint viszont az elképzelhető, hogy Oroszország csak annyi amerikai diplomatát enged az országba, ahány orosz diplomata az Egyesült Államokban dolgozik – jelenleg 450 fő –, valamint megtiltja, hogy az Egyesült Államok rövidebb idejű diplomáciai kiküldetésekkel duzzassza fel diplomatái számát Oroszországban. Moszkva szerint ezzel a gyakorlattal az Egyesült Államok esetenként megkétszerezi az országban lévő diplomatái számát – írta a Ria Novosztyi.

Ezen kívül felvetette, hogy az Oroszországban lévő amerikai diplomáciai képviseletek orosz vagy harmadik országbeli állampolgárokat alkalmazzanak. Lavrov megjegyezte, hogy ez a tilalom az Egyesült Államokban sem ismeretlen, így ez az intézkedés is csupán arányos lenne.

Biden a csütörtöki bejelentéskor közölte, további szankciókat egyelőre nem tervez – nem került sor arra sem, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetékhez kötődjön bármilyen szankció, amit Biden azzal magyarázott, hogy az ügy bonyolult, mert európai szövetségesek érdekeit is érinti. Márpedig Biden épp a transzatlanti kapcsolatok javítását ígérte Donald Trump elnöksége után.

Az amerikai elnök a hűvös viszony ellenére azt mondta, kiszámítható kapcsolatokban bízik Oroszországgal. A két ország várható viszonyáról ebben a cikkben olvashat bővebben.

Annak ellenére, hogy nem lesz szívélyes, de kiszámítható viszony kialakítását ígérte Biden, lényegében legyilkosozta az orosz elnököt egy interjúban. Putyin ezután is találkozót javasolt, bár várható volt, hogy erre rögtön nem kerül sor. Ettől még továbbra is igaz, hogy stratégiai szinten – ami lényegében az atomfegyverek számának bizonyos fokú korlátozását jelenti – lehet közöttük együttműködés.

Mindezt azonban megbolygatta az Ukrajna körüli újabb feszültség: Oroszország 80 ezer főt elérő csapatmozgósítást hajtott végre Kelet-Ukrajna körül és a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigeten.

Ukrajna felvetette, hogy ismét szert tenne atomfegyverekre, amelyekről a Szovjetunió megszűntével lemondott, cserébe az Egyesült Államok és Oroszország által is garantált területi épségéért. Ám mivel az 1993-as budapesti memorandum a Kreml elcsatolásával érvényét vesztette, Ukrajna egyértelmű kiállást vár a NATO-tól. A katonai szövetség bizonyosan nem kínálhat tagságot Ukrajnának, ám valamit fel kell mutatnia Kijev felé Washingtonnak. Elemzők szerint ehhez az egyszerűbb út, ha Biden tárgyal Putyinnal, így nem lehetetlen, hogy az orosz katonai mozgások Ukrajna körül részben épp arra irányulnak, hogy a Kreml közvetlen tárgyalásra kényszerítse a Fehér Házat.

Az amerikai szankciókhoz csatlakozott Lengyelország, amely csütörtökön három orosz diplomatát kiutasított. Litvánia pedig bekérette a vilniusi orosz nagykövetet – írta az MTI. A litván fél kifejezte ellenkezését Oroszország külpolitikájával, valamint az emberi jogok megsértésével kapcsolatban, különös tekintettel Ukrajnára és a bebörtönzött orosz ellenzéki Alekszej Navalnij fogva tartásának körülményeivel kapcsolatban.