Nem tudták elsöpörni a botrányok a „holland fickót”: negyedjére is miniszterelnök lehet Mark Rutte

2021. március 18. – 07:59

Nem tudták elsöpörni a botrányok a „holland fickót”: negyedjére is miniszterelnök lehet Mark Rutte
Mark Rutte párttársai körében ünnepli az exit poll eredményét – Fotó: Bart Maat / ANP via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Több mint 82 százalékos részvétel mellett Mark Rutte holland kormányfő pártja, a jobboldali-liberális Szabadságért és Demokráciáért Néppárt (VVD) nyerhette meg a választásokat Hollandiában az Ipsos exit poll felmérése szerint. Az NOS arról ír, a VVD 36 képviselőt küldhet a hágai parlamentbe, kettővel többet a 2017-es eredményhez képest.

Az este legnagyobb nyertese a felmérések szerint a szociálliberális 66-os Demokraták (D66) lesznek, akik második legnagyobb pártként 24 képviselőt küldhetnek a képviselőházba – a párt elnöke, Sigrid Kaag egyenesen az asztalon ugrált örömében. Ezzel ugyanis megelőzték az eddigi második Szabadságpártot: Geert Wilders iszlámellenes pártja csak 17 képviselőt szerezhet – hárommal kevesebbet, mint négy éve. Negyedik helyre várják a Kereszténydemokrata Tömörülést (CDA) 14 képviselővel, akik viszont nem örülnek az eredménynek a holland RTL tudósítása szerint.

Mark Rutte az exit poll után úgy nyilatkozott, „szuperbüszke és szuperboldog” amiatt, hogy a VVD negyedjére nyerte meg a holland parlamenti választásokat, és szeretne minél hamarabb megállapodni egy koalícióról, hogy „minél hamarabb kivezessük Hollandiát a válságból”. A D66-nál szintén örömmel folytatnák a kormányzást, ami az erősebb jelenlétükkel „progresszívebb és zöldebb” lehet majd Sigrid Kaag szerint. Geert Wilders sem nyilatkozott csalódottan az eredmény miatt: „Még mindig mi vagyunk a harmadik erő, és várhatóan mi leszünk a legnagyobb ellenzéki párt” – írja az NOS tudósítása.

A voksolás hétfőn kezdődött, a szavazóhelyek pedig három napon keresztül voltak nyitva, hogy sehol se legyen túl nagy tömeg a szavazáskor – végül szerda este 21 órakor zárták az urnákat. Ami biztos, hogy csütörtökön újra koalíciós tárgyalásokba kell kezdenie Rutténak, ugyanis a holland parlamenti rendszerben szinte nincs bejutási küszöb – körülbelül 0,67 százalékos eredménnyel már be lehet juttatni egy képviselőt a 150 fős alsóházba. A mostani parlamentbe pedig rekordszámú, 17 párt juthat be összesen, amire 1922 óta nem volt példa.

Mark Rutte az exit poll közlése utáni sajtótájékoztatón – Fotó: Piroschka Van De Wouw / Reuters

Rutte eddig három koalíciót vezetett – első kormányát még kívülről támogatta Geert Wilders iszlám- és bevándorlásellenes Szabadságpártja, aztán kormányzott már nagykoalícióban a holland Munkáspárttal is. Eddig pártja, a VVD három másik erővel, a CDA-val, a D66-tal és a Keresztény Unióval (CU) együtt vezette Hollandiát. Az exit poll szerint viszont az eddigi négy helyett akár elég lehet három párttal is megállapodnia Rutténak a kormányzásról, ugyanis a kereszténydemokrata Christen Unie nélkül is meglenne a 76 fős többsége a VVD-D66-CDA koalíciónak.

Átlagosan 72 napba szokott telni, mire Hollandiában megalakul egy kormánykoalíció – bár a 2017-es választások után 208 nap alatt sikerült csak megállapodnia a VVD-nek partnereivel a közös kormányzásról.

Évek óta dagadó botrány tört ki januárban

Tíz és fél éve van hatalmon Mark Rutte miniszterelnökként – nála hosszabb ideje csak az őt „holland fickónak” nevező Orbán Viktor és az idén leköszönő Angela Merkel német kancellár tölt be kormányfői posztot az Európai Unióban. Hollandia történetében pedig eddig csak egy miniszterelnök, Ruud Lubbers volt hosszabb ideig kormányon. Az eredmények alapján viszont Rutténak minden esélye megvan arra, hogy megdöntse a rekordját, és Orbán Viktorhoz hasonlóan ő is országa történetének leghosszabb ideje regnáló miniszterelnöke legyen.

Annak ellenére, hogy kormánya idén januárban idő előtt mondott le a gyermekellátási támogatások botránya miatt. A 2010-es évek eleje óta ugyanis több mint 26 ezer szülőt vádoltak meg csalással a gondozási juttatások ügyében, és hiányzó aláírások miatt követeltek több tízezer eurót az érintett családoktól. Bár a jogtalan eljárások miatt alig kárpótolták az ügyben érintett családokat, a negyedik ciklusára készülő Rutte addig szinte érintetlenül megúszta az esetet. Pedig a 2020 végén kirobbant ügy még az első kabinetje idejére nyúlik vissza, a kormány ugyanis éveken keresztül söpörte a szőnyeg alá az ügyet, amiről itt írtunk részletesen.

Tavaly decemberben egy parlamenti jelentés szerint a holland adóhatóság megsértette az eljárásokkal a jogállamiság alapelveit, ezért pedig a holland kormány, és maga Rutte személyesen is vállalta a felelősséget. „A botrány foltot ejtett az eddigi miniszterelnöki karrieremen, de sok mindent jó is történt az elmúlt tíz évben, Hollandia kifejezetten jól működik” – mondta egy január végi parlamenti vitában.

A lépés ellenére viszont úgy tűnik, a választók nem büntették meg a miniszterelnököt az ügy miatt:

„[A lemondás] egy okos lépés volt Rutte részéről, hiszen egyébként is le kellett volna mondania a választások előtt, így pedig kampányolhat azzal, hogy reformokra van szüksége, aminek az élére állhat – és közben vállalja is a politikai felelősséget, bármiféle politikai költség nélkül”

– mondta a Guardian podcastjában Jon Henley, a lap európai tudósítója.

Járványkezelés könnygázzal, vízágyúval, gumibottal

A gyermekgondozási támogatások ügye mellett az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a koronavírus-járvány kezelése is Hollandiában. Rutte az első hullámot még viszonylag könnyen megúszta, amivel a népszerűségét is növelni tudta – a második hullám viszont már jóval keményebben érintette az országot, mondta Jon Henley. Októberben bezártak az éttermek és a kocsmák, december közepétől pedig már csak a létfontosságú boltok maradhattak nyitva. Azonban a járványgörbe nem csökkent eléggé, így január végén – a második világháború óta először – éjszakai kijárási tilalmat is bevezettek az országban.

Ekkor kezdtek igazán nagy tüntetésekbe a lezárásellenes csoportok, amiket a holland rendőrség erőszakkal, könnygázzal és vízágyúkkal vert le. Rutte az eseményeket nem is tüntetésnek, hanem bűncselekménynek nevezte, és azt ígérte, „így is fogunk eljárni a szereplőkkel szemben”. Legutóbb március 14-én vonultak utcára az ország kinyitását követelő tömegek, a rendőrök pedig az eddigi eszközök mellett már gumibotokat is bevetettek a feloszlatásra.

Vízágyúval oszlatnak fel egy tüntetést Hágában 2021. március 14-én – Fotó: Phil Nijhuis / ANP via AFP

Bár azóta némileg enyhítettek a szabályokon például azzal, hogy a nem létszükségletű boltok most már – előzetes időpontfoglalással – újra kinyithatnak a vevők előtt, egyelőre nem tudni, mikor érhetnek véget a lezárások. A járványgörbe február közepe óta ismét növekedésnek indult, szerdán például 5974 új koronavírusos esetet regisztráltak – a fertőzéssel összefüggő halálesetek száma viszont alacsony, az elmúlt 24 órában 42 halálos áldozatról számoltak be.

A vakcinaprogram szintén problémákat okozott Hollandiában, az ország ugyanis utolsóként kezdett oltani az Európai Unióban, mert nem volt meg a megfelelő infrastruktúrája a Pfizer-BioNTech vakcina fogadásához. A holland egészségügyi hatóságok ugyanis abban reménykedtek, hogy elsőként a könnyebben kezelhető AstraZeneca-vakcinát fogja engedélyeztetni az Európai Gyógyszerügynökség – így nem készültek fel időben a Pfizer oltóanyagára. A Guardian tudósítója szerint viszont ez nem volt egy meghatározó kampánytéma, sőt, a holland kormány számításai szerint vasárnapig már közel 1,4 millióan kaptak legalább egy dózist a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből, 500 ezren pedig már mindkét dózist megkapták az oltóanyagból.

De ki is ez a holland fickó?

A szerdai eredmények alapján tehát úgy tűnik, sem a jogállamiságot sértő adóhivatali botrány, sem a járványkezelés miatti feszültség, sem a vakcinaprogram első bukkanói nem rengették meg Mark Rutte miniszterelnök posztját. Mitől lehet ilyen sikeres az 54 éves holland politikus?

Jon Henley szerint a stílusa az oka, amiben egyszerre tudja ötvözni a vállalati mentalitást az emberi hangnemével. Karrierjét ugyanis a brit-holland Unilevernél kezdte, a multi után pedig 2002-ben kezdett politizálni a VVD-ben. Négy évvel később már a párt elnöke lett, 2010-ben pedig győzelemre vitte a pártot, és megkapta a miniszterelnöki posztot.

Mindenhova biciklivel jár, a mai napig egy régi Nokián írja az SMS-eit, és nemhogy nem házas, de állítólag még soha nem volt egy párkapcsolata sem – mert állítása szerint erre nem volt ideje. „Egyértelműen a politika tölti ki az egész életét, és láthatóan igen jól csinálja. Igen népszerű is most Hollandiában, és nem úgy tűnik, hogy abba is akarná hagyni a közeljövőben” – mondja Jon Henley.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!